Árkádia, Atlantisz, Eldorádó, Shangri-La. Fenséges, legendás, elveszett vagy mesésen gazdag helyek, amelyek felbukkantak a gyerekkorunkban, olvasmányainkban, mesékben vagy a tanulmányainkban. Királyok uralkodtak, kalandorok érkeztek kincsek után kutatva, az istenek várták itt a halottakat vagy épp büntették a gonoszokat.

A történelem során az emberiséget gyakran lenyűgözték a titkokba burkolt és az idő homokjába veszett mitikus helyekről, városokról és paradicsomokról szóló történetek. E mitikus helyszínek mindenki képzeletét megragadják, és különösen ha ókori mitológiáról van szó,

nehéz elválasztani egymástól a tényeket és a fikciót.

A rejtelmes városok komoly szerepet játszanak a kollektív képzeletben, hiszen gyakran vágyainkat vagy félelmeinket testesítik meg.

Nem biztos, hogy úgy léteztek, ahogy hallottuk, de ott voltak

Valamennyi nép kultúrtörténetét áthatják e mágikus helyek, amelyek meghódításra, felfedezésre várnak vagy csupán a virágzóbb, békésebb idők allegóriáiként szolgálnak. De mi van akkor, ha mégis léteznek az utopisztikus aranykorokat előidéző helyszínek? Lehetséges ez? Egyre több régészeti kutatás utal ugyanis arra, hogy

nem minden hely a képzelet szülötte.

Régi műtárgyak, fennmaradt források árulkodnak arról, hogy a legendáknak igenis léteznek igaz részei.

1. Eldorádó

A misztikus dél-amerikai ország legendája az emberi kapzsiság története, amelyet először spanyol hódítók kezdtek terjeszteni. A mítosz szerint El Rey Dorado törzsfőnök uralta a lenyűgözően gazdag területet, akinek beavatási rítusai közé tartozott, hogy aranyporral kente be magát, majd kincseket szórt a szentnek tartott Guatavita-tóba.

Az Eldorádó utáni nyomozás szálai Kolumbiába vezetnek (Fotó: Juancho Torres/Anadolu Agency via Getty Images)

Egy másik legenda egy Manoa del Dorado nevű helyről szólt, ahol a házakat aranylemezek borítják, a kövezet pedig drágakövekből áll. Az inkák utódai laktak itt, akik aranyporral hintették be magukat, palotáik pedig színaranyból készültek.

Az aranybirodalomról szóló história szájról szájra terjedt, a spanyol hódítók és az európai konkvisztádorok meg voltak győződve a létezéséről. Szenvedélyes rögeszméjük eredményeként kiforgatták sarkaiból Kolumbiát, Venezuelát, Guyanát és Brazíliát, hogy ráleljenek a gazdagság forrására.

Kutatásuk számos áldozatot követelt, rengeteg őslakos törzset irtottak ki menet közben.

Eldorádó birodalmát ugyan nem találták meg, ám a mai Kolumbia területén található Guatavita-tó látogatható. A történelmi szövegekben fellelhetők az inka törzs rituáléjára utaló részek a helyszínről, és az elmúlt évszázadok során számos műtárgyat is kihúztak a tóból. Találtak bizonyítékot a vízparton zajló szertartásokra is. Mindent kizáróan ugyan nem jelenthető ki, hogy a Guatavita-tó a hódítók Eldorádója, de jelenleg ez tűnik a legvalószínűbb helyszínnek.

2. Trója

Tanulmányaink során mind találkoztunk Trója nevével, a görög mitológia egyik legismertebb helyszínével. A királyság bukása az ókori hőstörténet egyik sarokköve, amelyben elképesztő történetek és alakok kelnek életre.

A mítosz szerint azután tört ki a háború, hogy Parisz, Trója hercege elrabolta a szép Helénát, Menelaosz spártai király feleségét. Menelaosz meggyőzte a görög törzsek vezetőit, hogy az egyesített hadsereg révén meg kell torolni a becsületsértést. A tízéves ostrom nem járt sikerrel, a trójai faló bevetése azonban megváltoztatta a történelem menetét.

Trója ma Törökországban az anatóliai Hisszarlikban (Hisarlık), Çanakkale tartományban található. Török neve Truva (Fotó: Getty Images)

A 19. század végéig Trója és a háború mítosz volt csupán, a mai Törökország területén zajlott, 1871-es ásatások azonban olyan romokat tártak fel, amelyek szorosan megegyeztek az ókori város mítoszokban való ábrázolásával. „Úgy vélem hogy

a trójai háború valós történelmi esemény volt, csak nem úgy, ahogyan azt Homérosz leírta”

– mondta el Rüstem Aslan archeológus, a jelenlegi ásatások igazgatója. Kiderült, hogy már a késő bronzkor idején is lakott volt a település, ekkor zajlott az állítólagos trójai háború.
Trója ma népszerű turisztikai látványosság, az UNESCO Világörökség része. Bár a csatára utaló bizonyítékokat még továbbra is keresik, Aslan biztos benne, hogy meg fogják találni.

3. Tintagel

A nagy-britanniai Tintagel kastély helyszíne legalább a késő római kortól lakott volt, és az ott talált archeológiai bizonyítékok szerint az 5-7. században egy virágzó közösség lakhelye volt. A 12. században komoly irodalmi hírnévre tett szert Tintagel, amikor Geoffrey of Monmouth író kijelentette: itt fogant meg a legendás Artúr király.

Az angliai Cornwall sziklás partján álló drámai látványt nyújtó, 13. századi erődöt nem nehéz összekapcsolni Artúrral,

azt azonban kevesen tudták, hogy a kastély romjai alatt egy még régebbi település húzódik, amelynek nyomai a nagy uralkodó idejét jellemzik.

Tintagel ma is népszerű turistalátványosság (Fotó: View Pictures/Hufton+Crow/Universal Images Group via Getty Images)

Jacky Nowakowski régész, a Tintagel kastély régészeti kutatási projektjének vezetője szerint erős bizonyítékuk van arra, hogy a helyszínen rendkívül kiterjedt áru és luxuscikk kereskedelem zajlott, ami megfelelhet az Artúr király idején fennálló gazdasági struktúrának.

Cornwall grófja se tudta kivonni magát az Artúr-mondakör hatása alól, részben amiatt is építtette fel várát a 13. században a helyszínen. Az 1930-as években kezdődtek nagyobb ásatások a területen Ralegh Radford vezetésével. Azóta előkerült egy kelta monostor, használati tárgyak, illetve egy korabeli település, amit Artúr kövének hívtak.

4. Minótaurosz labirintusa

A hír csupán néhány hónapos, a történet viszont több ezer évre nyúlik vissza. Kréta szigetén épp az új repülőtér kialakításán dolgoztak, amikor egy négyezer éves építményt fedeztek fel. A tudományos világ felbolydult, és mindenki arra volt kíváncsi, hogy

vajon Minótaurosz labirintusáról van-e szó.

A fővárostól, Irákliontól (Heraklion) 51 kilométerre lévő Kastelli városhoz közeli domb tetején található az ősi építmény, amely a minószi civilizációra jellemző építészeti jegyeket mutatja. A 48 méter átmérőjű szerkezet két fő részből áll: egy központi kör alakú épületből és egy külső, falakkal alkotott területből, amely egy kerék küllőihez hasonló mintázat alkot. Az épület nyolc kőgyűrűből áll, amelyeket kis falak metszenek, így labirintusos elrendezést alkotnak.

A görög mitológia szerint a bikafejű, embertestű lény, Minótauroszt a Daidalosz által épített labirintusba rejtették az emberek elől. Az Athén ellen indított sikeres bosszúhadjáratát követően Minósz azt követelte, hogy minden hetedik évben hét ifjút és hét leányt áldozzanak a Minótaurosznak. A szörnyet végül Thészeusz győzte le Ariadné fonalának a segítségével. A helyszín jelenleg nem látogatható, hiszen a régészeknek további kutatásokat kell folytatnia, de könnyen lehet, hogy valóban megtalálták az ókor mitikus útvesztőjét.

5. Salamon temploma

1980 és 1985 között folytak ásatások Szíria északnyugati részén, ahol az Ain Dara templomot a régészek egy része a bibliai Salamon-templomként azonosított. A Királyok Könyvében leírt szent helynek több jellemzőjét találták meg a háromezer éves templomban, mint bármelyik korábban vagy azóta feltárt helyszínen. Számos részlet adta vissza a a templom bibliai ábrázolását, a bizonyítékok további feltárása azonban sajnos nem lehetséges. 2018-ban ugyanis egy légicsapás megsemmisítette a templom nagy részét.

A régészet sötét oldala – Interjú Győri-Pórszász Anna régész-muzeológussal.

Kiemelt kép: illusztráció Minótaurosz labirintusáról – Canva