A gyerekek szerves részei a közösségünknek, családjainknak. Teljesen érthető, hogy ha meghívnak valahova, akkor azt úgy értjük, hogy mi mindannyian mehetünk, beleértve a gyerekeinket is. Sokszorosan igaz ez a nagycsaládon belüli esküvőkre, temetésekre, születésnapokra, partikra. Hiszen ha kihagyjuk belőlük a legkisebbeket, azok pont nem tapasztalhatják meg a közösségi rítusok erejét, nem érzik majd olyan erősen az eltéphetetlen családi kötődést. A kitiltásuk mintha azt üzenné, hogy ők nem is fontosak.
A gyerekmentes esküvő előnyei
Ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy a gyerekek legalább annyi bajjal járnak, mint amennyi örömmel. Az esküvő szervezése pedig az ő huncutkodásaik nélkül is épp elég megterhelő. Az ifjú pár nem szeretne még azzal is foglalkozni, hogy a szabadon engedett gyerekek beleesznek a még fel nem szolgált esküvői tortába, lehányják a feldíszített széket, elesnek és ordítani kezdenek, veszekednek, futkorásznak, baleseteket okozhatnak és ráadásként iszonyúan hangosak.
Ha a szülőkre nem lehet számítani, a gyereksereg megzabolázásához egy külön embert kell felkérni,
aki programokat talál ki nekik, megtörli a csöpögő orrokat, maszatos kezeket, megelőzi a baleseteket, folyamatosan távol tartja tőlük az alkoholos italokkal teli poharakat és kezeli a konfliktusokat. Vajon érthető, ha az ifjú pár inkább csak felnőttekkel szeretné megosztani a nagy napot, annak minden meghitt részletével? Ha úgy szeretnének az oltár előtt esküt tenni, hogy abba senki sem visít bele? Hogy a barátok, családtagok nem a gyerekek fegyelmezésével vannak elfoglalva, hanem teljes jogú felnőttként vehetnek részt a buliban?
A gyerekmentes esküvő vagy étterem a jó megoldás? Ha valaki csak gyerekkel tud jönni, mi a megoldás? (Kép: Getty Images)
Gyerekmentes éttermek
Hasonló kérdések merülnek fel a gyerekmentes éttermekkel kapcsolatban is. Nagyon sokan pont azért mennek vacsorázni kettesben, mert szeretnének nyugalomban élvezni egy meghitt estét, beszélgetni, borozni és élvezni a kiszolgálást, a felnőtt társaságot. Ezt nagyon nehéz elérni egy olyan helyen, ahol a sok gyerek folyamatosan kér, követel vagy hiányol valamit, lehetőleg jó hangosan,
futkároznak, sírnak, rendetlenkednek.
Azok, akik az üzleti ügyeiket beszélnék meg egy munkaebéden vagy -vacsorán, szintén nehezményezhetik, hogy öt percig nem tudnak koncentrálni, mert mindig történik körülöttük valami. A tulajdonosoknak sem mindegy, hogy gyújthatnak-e gyertyákat az asztalokon (gyerekek esetében kifejezetten veszélyes vállalkozás), kitehetik-e a drága terítőket, hegyes villákat, éles késeket, használhatnak-e csúcsminőségű, drága berendezési elemeket, vagy mindezeket félteniük kell a maszatos kezektől?
Ha kizárod a gyereket, kizárod a szülőket is?
Minden házaspárnak, étteremnek és szervezőnek joga van meghatározni, milyen korú embereket szeretne a rendezvényen látni. Sok étterem kifejezetten családbarátként hirdeti magát, mások viszont a felnőtteket célozva gyerekmentesként pozicionálják magukat, és ezzel nincs is semmi gond.
Viszont felmerül a kérdés, hogy ahova nem mehetnek gyerekek, onnan automatikusan a szülőket is elüldözik?
Hiszen nem létezik egyik a másik nélkül. Hiába csak a kicsikkel van probléma, ha hozzájuk minimum két felnőtt is tartozik. Akinek nincs lehetősége bébiszittert fogadni arra az időre, az kénytelen kihagyni minden esküvőt, vacsorát, születésnapot? Nem tűnik túl igazságosnak.
A szülők felelőssége
Ugyanakkor azokat is meg lehet érteni, akik a gyerekekkel járó káosztól féltik a lakásukat, rendezvényüket, a hangulatot. A gyerekek nagy része ugyanis nem csendes kis porcelánbaba, aki mérsékelt hangerőn beszélgetve ül az asztalnál, magában színez vagy játszik. A szülők, arra vágyva, hogy végre felnőttként szórakozhatssanak, gyakran teljesen leveszik a kezüket a kicsikről,
hagyják őket rohangálni, sőt szem elől is tévesztik őket.
Beszélgetnek, borozgatnak, a gyerek meg majd úgyis jön, ha valami baja van, nem igaz? Csakhogy pont ez a viselkedés teszi lehetővé, hogy a felügyelet nélkül hagyott gyerekek bandákba verődjenek, veszélyes kalandokat eszeljenek ki, a többiek pedig legtöbbször pont unalmukban kezdenek sütit kóstolgatni vagy növényeket borogatni (vagy növényeket kóstolgatni és sütit borogatni). Természetesen vannak előre nem látható betegségek, balesetek, vagy az egészen kicsiknél a sírás, amit egyszerűen nem lehet megelőzni,
de a szülők is sokat tehetnének azért, hogy az esküvők, éttermek ne legyenek gyerekmentessé nyilvánítva.
Ennek viszont az az ára, hogy el kell dönteniük, hogy a rendezvényen szülő üzemmódban maradva végig a gyerekeikkel foglalkoznak, fegyelmezik őket, kiviszik őket a teremből, ha kell és vigyáznak rájuk, ezzel lemaradva egy sor felnőtt programról, vagy inkább otthon hagyják őket a nagymama vagy a bébiszitter felügyeletére bízva, és nyugtuk lesz a program alatt. Ez utóbbi persze pénzvesztességgel és sok szervezéssel jár, de olykor megéri. Akkor van baj, ha egyik opciót sem választják, hanem azt gondolják, a gyerek majd feltalálja magát. Nem fogja, vagy ha igen, annak súlyos következményei lehetnek.
A konfliktus feloldása
A szülőknek felelősséget kellene vállaniuk gyerekük felügyeletéért és megfelelő viselkedéséért. Ha magukkal viszik a gyerekeiket, előtte beszéljék meg velük, mi várható, döntsék el előre, mit fognak kérni az étteremben, ismerjék az esküvőre érvényes szabályokat (például csendben kell lenni a szertartás alatt), azaz
legyenek előre ismert szabályok, keretek, amelyek áthágása esetén a család azonnal hazaindul.
A szervezők azzal segíthetnek elkerülni a konfliktusokat, ha nyíltan kommunikálnak döntésükről, és húznak egy határt egy bizonyos életkornál. Ha vegyes rendezvényre vágynak és megtehetik, érdemes külön áldozni a kiskorú vendégek elkülönítésére, lefoglalására saját kis zuggal és minimum egy felnőttel, aki végig rajtuk tartja a szemét és szórakoztatja őket.
Régen vajon hogy viselkedtek a gyerekek étteremben, esküvőn? Mások voltak az illemszabályok? Derítsd ki!
Kiemelt kép: Getty Images
