Egy friss kutatásból az derült ki, hogy a művi meddővé tétel nem olyan biztonságos, mint azt korábban gondolták, és a nem kívánt terhesség a beavatkozás után jóval gyakoribb, mint hittük.
Nem biztonságos
A San Francisco-i Kaliforniai Egyetem tudósai által vezetett kutatás megállapította, hogy a teherbeesés a páciensek akár több mint 5 százalékánál is előfordulhat a petevezeték-elkötés után, noha az a petevezetékek átvágásával, összeszorításával, elzárásával vagy eltávolításával jár. Ezzel szemben a méhen belüli fogamzásgátló eszköz vagy a fogamzásgátló implantátum több mint 99 százalékban hatékony.
Tekintettel arra, hogy világszerte nagy az érdeklődés a tartós fogamzásgátlás iránt, a kutatók szerint nagyon fontos, hogy tisztában legyünk ezek hatékonyságával. Különösen azért, mert az ilyen eljárások valamelyike után teherbe esni megnöveli a méhen kívüli terhesség kockázatát, amikor is a megtermékenyített petesejt a méhen kívül rögzül és úgy növekszik, hogy végül nem életképes, és veszélyeztetheti az anya egészségét.
„Ez a mostani tanulmány azt mutatja, hogy a petevezeték-műtét nem tekinthető a fogamzásgátlás legjobb módjának” – vonja le a következtetést Eleanor Schwarz általános belgyógyász a Kaliforniai Egyetem San Francisco-i egyeteméről (UCSF).
„Azok, akik fogamzásgátló implantátumot vagy spirált használnak, kisebb valószínűséggel esnek teherbe, mint azok, akiknek a petevezetékét elkötik.”
Népszerű módszer
A petevezeték elkötése az Egyesült Államokban a tartós fogamzásgátlás egyik leggyakoribb módja, a 30-as éveikben járó nők több mint 20 százaléka, a 40-es éveikben járó nőknek pedig közel 40 százaléka esik át ilyen beavatkozáson. A pácienseket orvosaik gyakran biztosítják arról, hogy többé nincs szükségük további fogamzásgátló eszközök használatára. 2019-ben bejárta a sajtót, hogy egy nő petevezetékének eltávolítása után teherbe esett, noha orvosai a műtét kapcsán azt mondták „olyan közel áll a 100 százalékos biztonsághoz amennyire csak lehet”. Úgy tűnik, hogy attól függően, pontosan milyen beavatkozást végeznek és hogyan, a petevezeték-sterilizálás nem biztos, hogy véglegesen véget vet az illető termékenységének.
Egy kutatásban 4000, 15 és 44 év közötti amerikaitól gyűjtötték be adataikat, ezeknek a nőknek 2013 és 2015 között kötötték el a petevezetékét. A Johns Hopkins Egyetem, a Cornell Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (Davis) munkatársai azt találták, hogy kohorszuk közel 3 százaléka esett teherbe a beavatkozást követő egy éven belül. Tíz évvel a petevezeték-sterilizálás után a terhességek aránya 8,4 százalék volt.
Az eredmények összhangban vannak Kalifornia állam nemrégiben készült elemzésével, amely szerint
a petevezeték-sterilizációs beavatkozáson átesett betegek több mint 2 százalékánál egy éven belül, több mint 6 százalékánál pedig öt éven belül következett be terhesség.
„Amikor az emberek kiválasztják, hogy melyik fogamzásgátló módszer lesz számukra a legmegfelelőbb, sok különböző dolgot vesznek figyelembe, többek között a biztonságot, a kényelmet és azt, hogy milyen gyorsan tudják elkezdeni a módszer használatát” – magyarázza Schwarz. „Azok számára, akik „végleges” módszert választottak, nagyon megrázó lehet, ha megtudják, hogy mégis teherbe estek. Kiderült, hogy ez sajnos elég gyakori tapasztalat”.
A kutatók most azt szeretnék megvizsgálni, hogy a különböző petevezeték-sterilizációs módszerek hogyan hasonlíthatók össze egymással a valós kudarcok arányát illetően. „Eredményeink rávilágítanak arra, hogy szükség van a tartós fogamzásgátló eljárások hatékonyságának folyamatos nyomon követésére” – zárják a szerzők.
A tanulmány a NEJM Evidence című szaklapban jelent meg.
Ebben a korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy ezek a legmegbízhatóbb fogamzásgátlási módszerek.
Kiemelt kép: Getty Images
