Az egyik legnépszerűbb videós platform, a YouTube algoritmusa is épp úgy működik, mint a leghíresebb közösségimédia-oldalaké. Azaz megfigyeli, hogy a felhasználó milyen tartalmakat kedvel, mely videók nézegetésével tölti a legtöbb idejét, majd annak érdekében, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa őt, sorra ezekhez hasonló tartalmakat ajánl a figyelmébe.

Bár ez a gyakorlat rengeteg pénzt hoz a konyhára a tulajdonosoknak, nagy veszélyt jelenhet magára a felhasználóra. Egyrészt azért, mert ha egy felhasználó kizárólag egyféle tartalommal találkozik, beszűkülhet a látóköre és kis túlzással az egész élete (ha például gyakran fogyaszt politikai tartalmakat, akkor a szélsőségek felé sodródhat), másrészt internetfüggőség alakulhat ki nála. A fiatalok számára ez még nagyobb fenyegetést jelent.

Ezeket a videókat nem nézhetik európai fiatalok

Számos tanulmány megállapította már, milyen elemi hatással van a fiatalok személyiségfejlődésére az, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak az interneten. Az, amit a képernyőn látnak, hatással van az érdeklődésükre, a nézeteikre, a társas viszonyaik alakulására, de még az önmagukról alkotott belső mentális képükre is. 

Tudtad? Már napi 8 perc TikTok is testképzavart okozhat.

Emiatt döntött úgy most a YouTube, hogy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a fiatal felhasználóit ne terelje többé az algoritmus olyan videók felé, amelyek egy-egy bizonyos testalkatot idealizálnak (például a kóros soványságot, vagy épp a tökéletesen kisportolt fitneszguruk testét). Felmérések szerint ugyanis, ha egy fiatal túl sok ilyen videót néz, az abban megfogalmazott gondolatokat idővel belsővé teszi, ez pedig az önbizalmának, az önértékelésének és a testképének is árt.

Te tudod, milyen videókat néznek az interneten a gyerekeid? (Fotó: Getty Images)

Ez a tiltás azonban nem egyedülálló eset. Az USA-ban már tavaly bevezette a YouTube ezeket a korlátozásokat. Dr. Garth Graham, a YouTube Health vezetője és James Beser, a YouTube Youth termékmenedzsment igazgatója elmondták: az új szabály célja az, hogy megakadályozza, hogy a tizenévesek káros gondolatokat alakítsanak ki önmagukról. De pontosan hogyan is akarják ezt megvalósítani? Nos, közölték, hogy a platform mostantól korlátozni fogja az olyan videók ismételt ajánlását, amelyek:

• bizonyos fittségi szinteket vagy
• súlycsoportokat idealizálnak,
• bizonyos fizikai tulajdonságokat hasonlítanak össze és idealizálnak (például kis orr vs. nagy orr),
• illetve szociálisan agresszívek, azaz megfélemlítést vagy verekedést mutatnak.

A szakértők a közleményben kiemelték, hogy bár az ilyen típusú tartalmak önmagukban ártalmatlanok lehetnek, amennyiben egy kiskamasz vagy tinédzser egymásután többet is megnéz belőlük és ezt hosszú időn keresztül, rendszeresen megteszi, az komoly gondokat okozhat. 

A legkárosabb kulturális trend – Hogyan lehetne biztonságos a TikTok?

Korábban bebizonyosodott, hogy a közösségi média túlzott használata egyes fiataloknál hozzájárult a testképzavar, étkezési zavarok és mentális egészségi problémák kialakulásához. Mindez abból fakad, hogy hajlamosak vagyunk magunkat másokhoz hasonlítani (többnyire totális idegenekhez, akiket online látunk). Illetve hogy ezután a neten látott, sovány vagy kisportolt testeket mint „ideális alkatokat” internalizáljuk, majd ahhoz mérten önmagunkat kevesebbnek értékeljük.

Egyesek ráadásul a többieknél fogékonyabbak lehetnek az ilyesféle káros gondolatokra. Felmérések szerint leginkább a nők és a fiatal lányok, illetve azok, akik túlsúllyal küzdenek – de a testképzavar nem válogat. A YouTube ezért már most is korlátozza a tinédzserek hozzáférését bizonyos, étkezési zavarokkal és fizikai erőszakkal kapcsolatos tartalmakhoz. Ezen kívül a platform segélyvonalakra is átirányítja azokat a felhasználókat, akik öngyilkossággal, önkárosítással és étkezési zavarokkal kapcsolatos videókra keresnek rá.

Mit tehetünk a problémák ellen?

Egyrészt használható eszközöket kell biztosítsunk a fiatalok számára a minél tudatosabb médiahasználathoz. Magyarul: minél hamarabb és minél többször el kell nekik elmagyaráznunk, hogy bizony bőven van rá esély, hogy amit az interneten látnak, annak a fele sem igaz. Ezen kívül jó lenne, ha valóban hatékony szűrőalkalmazások is elérhetők lennének a veszélyes tartalmak szűrésére.

Fontos volna továbbá, hogy otthon és az iskolákban is minél több szó essen erről, és már gyerekkorban érjék a gyerekeket olyan tapasztalatok (például játékos órai feladatok formájában), amelyek kritikus gondolkodásra és tudatos és biztonságos internethasználatra tanítják őket.

Amennyiben pedig már megtörtént a baj, mielőbb kérjük hozzáértő szakember segítségét.

Figyelem! Ha gondban vagy, keresd a Magyar Lelki Elsősegélyt az ingyenes, 116-123-mas számon, vagy az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a 06-80-20-55-20-as telefonszámon!

Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvénye egyébként már 2022-ben is erélyesen felszólította a techóriásokat, hogy korlátozzák a gyermekek hozzáférését az olyan tartalmakhoz, amelyek károsíthatják „egészségüket, testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket”. A változás most, úgy tűnik, – bár csigalassú tempóban, de – megkezdődött.

A közösségi média árnyoldalairól Horkai Klaudia pszichológussal beszélgettünk

Kiemelt kép: Getty Images