Az utóbbi hetekben visszarepültünk az időben: kicsit olyan volt, mintha 2020 első hónapjaiban járnánk. Újra feltűnt egy vírus, amiről kiderült, előbb állatról emberre terjedt át, viszont már emberek egymás közötti érintkezése is terjeszti. A majomhimlő egyeseknél viszonylag enyhe tünetekkel jár, a fertőzöttek egy része viszont akár bele is halhat a betegségbe. Közös vonás az is, hogy az egészről (legalábbis mifelénk) még viszonylag keveset tudunk.

Hogy a majomhimlőből lesz-e valaha a koronavírushoz hasonló világjárvány, egyelőre nem tudni, de az teljesen természetes, hogy az embereket nagyon is érdekli, mire számíthatnak a betegség kapcsán.

Mi az a majomhimlő?

A majomhimlő (külföldi forrásokban Monkeypox vagy Mpox), egy ritka, zoonotikus, azaz állatról emberre átterjedő vírus okozta betegség. A majomhimlő első dokumentált esetét 1958-ban írták le, ekkor majmokban fedezték fel a rájuk rágcsálókról átterjedt betegséget. Az első emberi megbetegedést 1970-ben regisztrálták Kongóban.

A majomhimlő vírusa azóta több afrikai országban feltűnt, és több alkalommal okozott lokális járványt, 2022-ben a világ számos pontján, többek között Magyarországon is megjelent. Idén ismét jelentettek már Afrikán kívüli (legutóbb svéd) esetet, amelynél ráadásul egy a korábbinál erősebb variáns fertőzött meg egy férfit. 

A majomhimlő zoonotikus betegség, amelyet főként olyan vadon élő állatok (pl. rágcsálók és majmok) terjeszthetnek, amelyek Afrikában az emberi étrend részeit képezik. Az ilyen típusú betegségek különböző mechanizmusok révén terjedhetnek át az emberre. Például közvetlen érintkezéssel vagy a fertőzött állatok vérének, vizeletének vagy székletének érintésével, esetleg fertőzött állatok húsának vagy vérének elfogyasztásával. A fertőzés emberek között a betegek

kiütéseiből származó váladékkal, hámsejtekkel, varral, illetve az ezekkel szennyezett ruhával, ágyneművel érintkezve terjed.

De átjuthat egyik emberről a másikra közvetlen, például (de nem elsődlegesen!) szexuális kontaktussal is, mert a vírus a bőr mikrosérülésein is bejuthat a szervezetbe. Emellett bekerülhet a légutakon, a szem nyálkahártyáján és az emésztőrendszeren keresztül is, és a fertőzés megtörténhet légúti cseppeken keresztül, ha a beteg közvetlen közelében tartózkodunk. 

A majomhimlő vírus két nagyobb variánsra osztható: a nyugat-afrikai közép-afrikai variánsra. A két variáns eltérhet a lefolyás súlyosságában, a terjedés módjában és egyéb jellemzőkben is. A közép-afrikai könnyebben terjed, súlyosabb lefolyású és mintegy 10 százalékos a halálozási rátája. Fontos tudni azt is, hogy a vírus folyamatosan mutálódhat, újabb és újabb variásokat hozva létre.

A majomhimlő vírusa állatról került át emberre, a betegségnk két variánsát különböztetjük meg (Fotó: Getty Images)

A majomhimlő lefolyása

A betegség lappangási ideje meglehetősen hosszú: 5 és 21 nap közötti, a tünetek leggyakrabban 1-2 héttel a fertőzés után jelentkeznek. Egy külföldi utazás után akár már hosszabb ideje otthon lehet a fertőzött személy anélkül, hogy tudna betegségéről.

A leggyakoribb tünetek: erős fejfájás, izomfájdalmak, hátfájás, megduzzadt nyirokcsomók, általános rossz közérzet.

Ezt követi a jellegzetes, gyakran erősen viszkető bőrkiütés, amely általában az arcon, a tenyéren és a talpon jelenik meg. A bőrkiütés először foltszerű, majd kiemelkedésekké, később folyadékokkal teli hólyagokká, végül gennyes kelésekké alakul, végül lassan leszárad, gyakran maradandó heget hagyva maga után.

A majomhimlő tünetei sok tekintetben hasonlíthatnak más betegségekéhez, ami megnehezítheti a diagnózist, ezért fontos elkülöníteni más lázzal, fejfájással járó betegségektől és egyéb, kiütéseket is okozó kóroktól is. Csak néhány példa: a majomhimlő kiütései általában egyidejűleg jelennek meg az egész testen, míg például a bárányhimlő kiütései fázisokban alakulnak ki.

A szintén kiütésekkel járó kanyarótól abban különbözik, hogy a kiütések gyakran a láz és a fejfájás után jelennek meg. A majomhimlő kiütései általában nagyobbak és változatosabb méretűek, mint a rubeloa (rózsahimlő) kiütései. A majomhimlő diagnózisának pontos felállítása érdekében

fontos, hogy a klinikai tüneteket és a terjedés sajátosságait is figyelembe vegyék az orvosok,

és szükség esetén laboratóriumi teszteket végezzenek a különböző betegségek elkülönítése érdekében. 

A majomhimlő kezelése

A majomhimlő kezelésére jelenleg még nem áll rendelkezésre specifikus antivirális gyógyszer. A kezelés ezért általában a tünetek enyhítésére irányul, azaz a láz és a fájdalom csillapítására törekszenek a kezelőorvosok, emellett pedig nagyon fontosnak tartják a megfelelő hidratálást is. Súlyos esetekben kórházi kezelés is szükséges lehet. A viszketés csökkentése pedig azért lényeges, mert a kiütések elvakarása segíti a betegség terjedését.

Mivel orvosság egyelőre nincs a betegségre, a megelőzés a legfontosabb.

A betegség megelőzése érdekében nagyon fontos a megfelelő higiéniai intézkedések betartása, és (főleg, ha az ember olyan helyre utazik, ahol a majomhimlő erőteljesebben jelen van) érdemes fontolóra venni a fekete himlő elleni védőoltás felvételét is. Ez a vakcina ugyanis  védelmet nyújthat a majomhimlő esetén, sőt, már elkapott fertőzés esetén is enyhébbé teheti a betegség lefolyását. Ez annál is inkább fontosabb lehet, mivel a fekete himlő elleni általános vakcinázás az 1990-es években megszűnt, és mára több olyan generáció is él, amelyik fogékony lehet, mert nem kapott oltást.

A majomhimlő következményei

A majomhimlő egy súlyosabb variánsa nemrégiben Svédországban is megjelent,  az Egészségügyi Világszervezet pedig globális vészhelyzetet hirdetett ki a szoros érintkezéssel terjedő vírus kapcsán. Ez a mostani, svédországi eset az első olyan, ahol a majomhimlő erősebb tünetekkel járó, és rosszabb halálozási mutatójú változata Afrikán kívül tűnt fel, az érintett beteg Afrikában fertőződött meg.

Friss hírek szerint ugyanakkor

egyelőre nem számíthatunk lezárásokra, vagy az Európai Unión belül egységes oltási tervre.

Az európai egészségügyi hatóságok legutóbbi közleményük szerint ugyanis elvetnek minden további, az egész blokkra kiterjedő intézkedést, mivel a szélesebb lakosságra jelentett kockázatot továbbra is alacsonynak tartják, és véleményük szerint jelenleg nincs szükség határellenőrzések bevezetésére, sem pedig a vírus elleni blokkszintű oltás kezdeményezésére. Ugyanakkor a  legutóbbi jelentések nyomán egyes országok fokozzák a reptéri és határellenőrzéseket és tájékoztató kampányokat indítanak. 

Az egészségügyi szervezet ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni a megelőzés és a személyes felelősségvállalás fontosságát, vagyis azt, hogy a megfelelő higiénés szokások betartásával magunk is csökkentsük a megbetegedés és a járvány kialakulásának kockázatát.

Azt tudtad, hogy az egész világon visszaesett a fertőző betegségekkel kapcsolatos átoltottság? 

Kiemelt kép: Getty Images