• Emberben először az 1970-es években mutatták ki a majomhimlőt.
• A betegség azóta több hullámban jelentkezett Afrika-szerte, néha súlyos variánsokkal.
• Nemrég Európában is megjelent egy veszélyesebb verzió.

Svédország erősítette meg a vírus súlyosabb verziójának első európai esetét. Az Egészségügyi Világszervezet globális vészhelyzetet hirdetett ki a szoros érintkezéssel terjedő vírus kapcsán.

Globális vészhelyzet

A most kiadott közlemény szerint a svédországi eset az első olyan, ahol a majomhimlő (mpox) erősebb tünetekel járó, és rosszabb halálozási mutatójú változata Afrikán kívül tűnt fel. Az érintett beteg akkor fertőződött meg, amikor Afrikában, egy a betegség egyik gócpontjának számító területen tartózkodott, mondta el Olivia Wigzell, a svéd közegészségügyi hivatal főigazgatója egy sajtótájékoztatón. Csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet két éven belül másodszor nyilvánította globális közegészségügyi vészhelyzetnek a majomhimlő-járványt, miután a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört járvány más országokra is átterjedt. Wigzell elmondta, hogy a most fertőzött személy az egészségügyi ügynökség ajánlásainak megfelelő ellátást kapott.

Újabb utazási szigorítások?

Kína a történtekre reagálva pénteken bejelentette, hogy a következő hat hónapban megkezdi az országba belépő személyek és áruk átvizsgálását a betegség tünetei után kutatva. Azoknak az embereknek, akik olyan országokból utaznak be, ahol a vírus bizonyítottan jelen van, illetve, akik kapcsolatba kerültek majomhimlős betegekkel vagy olyanokkal, akik ahhoz hasonló tüneteket hordoztak, az országba való belépéskor jelentkezniük kell a vámigazgatási hatóságnál.

Az olyan területekről származó járműveket, konténereket és tárgyakat pedig fertőtleníteni kell, ahol majomhimlős megbetegedések fordultak elő,

tette hozzá a közlemény.

Erősebb majomhimlő

Az év elején a tudósok arról számoltak be, hogy egy kongói bányászvárosban megjelent az majomhimlő halálosabb formája, amely a fertőzöttek akár 10%-át is megölheti, emellett arra figyelmeztettek, hogy ez a variáns a korábbinál is könnyebben terjedhet. A himlő többnyire fertőzött emberekkel való szoros érintkezés útján terjed, többek között szexuális úton. Emberben 1970-ben mutatták ki először a majomhimlőt, viszont a betegség akkor még Afrikában is csak szórványosan fordult elő. Az eddigi legnagyobb járvány 2017-ben tört ki, Nigériában: a majomhimlőt több száz személynél diagnosztizálták. A WHO szerint idén már több mint 14 000 megbetegedés és 524 haláleset történt Afrika több mint egy tucat országában, ami már most meghaladja a tavalyi adatokat. Eddig az összes megbetegedés és haláleset több mint 96%-a egyetlen országban, Kongóban történt.

Európában a majomhimlő?

Szakértők szerint kicsi az esélye, hogy a svédországi eset egyedi lenne. 

„Egy eset megjelenése az európai kontinensen a majomhimlő gyors nemzetközi terjedését is kiválthatja” – mondta Lawrence Gostin, közegészségügyi szakértő, a Georgetown professzora. „Egy svédországi eset nagy valószínűséggel több tucat fel nem fedezett esetet jelent már most Európában”.

Dr. Brian Ferguson, a Cambridge-i Egyetem munkatársa szerint a svéd utazó megbetegedése aggasztó, de az afrikai járvány súlyosságát és terjedését tekintve nem meglepő. „Valószínűleg a közeljövőben több ilyen eset lesz itt és a világ más részein is, mivel jelenleg nincsenek olyan mechanizmusok, amelyek megakadályoznák a betegség behurcolását” – fejtette ki. 

Ismerd fel a majomhimlőt!

A majomhimlő egy vírusos betegség, amelyet az úgynevezett MPXV vírus okoz. A majomhimlő tünetei hasonlóak a hagyományos himlő tüneteihez, de általában enyhébbek azok voltak legalábbis addig, ameddig a mostanihoz hasonló súlyosabb verziók fel nem ütötték a fejüket. A betegség tünetei általában a fertőzést követő 5-21 napon belül jelentkeznek, és a következők lehetnek: A láz az egyik leggyakoribb tünet, amely gyakran a betegség kezdetén jelentkezik, ezt intenzív fejfájás, izom és ízületi fájdalom és általános levertség is kísérheti. Előfordulnak megnagyobbodott nyirokcsomók. A betegség legjellemzőbb tünete a kiütés, amely először az arcon, majd a test többi részén, a tenyereken és talpakon is megjelenhet. A kiütések pattanásokhoz vagy hólyagokhoz hasonlítanak, később varasodnak és leesnek. A majomhimlő állatról emberre harapás, karmolás útján, illetve fertőzött állatok elfogyasztásával terjedhet, emberről emberre pedig cseppfertőzéssel, szexuális úton és fertőzött tárgyak által juthat át.

Ebben a korábbi cikkünkben egy szintén egyre gyakoribb fertőzésről írtunk. 

Kiemelt kép: Getty Images