• Melyik a legtermékenyebb hónap az évben?
• Globális szinten jellemzően melyik hónapban születik a legtöbb baba?
• Születési hónapunk nemcsak az asztrológia szerint lehet hatással az életünkre. Mutatjuk, mit gondol erről a tudomány!

Statisztikák alapján a december az év legtermékenyebb hónapja a világ nagy részén. Aki úgy gondolja, hogy a karácsony és az újév miatt, az jó úton jár. A nappalok rövidebbek, odakint hideg van, jön a bekuckózós ünnepi időszak, illetve az ezzel járó munkaszüneti napok, amelyek együttesen tényleg összefüggésbe hozhatók a megnövekedett szexuális kedvvel. Sőt, a hideg, kevesebb napsütéssel járó hónapokban kevesebb dopamin és szerotonin termelődik a szervezetünkben, ezért az igényünk is nagyobb lehet a simogatásra, összebújásra.

De mi a helyzet a nyárral, ami szintén a kikapcsolódásról szól? Miért pont decemberben magasabb a fogantatási arány? Egyrészt ennek evolúciós okai is lehetnek. A régi időkben az ősz végi, tél eleji fogantatás, illetve a nyár végi, kora őszi születés biztosította, hogy a csecsemők olyan időszakban jöjjenek világra, amikor enyhébb az időjárás, illetve még a táplálékforrás is bőséges.

Szezonális hatások

De ezen felül ott vannak a terhességre gyakorolt szezonális hatások is, amit a modern tudomány is górcső alá vett. Egy több mint 1 millió születést elemző tanulmány szerint a téli szezon biológiai előnyei mellett nagyobb az esély a teherbeesésre, hiszen a környezet hőmérséklete a test hőszabályozása, anyagcseréje mellett a szaporodásban résztvevő hormonokra is hatással lehet – és ez még nem minden!

Télen korán sötétedik, kevesebb napfény ér bennünket, és a szabadtéri lehetőségek száma is kisebb, ami a hangulatunk mellett a fogantatásra is hatással lehet (Fotó: Getty Images)

Ha belegondolunk, mindez pedig nem is annyira meglepő, hiszen azt már tudjuk, hogy a spermiumok minőségét a herezacskó hőmérséklete is befolyásolja. A legújabb bizonyítékok is erre utalnak:

a termékenységi csúcs valóban a hűvösebb időszakokban, a téli napfordulók környékén van.

Vagyis a tudósok szerint az aktuális hőmérséklet és az évszakok váltakozása nagyobb hatással lehet a fogantatási arányra, mint a megnövekedett szexuális kedv.  

Ebből kifolyólag nyár végén, illetve főként az őszi hónapok elején születik több baba a világ nagy részén, amit egy 6-15 éves diákokat vizsgáló tanulmány is megerősített. Amellett, hogy a tudósok a szeptembert jelölték meg a leggyakoribb születési hónapnak, arra is fény derült, hogy

a szeptemberben szülinapos diákok több pontot értek el a teszteredményeken, és a jövőre vetítve nagyobb valószínűséggel lehetnek sikeresek majd a felsőoktatásban is.

Azt azért fontos kiemelni, hogy mindennek persze semmi köze az asztrológiához, a csillagjegyekhez, a kutatás eredménye pedig nem jelenti azt, hogy csak a szeptemberi születésű gyerekek lehetnek intelligensek, sikeresek.

Ősszel születtél? Így óvd az egészséged!

Ezért lehet ideális a szeptember

Az életkori különbségekből származó előny viszont sokkal többet nyom a latba. A legtöbb országban szeptember elsején kezdődik a tanév, és a szeptemberi születésű gyerekek általában a legidősebbek az osztályban. Azaz

valamivel fejlettebb kognitív funkciókkal, társas- és érzelmi szempontból érettebben kezdik az iskolát, ami sokat segítheti őket a tanulásban.   

Tehát semmi vész, annak sem kell aggódnia, akinek nem szeptemberi születésű a gyermeke, hiszen a csemeték iskolai sikerességét és intelligenciáját számos más – a születési hónaptól fontosabb – tényező együttes, összetett eredménye is befolyásolja. Többek között:

• a családi-, társadalmi-, gazdasági- és kulturális háttér
• a korai gyermekkori fejlesztés minősége
• a környezeti tényezők
• az otthoni nevelési stílus
• oktatási rendszer és a tanítási módszerek
• az osztálytermi légkör
• a fizikai- és mentális egészség.

Nincs olyan, hogy jó vagy rossz hónap

Az intelligencia, a sikeresség és a testi-lelki egészség számtalan tényezőn múlik, ezért a születési idő sem bekategorizálható – tehát nincs olyan, hogy jó vagy rossz hónap. Az viszont tény, hogy a szezonális tényezők valóban hatással lehetnek az immunrendszerünkre. Bár a téma egyelőre gyerekcipőben jár, és további elemzéseket, kutatásokat igényel, mindenesetre van néhány érdekes, tudományos megfigyelés az évszakok egészségügyi hatásairól.   

• A populációelemző vizsgálatok szerint a nyár végén született emberek hajlamosabbak lehetnek az asztmára, a nyár középiek a magas vérnyomásra (ugyanekkor a migrén kialakulásának esélye kevesebb), az ősszel és télen születettek a neurológiai betegségekre (a kevesebb napfény miatt), a tavaszi születésűek pedig az allergiákra.
• Nem kizárható, hogy azok, akik szeptember és november között ünneplik a szülinapjukat, a betegségekkel szemben is ellenállóbbak lehetnek. Ebben az időszakban magasabb a szezonális betegségek, fertőzések száma, ugyanakkor éppen ez az, ami erősebbé, ellenállóbbá teheti a hidegebb hónapokban születettek immunrendszerét.
• A mentális egészségnek feltehetően pedig a nyári hónapok kedveznek jobban: az ekkor született embereknél átlagosan 34 százalékkal lehet kevesebb a depresszió kialakulásának kockázata.

Egy kérdés, ami régóta foglalkoztatja a kutatókat: kattints tovább, és mutatjuk azt is, hogy melyik szülőtől függ a gyerek intelligenciája! 

Kiemelt kép: Getty Images