A valóságban a magas IQ olykor sokkal kifinomultabb, sőt különleges módon nyilvánulhat meg. A történelem legragyogóbb elméi közül néhányan kifejezetten furcsán viselkedtek. Habár az átlagember számára ezek a szokások rendkívülinek hatnak, a kutatások szerint mind a kivételes intelligencia jelei.

A magas intelligenciához fura viselkedés társulhat

Az alábbi viselkedések mind jellemzőek a briliáns elmékre.

1. Éjszakai baglyok

Örök téma a pacsirta és az éjszakai bagoly típusúak között, hogy melyik napszakban vagyunk a csúcson. Amíg a koránkelők esküsznek a reggeli produktivitásra, a későn fekvőket semmi nem tántoríthatja el a napnyugta utáni elmélkedéstől.

A békés és csendes esti órák ideális alkalmat kínálnak a mélyebb, kreatívabb gondolkodásra.

Szabadon áramolhat az elme, miközben problémákat old meg vagy új ötleteket talál ki. A témában született több tanulmány azt bizonyítja, hogy a tudomány is megerősíti ezt a vélekedést.

Az éjszakai baglyok minden esetben szignifikánsan jobban teljesítettek a kognitív teszteken, mint a pacsirták. Tehát ha mi is osztozunk Darwin és Marcel Proust esti életviteli szokásaiban, könnyen lehet, hogy a nagy elmék közé tartozunk.

2. Magukban beszélnek

Te is szoktál magadban beszélni? Ne gondold, hogy őrült vagy, sőt! Ez talán pont annak a jele, hogy az átlagnál jóval magasabb az intelligencia szinted. Bármilyen bizarrnak is gondoljuk ezt a szokást, egyre több bizonyíték utal arra, hogy hatalmas kognitív előnyökkel jár. Javul a memória, a figyelem és a magabiztosság.

A magunkban beszélés valójában hangos gondolkodás,

az információ kimondása lehetővé teszi a hatékonyabb megértést, mintha egy saját oktatónk lenne.

A tanár ebben az esetben azonban mi magunk vagyunk. Einstein közismert volt arról, hogy rendszeresen beszélt magában. Úgy gondolta, hogy ez segít tisztábban látni, illetve megérteni az összetettebb gondolatokat.

Einsteinnek számos fura tulajdonsága volt (Fotó: Getty Images)

3. Álmodozás

Ha a te gondolataid is rendszeresen elkalandoznak, az szintén a magas intelligencia egyik jele lehet.

Az álmodozás egy összetett kognitív folyamat,

amely megköveteli az agytól, hogy akár egész forgatókönyveket legyártson az elme.

A folyamatról több tanulmány is kiderítette, hogy az elkalandozásra hajlamosak fejlettebb munkamemóriával rendelkeznek, azaz egyszerre több gondolattal is képesek foglalkozni. Ez lehetővé teszi számukra, hogy különösen hatékonyak legyenek a problémamegoldásban és a stratégiai tervezésben.
Ezért ha legközelebb azon kapod magad, hogy álmodozol, ne legyen bűntudatod, lehet, hogy épp te is egy probléma megoldásán dolgozol.

4. Állandó kíváncsiság

Mi sem áll távolabb a ragyogó elméktől, mint az aki kíváncsi, hamar megöregszik mondás. Abszolút az intelligencia ismérvei közé sorolják, ha valaki folyamatosan érdeklődik a világ dolgai iránt.

A kíváncsi ember állandóan vizsgál, megkérdőjelez, kérdez:

hogy működnek a dolgok, mi lenne, ha valamit más szempontból közelítenének meg, bizonyos tényezők miért állandók, mások pedig miért változnak. A látszólag buta kérdés mögött valójában a komplikáltabb témák megértésének motivácója rejlik.

Ez a tudásvágy korlátlannak tűnik, a különleges koponyákat egyformán érdekli, hogy miért énekelnek a madarak, hogy jutunk el a Marsra vagy hogy felszámolható-e a szegénység.

5. Élvezik a saját társaságukat

Egy extrovertált ember számára a halálos ítélettel egyenértékű, ha egyedül kell maradnia önmagával. A rendkívül magas intelligenciájú ember azonban gyakran vágyik arra, hogy senki ne zavarja meg gondolataiban.

Nem feltétlenül azért, mert antiszociális vagy félénk, egyszerűen jobban el tud mélyedni az őt foglalkoztató kérdésekben. Gondoljunk csak arra, hány találmány ötlete vagy műalkotás született meg a magány óráiban.

Tudományosan igazolt, hogy

az introvertált személyiség mélyebb kognitív folyamatokra képes,

erősebb a kritikai gondolkodása, amit jellemzően a magasabb IQ-val kötnek össze.

6. Imádnak olvasni

Nem meglepő módon a könyvfalás is a rendkívüli elmék sajátja, hiszen az olvasás során rengeteg új információra teszünk szert, új szavakat tanulunk meg, új ötleteket és perspektívákat fedezünk fel. Az olvasás tulajdonképpen az elme edzése, de kihat a koncentrációs képességünkre, a képzelőerőnkre, illetve az empátiánkra.

Vajon elfecsérelhető a magas intelligencia?

Kiemelt kép: Getty Images