Jessica Wilson kaliforniai dietetikus nem feltétlen híve annak, hogy a feldolgozott élelmiszerek mind ördögtől való mérgek. No nem azért, mert közben kiderült, hogy ezek nem felelősek különféle betegségek kialakulásáért, hanem azért, mert a feldolgozott ételek nevű halmaz rengeteg ételt magába foglal.
Olyanokat is, amelyeket nyugodt szívvel ehetünk.
A mandulatej például nem ugyanolyan hatással van a szervezetünkre, mint ugyanannyi mennyiségű szénsavas, cukros üdítőital. Az egy hónapos kísérlettel nem titkolt célja volt az is, hogy megmutassa, melyek azok a feldolgozott élelmiszerek, amelyeket nem kell feltétlenül kiiktanunk az étrendünkből, de arra is kitért, mi történik a testtel a káros anyagok hatására.
A dietetikus, aki feldolgozott ételekkel tömte magát
Wilson fagyasztott, előre csomagolt, elvitelre szánt vagy ötnél több összetevős ételeket evett egy hónapon át. Úgy érezte, több energiája van, mint korábban volt, erősebb a jóllakottság-érzése és boldogabbnak érezte magát. Még csak meg sem hízott. Azért nem ment el a falig, nem evett gyorsétteremben egész nap, sőt. Étrendjének 80 százalékát ultrafeldolgozott élelmiszerekből állította össze, pizzát, hot dogot, vegán sajtot, zabtejet, gabonamentes müzlit evett, míg a maradék húsz százalékot azért meghagyta a gyümölcsöknek, zöldségeknek, magvaknak.
Más szakemberek rosszul lettek a feldolgozott ételektől
Wilson nem az egyedüli szakember, aki saját magán tesztelte, milyen hatással vannak ránk a feldolgozott élelmiszerek. A National Institutes of Health dietetikusai által végzett 2019-es vizsgálatban 20 embert etettek két héten keresztül 80 százalékban ultrafeldolgozott élelmiszerrel. Ezt két heti egészséges, teljes értékű ételekkel teli étrend követte.
A vizsgálat végén a kutatók megállapították, hogy a feldolgozott étrendű tesztalanyok átlagosan 500 kalóriával többet ettek, mint az egészséges résztvevők, és emiatt meg is híztak.
Dr. Chris van Tulleken virológus professzor is végigcsinálta az egy hónapos próbát, Wilsonhoz hasonlóan ő is csak nyolcvan százalékig vitte az ultrafeldolgozott ételek arányát. Neki nem jött be az egészségtelen étrend, meghízott, székrekedése lett, fáradt volt, úgy érezte, egy hónap alatt tíz évet öregedett, a vérvizsgálatok pedig aggasztó változásokat mutattak ki a hormonszintjében.
Melyik szakértőnek van igaza?
Hogy lehet, hogy két szakember egymásnak ellentmondó tapasztalatokat szerzett ugyanattól a kísérlettől? Egyrészt azért, mert két ember szervezete sosem egyforma, más dolgokra vagyunk érzékenyek, másként reagálunk ugyanazokra a hatásokra. Másrészt Wilson szerint nem kell választani a két megélés között, mind a kettő igaz lehet. Szerinte fontos figyelembe venni, hogy a feldolgozott élelmiszereket sokféleképpen lehet felhasználni, és közülük több nem is olyan rettenetes, mint amennyire a kategóriába tartozó többi termék.
Most akkor melyik feldolgozott étel káros?
A tofu, a nem cukrozott növényi italok, a több, mint öt összetevőből álló, de egészséges magvakat, teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó, cukormentes müzlik nem olyan károsak az egészségünkre nézve. Az igazán veszélyes összetevők a feldolgozott húsokban vannak, a felvágottakban, pástétomokban, így ezeket valóban érdemes kiiktatni az étrendünkből.
Ugyanígy könyörtelennek kell lennünk a pizzával, a hot doggal, a hamburgerrel, a készen vehető sütikkel és a csipsszel is.
Ugyanakkor az előre csomagolt kenyér, amiben sajnos egy sor állagjavító és tartósítószer van, de magvakat és értékes tápanyagokat is tartalmaz, nem olyan ártalmas, mint egy liter cukros üdítő. Tehát vásároljunk óvatosan, igyekezzünk minél több zöldséget és gyümölcsöt enni, figyelni a rostbevitelre, de nem kell mindent a kukába dobnunk, ami feldolgozott élelmiszernek minősül.
Az ultrafeldolgozott ételekkel azért így is bánjunk óvatosan, mert fiataloknál is rákot okozhatnak.
Kiemelt kép: Getty Images