Gyerekorunkban még úgy gondoltuk, úgy lesz saját otthonunk, hogy megveszünk egy szép kis házat a gondosan kiválasztott utcában. Felnőve már tudjuk, hogy ezt egyedül nem nagyon lehet megvalósítani. Még ha van párunk és adóstársunk, akkor is hatalmas hiteleket kell felvennünk, s lehet, hogy így is csak lakásra, vagy hosszú évek alatt felújítható házikóra futja.

Mivel az egész világon megfigyelhető ez a tendencia, illetve az utóbbi évtizedekben a mainstream építészeti vonalon is megjelent a környezettudatosság, az ökoházak piaca egyre virágzik. Nézzük, melyek a leggyakoribb alternatívák.

Dombház

A mókásan hobbitháznak nevezett, szó szerint egy domb oldalában megépített házak akkor kezdtek divatossá válni, amikor Simon Dale újrahasznosított anyagokból, saját tervei alapján megépített egy olyan dombházat, amiben bárki szívesen ellakna. Dale összesen 1,7 millió forintnak megfelelő dollárt költött otthona létrehozására, és ezer munkaórát ölt bele barátaival.

Az igen alacsony árért cserébe egy saját tervezésű, kényelmes, nyáron hűvös, télen kellően szigetelt dombházat kapott, amiben fatüzelésű kályha adja a meleget, a vizet egy közeli forrásból vezetik be a házba, a tetőn pedig napelemek segítik az elektromos áram termelését.

Rengeteg, útközben kiásott követ tudott hasznosítani az alapozáshoz és a falakhoz, míg a padló, a falak és a tető szalmabálákból készültek.

Azóta egyre több dombházat építenek, s megjelentek a szakemberek is, akik meg tudják állapítani, milyen terület alkalmas ilyen lakóház létrehozásához. 2021 óta már konténer dombházakat is építtethetünk Magyarországon. Ha kíváncsiak vagyunk, élőben hogy néz ki és mégis hogy működik a félig dombba ásott ökoház, Lőrinciben, Balatonendréden, Ürömben, Kaposdadán, Gyöngyöstarjánban, és még számtalan másik településen megcsodálhatunk egyet. Ha gyakorlatot is szereznénk, készülő épületeknél érdemes a csapathoz csatlakozni önkéntesként.

Az ökoházak ilyen bájosak is lehetnek (Kép: Getty Images)

Szalmaház

A másik környezetkímélő megoldás a szalmaház, amelynek falát megfelelő keretek közé szorított szalmabálák alkotják. Az 1800-as években kezdtek el a frissen feltalált bálázógépnek hála szalmaházakat építeni a munkásoknak Amerikában.

Azóta egyre inkább elterjedt ez az építkezési forma szerte a világon. Akinek a szalmából készült ökoházról rögtön a három kismalac meséje ugrana be, ne érezze rosszul magát: a legtöbben úgy gondoljuk, csak az a jó ház, ami téglából vagy kőből készült, mert az áll ellen az elemeknek.

A modern építészeti megoldásokkal viszont egy szalmaházat is ugyanolyan élhetővé tehetünk, mintha betonból vagy téglából készült volna, ráadásul attól sem kell félnünk, hogy könnyen leég vagy megtámadják a rágcsálók.

A szalmaház mellett szól az igen alacsony energiafelhasználás,

az optimális páratartalom, a jó hang- és hőszigetelés is, azaz nyáron megússzuk a légkondi használatát. Magyarországon nagyon sokfelé nézhetünk szalmaházakat, hiszen évi 40-50 épül belőlük (s egyre divatosabbak, azaz ez a szám emelkedik), illetve ha ilyenre vágynánk, akkor is megtaláljuk a megfelelő szervezeteket. Arra azonban ügyeljünk, hogy kis hazánk a hagyományos építőiparra és a tégla-beton-cserép tömeggyártásra rendezkedett be, azaz nem tudunk olyan könnyen egy gyors reagálású szakembercsapatot szerezni, akik egy éven belül felhúzzák a szalmaházunkat.

A saját erőnkre, a barátaink, a hasonló szellemiségű közösségek együttes erejére lesz szükségünk, cserébe nem egy lélektelen új házat, hanem egy igazi, lélegző, harmonikus, természetközeli otthont kapunk.

Vályogház

Magyarországon sem ismeretlen a szalma, széna, növényi rostok házba építése, hiszen a vályogból készült falak készítésekor az agyaghoz szalmát kevertek. Még ma is bőven találunk vályogházakat vidéken, csakhogy legtöbbjük nincs valami jó állapotban: megfelelő alap híján vizesednek, süllyednek, rogynak. Pedig a vályog kitűnő építőanyag, és modern szakértelemmel párosítva biztonságos és a téglánál lényegesen olcsóbb otthonokat készíthetünk belőle.

A vályog kiválóan szigetel, ráadásul jól kombinálható más falazati anyagokkal, akár téglával, akár szalmabálával.

Nyáron hűvös, télen jelentősen csökkenti a fűtési költségeket, jó a hangszigetelése.

Mivel természetesen átereszti a párát, nem fülled be, no de persze erre a nyílászárók, a szigetelőanyagok esetén is figyelnünk kell. Egy jól megépített vályogház nem penészedik, még akkor sem, ha mellőzzük a műanyag használatát: ma már mindenre van természetközeli alternatíva.

A költségeknél ugyanott tudunk spórolni, ahol az összes többi ökoháznál: ha nem brigáddal építtetjük a házunkat előre elkészített és kiszárított, készen vehető vályogtéglákból, hanem összeáll egy csapat, amelynek tagjai kölcsönösen segítik egymást, és akik megtanulják, hogyan lehet biztonságosan, de alacsony költségvetéssel maguknak elkészíteni, amit csak lehet.

Ez a szentendrei ökoház nagyon hívogató: modern, mégis otthonos.

Kiemelt kép: Getty Images