Ami az éghajlatváltozás problémáját illeti, manapság egyre nehezebb meghatározni, hogy mi számít tartósan hideg vagy meleg területnek, és még a legalacsonyabb hőmérsékletet regisztráló települések sem feltétlenül hidegek az év minden napján. 

Azonban vannak helyek Földön, ahol jelenleg is a hideg az úr. A legdermesztőbb városok és falvak szívós lakói számára teljesen megszokottnak tekinthető, ha motoros szánnal kell közlekedni, ha hetekig, hónapokig tart a sötétség, és ha a hétköznapok apró-cseprő dolgai is kihívást jelentenek. Tehát kutyahideg ide vagy oda, ezek a közösségek a nehézségek ellenére is boldogulnak – még a világ legalacsonyabb hőmérsékletű területén, az antarktiszi Vosztok állomáson is.

Ezek a bolygó leghidegebb helyei

Jól esne egy kis frissítő? Ha rajtad is kifog az augusztusi hőség, olvass tovább, és ismerd meg a Föld leghidegebb lakott területeit!

1. A legszívósabb tudósok úti célja: Vostok állomás, Antarktisz

A kelet-antarktiszi fennsík közelében található hidegrekorder, a Vostok állomás körülbelül 25-30 embernek ad otthont alkalomadtán, az enyhébb hónapokban. Míg az itteni időjárás a növény- és állatvilágnak egyáltalán nem, addig a mindenre elszánt kutatóknak (jellemzően geológusoknak és paleontológusoknak) annál inkább kedvez.

Lelkes tudósok (balról jobbra: N. Szerebrjakov, John D. Jacobs, P. Holoupka, V. Agafonov, Bull of France és I. Libert) csoportja az antarktiszi kutatóállomáson 1964 júniusában (fotó: Keystone/Hulton Archive/Getty Images)

Az orosz kutatóállomáson mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet -89 fok volt (a nyári hőmérséklet átlagosan -30 fok), és függetlenül attól, hogy a nyári időszakban ez a bolygó egyik legnaposabb helye, valójában még ennél is hidegebb lehet a rendkívül sűrű, száraz, pára nélküli és hideg levegő miatt.

2. Internálótáborból fagyos kisváros: Verhojanszk, Szibéria

Az Északi-sarktól 1500 mérföldre fekvő várost, Verhojanszkot eredetileg politikai kényszermunkatáborok létesítésére használták az 1860-as években, illetve a 20. század elején. Nem véletlenül számított hatalmas büntetésnek, ha valaki ide került: a havi átlaghőmérséklet októbertől árpilisig tartósan fagypont alatt van, ami a téli időszakban akár -48 fok alá is süllyedhet.

Verhojanszk egyik hófödte utcája (fotó: Dean Conger/Corbis via Getty Images)

Napjainkban körülbelül 1400-an élnek a szibériai vadon mélyén elterülő városban, ahol a zord körülményekhez alkalmazkodott lakosság jellemzően ón- és aranybányászattal, valamint állattenyésztéssel foglalkozik.

3. Kultúra és jég: Jakutszk, Oroszország

A rendszerint sűrű ködben úszó orosz kikötővárosban, Jakutszkban teljesen átlagos jelenségnek számítanak az októbertől májusig tartó kőkemény fagyok. Az átlaghőmérséklet decemberre és januárra akár -36 fok alá is süllyedhet, így a nyári 19 fokos átlag igazi megkönnyebbülést jelent a lakosság és az extrém kalandokra éhes turisták számára.

Jakutszk 1965-ben (fotó: Pictorial Parade/Archív Photos/Getty Images)

Az elmúlt évek statisztikái alapján jelenleg több mint 300 000, jellemzően bányászatból élő ember él a városban – ahol a szórakozásnak és kulturális életnek a fagyok sem szabhatnak gátat: egy színház, egy múzeum és egy állatkert is helyet kapott a városban.

4. Hideg és gyönyörű: Snag, Kanada

Kanada leghidegebb városának címét egy aprócska falu, Snag érdemelte ki 1944-ben, miután a kutatók -63,9 fokos rekordhőmérsékletet mértek. (Ez volt a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet Észak-Amerika kontinentális részén.)

A Yukon-völgy hófödte lankái kétségkívül káprázatos látványt nyújtanak a leghidegebb hónapokban, melyek – extrém körülmények ide vagy oda – évről évre egyre több turistát vonzanak a térségbe.  

5. Barrow, Észak-Amerika legridegebb városa

Olcsó poénnal élve, az Egyesült Államok legészakibb városában néha az „éjjel soha nem érhet véget”: a nap novemberben nyugszik, és legközelebb csak januárban jelenik meg újra.

Barrow madártávlatból (fotó: ohn Moore/Getty Images)

A várva várt első napsugarak azonban nem feltétlenül hozzák el a meleget. A világosság ellenére a kőkemény fagyok makacsul tartják magukat: a középhőmérséklet júniusig jellemzően fagypont alatt van, júliustól pedig körülbelül 2-3 fokot jelent a legmelegebb időszak. A repülővel vagy hajóval megközelíthető városka Alaszka egyik energiaipari központja, ahol az elszigeteltség, a hideg és a hosszan tartó sötétség ellenére is pörög az élet.  

6. Hell, Norvégia – ahol arcodra fagy a mosoly

Ironikus név egy városnak, de lássuk be, a körülményeket tekintve valóban találó. Hell (ami angol nyelvterületen poklot, a modern norvég nyelvben pedig szerencsét jelent) nemcsak a külföldi turisták, de sokszor a helyiek számára is okot ad a mulatságra, különösen a repülőtér (Hell International Airport) és a Welcome to Hell feliratú útjelző táblák mellett elhaladva.

Hell kultikus pályaudvara (fotó: Getty Images)

És hát a nevetésen kívül mi mást is tehetünk kínunkban, ha az átlaghőmérséklet decembertől márciusig az istenért se akar feljebb szökni -31 foknál? Lévén, hogy az ember találékony élőlény, meglepően sok mindent. A városkában található Norvégia legapróbb, legtöbbet fényképezett vasútállomása, és évente itt kerül megrendezésre a nívós Blues in Hell zenei fesztivál is.

Kattints tovább, és azt is mutatjuk, miért kötelező vakbélműtéten átesniük az Antarktiszon szolgálatot teljesítő orvosoknak! 

Kiemelt kép: Getty Images