Ezeknek a történelmi helyszíneknek a lehetséges pusztulása – amelyek közül néhány évezredek óta létezik –, nemcsak az emberiség múltjára emlékeztet, hanem az egyik legsürgetőbb jelenkori kihívásra is.

Képzeljük el egy pillanatra, hogy nincs többé Versailles, a Colosseum, a Tadzs Mahal, az Andrássy út vagy Velence városa. Elborzasztó gondolat, igaz? Ezek a helyszínek nem pusztán kedvelt úti célok vagy népszerű Instagram-hátterek, hanem az emberiség kulturális örökségének a részei.

A múlt öröksége, amelyet a jelenben is használunk, és amelyet átadunk majd a jövő generációinak. Akár kulturális, akár természeti helyszínről van szó, mindegyik egyedi és megismételhetetlen, éppen emiatt az értékük felmérhetetlen.

Világörökségek veszélyben

Ez a gondolat lebegett az 1945-ben alapított Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) tagjai előtt. A cél világos volt:

a világ nemzeteinek egyesítése és ösztönzése bolygónk rendkívül sokszínű világörökségének megbecsülésére.

Az UNESCO világörökségi listáján való szereplés minden helyszínnek különleges presztízst ad, ami turisztikai fellendülést is magával hoz.

A geopolitikai, társadalmi és természeti változások hatását ezek a páratlan helyszínek sem tudják elkerülni, ezért is hozták létre a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáját. A gyűjtésben szereplő helyszíneket az UNESCO szakértői határozzák meg. Évente tanácskoznak a helyszínek állapotának megőrzéséről, és ajánlásokat tesznek egy későbbi bizottsági ülésre, ahol véglegesítik a listát.

veszélyben lévő világörökségi helyszínek

A balinéz kultúra központi eleme, a jatiluwihi rizsterasz is veszélyben van (Fotó: Getty Images)

Akkor kerül fel egy helyszín a veszélyeztetett listára, ha azt komoly és konkrétan meghatározható veszély fenyegeti. A listára kerülés célja, hogy prioritásként kezelje az adott helyszín megőrzését és a nemzetközi hatóságok bevonását.

Velence városának felvételét például többször kérte már az UNESCO,

az olasz kormány azonban ellenállt, hogy „feketelistára” tegyék a turisták egyik kedvenc helyszínét.

Velence az egyik legjobb példa arra, hogy milyen komoly veszélyek leselkednek a világörökségi tájakra, épületekre. Az UNESCO már több, mint egy évtizede kongatja a vészharangot az éghajlatváltozás miatt.

Elsüllyedhet, eléghet, eltemetheti a föld

A klímaváltozásnak köszönhetően több tucat hely tűnhet el a Föld színéről 2050-re. Erre a nyugtalanító előrejelzésre figyelmeztet a Climate X klímakockázatokkal foglalkozó cég. Tanulmányukban klímakockázati adatokat feldolgozó eszközöket vettek igénybe, hogy megállapítsák: milyen hatással lesz az éghajlatváltozás ezekre a helyszínekre a különféle forgatókönyvek, például áradások, part menti erózió, földcsuszamlások és súlyos viharok esetén.

A platform algoritmusai nyolc különböző felmelegedési forgatókönyvben mérték fel azokat a kockázatokat, amelyekkel az épületek, a tájak, az infrastruktúra szembesülhet.

Tizenhat különböző szélsőséges időjárási tényezőt használtak fel a kutatásban,

például hőhullámokat, ciklonokat és áradásokat.

Elemzésük nyomán a cég felvázolta, hogy mely helyszínek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, ha a globális üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi szinten emelkedik.

veszélyben lévő világörökségi helyszínek

A franciaországi Fontenay-kolostort a felszíni áradás veszélyezteti (Fotó: Getty Images)

Lukky Ahmed, a Climate X vezérigazgatója és társalapítója hangsúlyozta: az adatok megosztásával szeretnék ösztönözni a kormányokat, a természetvédőket és a közösségeket, hogy minél hamarabb tegyenek lépéseket a világörökségi helyszínek megőrzése érdekében. Ahmed úgy véli, nem lehet eléggé nyomatékosítani, hogy

az emberiség kincseit súlyos veszély fenyegeti.

A lista élén az Indonéziában lévő Subak-rendszer áll. A hagyományos öntözőrendszert, amely a balinéz kultúra egyik szimbóluma, a fokozódó vízhiány, a szélsőséges időjárás és a felszíni áradások fenyegetik leginkább.

Második helyen az Ausztráliában elhelyezkedő Kakadu Nemzeti Park szerepel, amelyet az erdőtüzek és a felszíni áradások fenyegetnek, a harmadik pedig az 1400 éves múlttal rendelkező kínai Quanzhou, amit a szárazság és a meleg fog tönkretenni.

A listán továbbá olyan közismert és népszerű világörökségi helyszínek találhatók, mint a sydney-i Operaház, a Seattle közelében lévő Olimpiai Nemzeti Park, a svájci Jungfrau régió vagy a dél-koreai buddhista hegyi monostorok.

Ez a tündéri város is a világörökség része, ahova a legjobb vonattal érkezni. 

Kiemelt kép: Getty Images