A szép élményeket mindig is szerettük megosztani egymással, ami teljesen természetes, és amivel az égvilágon nincs is semmi baj. A kijelzőkön történő túlzottan aktív megjelenés, a beauty filterek és képszerkesztő programok azonban az összehasonlítás kultúráját is megteremtették, ez pedig majdhogynem teljesen felülírta a modern társadalmak előtt álló hétköznapi kihívásokat. 
  • A TikTok amilyen szórakoztató, legalább annyira veszélyes is lehet. 
  • A testképzavarral, önértékeléssel kapcsolatos problémák különösen a fiatalokat, illetve a női felhasználókat érintik. 
  • Egy új kutatás szerint pár percnyi TikTokozás is elegendő ahhoz, hogy rosszul érezzük magunkat a bőrünkben. 

A nemlétező tökéletesség leplét szerencsére ma már egyre több hazai és külföldi tartalomgyártó igyekszik teljes erővel lerántani (köszönjük, Celeste Barber és Nemakarokbeleszólni-lányok!). A gyakran elérhetetlen – és sok esetben egészségtelen – szépségideálok ugyanakkor továbbra is fellelhetőek az interneten.

Elég felugrani a trendektől hemzsegő TikTokra vagy Instagramra, ahol az egészséges életmód nevében megannyi diétás hóbort (és testrész) kerül megosztásra, amitől könnyű azt hinni, hogy a tökéletes testért sanyargatni kell magunkat, ahol a #nomakeup hashtag alatt bőven találni agyonfilterezett szelfiket is, és ahol – ha nem vagyunk résen – nem minden esetben könnyű észrevenni a káros és a hiteles, tényleg motiváló, edukatív tartalmak közötti különbséget. Vagyis mindenki szebb, boldogabb és sikeresebb, mint mi – legalábbis látszólag.     

Arra sok esetben ritkábban gondolunk ilyenkor, hogy egy-egy tökéletesnek látszó kép mögött mennyi szerkesztési munka áll, és előbb engedünk teret a nyomasztó gondolatoknak („Én miért nem így nézek ki?”), mintsem megkérdőjeleznénk a látottak hitelességét.

Hogy mindez mennyi szorongással, szégyenérzettel, önértékelési problémával és testképzavarral jár, azt a szakemberek szerint sem lehet elégszer hangsúlyozni.

„Az összehasonlítás az öröm tolvaja”

 – mondta egykor állítólag Theodore Roosevelt, ami különösen igaz manapság, a közösségi média korában, ahol a fiatalabb korosztály képviselői a legkiszolgáltatottabbak. A problémára most egy friss kutatás eredménye is felhívja a figyelmet. 

A legkárosabb kulturális trend – hogyan lehet biztonságos egy TikTok-fiók?

8 perc TikTokozás = testképzavar?

A kifejezetten rövid, de mégis ingergazdag videóiról híres TikTok 1 milliárdnál is több felhasználóval büszkélkedhet – tavalyi statisztikák alapján fiatal nők, illetve tinédzserek regisztrálnak magasabb számban.  

Tekintve a hatalmas felhasználóbázist, elkerülhetetlen, hogy olykor ne találkozzunk badarságokkal, ezért az ausztráliai Charles Sturt Egyetem szakemberei górcső alá vették az éterben jelenleg is keringő káros tartalmak (főként fals fogyókúrás ajánlások és fitnesz tippek) testképre mért hatásait. 

tiktok testképzavar

A fiatalabb korosztály a legkiszolgáltatottabb, ha nem jól használják a netet, akkor könnyen kialakulhat náluk testképzavar (fotó: Getty Images)

A kutatók összesen 273, 18 és 28 év közötti, közösségi médiát használó, evészavarral nem küzdő fiatal nő bevonásával végezték a kísérletet, mely során „fitspiration” és „pro-anorexia” (ami egy káros, korlátozó étkezési magatartást népszerűsítő trend) címkék alatt futó TikTok-videókat mutattak a résztvevőknek maximum 8 percen keresztül.

Ezek a tartalmak főként fiatal nőket ábrázoltak, akik pár percben összefoglalva adtak fogyókúrás tippeket és edzési tanácsokat. Ezzel szemben a kontrollcsoport résztvevői pedig „semlegesebb” videókat – például állatos vagy főzős tartalmakat – néztek.

A kitöltött kérdőívek alapján megfigyelhető volt, hogy az önbizalom, illetve a testképpel kapcsolatos elégedettség mindkét csoport esetében alacsonyabb szintre ugrott a pár perces tartalomfogyasztást követően. A legnagyobb különbségeket a testsúlyról, testalkatról és fogyásról szóló videók fiatal nézői produkálták, akik a „tökéletes” testek nyomasztó látványa miatt a káros szépségideálokkal is előbb tudtak azonosulni – mindössze 8 perc alatt.

Bár ez nem minden esetben jelent azonnali és tartós önértékelési zavart, ugyanakkor mégis elgondolkodtató, hogy

ha ennyi minden történik velünk 8 perc alatt, mivel járhat napi 2-3 óránál is több TikTokozás?

Tekintve a depresszióban szenvedő tinédzserek egyre magasabb számát, a tudatos, mértékletes internethasználat olykor bizony életeket is menthet. Fontos, hogy minden felhasználó tudatában legyen a TikTokkal (és más közösségi oldalakkal) kapcsolatos veszélyeknek.

A kutatók szerint különösen az ételekre, étkezésre és a testmozgásra fókuszáló tartalmak követése lehet rizikósabb, hiszen ezek azok a témák, ahol a közösségi irányelveket is könnyebben kerülhetik meg a káros trendeket népszerűsítő felhasználók. 

A közösségi média árnyoldalairól korábban Horkai Klaudia pszichológussal is beszélgettünk. Katt a linkre!

Kiemelt kép: Getty Images