• Mi volt az első „szuperétel” jelzővel illetett élelmiszer a világon?
• Bár a szuperélelmiszerek tényleg csodát művelnek az egészséggel, mégis érdemes mértéket tartani a fogyasztásukban. 
• Mutatjuk, (bizonyos esetekben) milyen szuperélelmiszerek okozhatnak kellemetlen tüneteket! 

A szuperélelmiszerek vonzóak lehetnek azok számára, akik tudatosan figyelnek az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra, esetleg fogyni szeretnének. Az pedig, hogy mitől válik valami szuperélelmiszerré, sok mindentől függ. Egyrészt nagy mennyiségben kell hasznos tápanyagokat, vitaminokat, antioxidánsokat, ásványi anyagokat, rostokat és zsírsavakat tartalmaznia, másrészt pedig éppen ezen előnyös összetétel miatt a betegségek megelőzésében is fontos szerepük van.

A globalizációval, illetve az egészségtudatos és fenntartható életmód népszerűségének növekedésével az elmúlt években kifejezetten divatossá váltak ezek az alapanyagok. Ugyanakkor magát a szuperélelmiszer kifejezést érdekes módon nem a mai világ táplálkozástudományi szakembereinek köszönhetjük. A legkorábban feljegyzett példa az I. világháború idejéből, az amerikai United Fruit Company multinacionális vállalattól származik, ahol a banán népszerűsítése kapcsán egyfajta marketingstratégiát szolgált a figyelemfelkeltő kollokáció.

Szuperértékes szuperételek

A kifejezésre aztán az orvosi folyóiratok is rákaptak, és előszeretettel használták mindenhol, ami banánnal volt kapcsolatos – részben így született meg a kor egyik népszerű fogyókúrás elmélete, a banándiéták ötlete is. 

A különbség az, hogy a mai korban vírusszerűen terjed az információ, annyi tudományos kutatás lát napvilágot, mint még soha, és lényegében havi rendszerességgel jelenik meg valami, amit szuperélelmiszer jelzővel illetnek. Az élelmiszeripar természetesen ki is használja a trendet, hiszen felmérések is bizonyítják:

a fogyasztók valóban hajlandóak többet fizetni, ha az egészségre vonatkozó állítások a termékek marketingjében is megjelennek.

Időseknek jobb kerülni ezt a szuperélelmiszert, bármennyire egészséges. 

Persze a szuperételek tényleg egészségesek, és önmagukban biztosítják, hogy hasznos tápanyagokhoz jussunk. Ugyanakkor attól, hogy valami „szuper”, még nem biztos, hogy tökéletes. Divat és tudatos életmód ide vagy oda, egyes szuperélelmiszerekkel érdemes csínján bánni, amire nemrég egy élelmiszerintoleranciával és laboratóriumi vizsgálatokkal foglalkozó brit vállalat, a YorkTest kutatása is felhívta a figyelmet.

4 szuperélelmiszer, ami bajt is okozhat

Ellentétben az ételallergiával – ami súlyos állapot, és ami életveszélyes reakciókat, például anafilaxiás sokkot is eredményezhet – az ételérzékenységet  az emésztőrendszer zavara okozza. Ilyen esetben a szervezet nem tud lebontani valamilyen ételt – jellemzően genetikai, környezeti tényezők, életmódbeli szokások, esetleg túlzott mennyiségű, magas hisztamintartalmú élelmiszer fogyasztása miatt.

Az ételérzékenység nehezen diagnosztizálható, hiszen számos változó intenzitású, nem specifikus tünetben nyilvánulhat meg.

A leggyakoribb tünetek: puffadás, hányás, hányinger, hasi görcs, hasmenés, székrekedés, fejfájás és bőrkiütés.

Mielőtt tehát hanyatt-homlok rohannánk az élelmiszerüzletek biopolcai felé, nézzük meg, hogy milyen szuperélelmiszerek válthatnak ki ételérzékenységet, illetve egyéb kellemetlen tünetet, ha túl sokat fogyasztunk belőlük!

1. Chia mag

Ahogyan egyes zöldség- és gyümölcsfélék, úgy a chia mag is tartalmaz szalicilátot és lektineket, amelyek a szakértők szerint egyeseknél összefüggésbe hozhatók az ételintoleranciával is, ezért a napi 1-2 evőkanálnyi ajánlott mennyiséget akkor se lépjük túl, ha alapvetően egészségesek vagyunk.

A chia mag könnyebben emészthető, ha fogyasztás előtt beáztatjuk valamibe, és hagyjuk, hogy megduzzadjon (fotó: Getty Images)

Bár a chia mag összességében tápláló és egészséges, ha azonban emésztési problémákkal küzdünk, mindenképp óvatosan kell eljárnunk vele, hiszen rendkívül magas rosttartalma miatt puffadást, hasmenést és székrekedést is okozhat. Mivel vízmegkötő képessége is magas, fontos, hogy sok vizet igyunk mellé, különösen akkor, ha fogyasztás előtt nem áztattuk be alaposan, például joghurtba vagy turmixba.

2. Lenmag

A lenmag alapvetően egészséges, azonban szintén magas rosttartalommal bír, ezért fogyasztása bőséges folyadékpótlás nélkül puffadást, hasi görcsöket és hasmenést is okozhat. Az egészséges felnőtt szervezet számára napi 1-2 evőkanálnyi bőven elegendő, ellenkező esetben túlságosan is leterhelődik az emésztőrendszer a magtól.

A lenmagból se lépjük az ajánlott napi adagot! (Fotó: Getty Images)

Bár a lenmag okozta allergiás reakciók viszonylag ritkák, a benne található fehérjék miatt azonban csalánkiütéseket, emésztési problémákat és asztmaszerű tüneteket okozó allergénként is számon tartják.   

3. Goji bogyó

A chia maghoz hasonlóan a keleti orvoslásban régóta használatos, a manapság hazánkban is elterjedt goji bogyó is tartalmaz lektineket. Főzés során a lektint tartalmazó élelmiszerek emészthetőbbé válnak, a goji bogyót azonban szárítva árulják, ezért hiába gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, mégsem érdemes átlépni az ajánlott napi 20-30 grammnyi adagot (ami kábé egy maréknak felel meg).

A goji bogyó müzlibe keverve nagyon finom, ám egy maréknál többet naponta nem ajánlott fogyasztani belőle (fotó: Getty Images)

Mivel a benne lévő vegyületek bizonyos gyógyszerekre is hatással lehetnek,

rendszeres fogyasztása előtt mindenképp ajánlott kikérni orvos tanácsát is!

4. Zöld tea

A zöld tea jótékony hatásairól nem lehet eleget beszélni. A fekete teával ellentétben nem esik át a fermentáció folyamatán, ezért képes megőrizni a teacserje (Camellia sinensis) összes jótékony hatását, C-, B2-, K- és D-vitaminban gazdag, és még a fogszuvasodás megelőzésében is segíthet.

A zöld tea erősíti az immunrendszert és kiváló vitaminforrás lehet, ha nem esünk túlzásba vele (fotó: Getty Images)

Igen ám, csakhogy a vörösborhoz hasonlóan a zöld tea is tartalmaz tanninokat, melyek fejfájást, gyomorrontást, hasmenést is okozhatnak, amennyiben magas számban vannak jelen a szervezetünkben.

Szív- és érrendszerre, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásait napi 3-5 csésze biztosítja, ennél többet a koffeintartalma miatt sem ajánlott inni.

Pénztárcabarát, egészséges, tápláló: a bab méltán kapott helyet a szuperélelmiszerek listáján.

Kiemelt kép: Getty Images