• A nyár után az ősz a második legnépszerűbb évszak, sokak számára mégis megterhelő lehet. 
• Az évszakok váltakozására mentálisan is érdemes felkészülnünk.
• Mutatjuk, milyen okok állnak az őszi szorongás hátterében, és mit tehetünk ellene! 

A vasárnap esti blues-ként is emlegetett jelenséget (amikor előre rágörcsölünk a másnapi munkakezdésre) valószínűleg sokan tapasztaltuk már. Kutatások szerint hasonlót élhetnek át a diákok a szeptemberi iskolakezdés előtt. (Kattints ide néhány tippért a vasárnap esti blues ellen!)

Tekintve, hogy kivehető szabadnapjaink száma jócskán megfogyatkozott (vagy rosszabb esetben egyenesen nulla), vége a vakációnak, az uborkaszezonnak, és vissza kell térni a megszokott rutinhoz, ugyanezen időszak a felnőttek szorongását is növelheti. Adott esetben egyesek ilyenkor „előre szoronganak”, mert jól tudják, miféle munkahelyi, iskolai stresszhatásoknak lesznek kitéve december végéig.

Az őszi szorongás 3 legjellemzőbb oka

Ez az állapot olykor annyira hangsúlyos lehet, hogy Ginny Scully walesi terapeuta „őszi szorongásként” kezdte emlegetni 2005-ben. Bár ez hivatalosan nem elismert diagnózis, mégis érdemes komolyan venni, hiszen tényleg van némi klinikai alapja. Mutatjuk a lehetséges okokat!

1. Rövidülő nappalok

Nem lehet nem észrevenni, hogy tényleg egyre rövidebbek a nappalok. Annak ellenére, hogy hideg még nincs, ezek a változások az emberi agyra is hatással lehetnek, mivel a kevesebb napsütés csökkent szerotonin- és dopaminszintet eredményez a szervezetben.

Az alvásciklust összezavarhatja az évszakváltás (Fotó: Getty Images)

Mivel a napfény kémiai változásokért is felel a testben, természetes módon képes szabályozni az alvási ciklusunkat és a hangulatunkat, ami a nyári napsütés elhalványulásával párhuzamosan problémák forrása is lehet – különösen, ha valaki hajlamos a szorongásra.

2. Szezonális affektív zavar

A szezonális affektív zavar (SAD) – a magyar köznyelvben szezonális depresszió – olyan depressziós fázis, ami az évszakok váltakozásával, jellemzően ősszel és télen jelentkezik. Pontos oka nem ismert, annyi viszont biztos, hogy erősen összefügg a napfényhiányból adódó, fent is említett problémákkal.
Legjellemzőbb tünetei az alábbiak lehetnek:

• tartós levertség,
• motiválatlanság, a mindennapi tevékenységek iránti érdeklődés hiánya,
• megnövekedett alvásigény,
• szüntelen aggódás,
• koncentrációs zavarok,
• hízás,
• csökkent szexuális vágy,
• magányosság-érzés.

3. Elvárások és FOMO

Az ősz olyan évszak, amely mind konkrétan, mind szimbolikusan változásokat idéz elő a környezetünkben. Ennek pedig nem mindenki örül: míg valakit kellemes érzéssel tölt el a közelgő ünnepek gondolata, addig másokban aggodalmat, szorongást kelthet minden ezzel járó családi és anyagi előkészület.

A társadalom emellett hajlamos romantizálni is a „bekuckózós” időszakot.

Ez túlzott nyomást gyakorolhat azokra, akiknek valami miatt egyszerűen nem adatik alkalmuk átszellemülni és hygge-üzemmódra kapcsolni. Utóbbi, a hygge tényleg nagyszerű módja lehet a szezonális szorongás elűzésének, de akármennyire is hasznos tanácsokkal bír, nem illik minden élethelyzetre.

Jakoś to będzie: ha nem tudsz azonosulni a dán hyggével, a lengyelek módszere segíthet elűzni a szezonális szorongást!

A közösségi média kirándulós, borkóstolós, tökfaragós, teával kuckózós képeit nézegetve pedig a FOMO (Fear of Missing Out, szorongás attól, hogy lemaradunk egy fontos, izgalmas fejleményről vagy eseményről) is felütheti a fejét, ami csak tovább ront a helyzeten.

Mit tehetünk az őszi szorongás ellen?

Legyen szó az időjárás változásáról, a közelgő ünnepekről vagy bármely más, az év ezen időszakára jellemző kiváltó okról, az első és legfontosabb lépés az, hogy komolyan vegyük a nyomasztó érzéseket.

A felismerés döntő fontosságú: ha megértjük a mögöttes okokat, kezelni is könnyebb a nehézségeket.

Sokat segíthet, ha minél több időt töltünk természetes fényben (akár az ablak mellett ülve, ha máshogy nem jön össze), ha előre tervezünk, ha rászánjuk magunkat a rendszeres testmozgásra (ami endorfint, vagyis boldogsághormont termel), ha megosztjuk aggodalmainkat a hozzánk közelállókkal, ha prioritást élvez az öngondoskodás, és ha reális elvárásokat támasztunk magunk elé az elvégzendő feladatokkal kapcsolatban.

Jó hír, hogy az őszi szorongás idővel magától is enyhül, ha azonban tartósan levertnek érezed magad, illetve, ha a SAD fenti tüneteit is tapasztalod, érdemes lehet terapeuta segítségét kérned. Ha a magánytól levertnek, kimerültnek és reménytelennek érzed magad, valamint úgy gondolod, hogy egyedül nincs kiút, de nem tudsz kihez fordulni a közvetlen környezetedből, számos hazai lelkisegély-szolgálat áll a rendelkezésedre.

• Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123 
• Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000 
• Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111 
• DélUtán telefonszolgálat (lelki segély időseknek): 06-80-200-866
• Emma Egyesület (zöld szám anyáknak): +36 80 414 565
• Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (segítségkérés bántalmazás esetén): +36-80-20-55-20
• Kapcsolj egyből!: anonim chat, iOS- és Android-rendszerről is elérhető alkalmazás. Ez a szolgáltatás megoldást jelenthet azoknak, akik nem tudnak vagy nem mernek telefonon segítséget kérni. A lelki támogatás mellett az alkalmazás a felhasználó GPS-koordinátái alapján megmutatja, hogy az információkérés helyszínéhez mely olyan intézmények esnek a legközelebb, amelyekhez bizalommal fordulhatunk krízishelyzetben.

Sosem lesz jó érzés a szorongás, de olykor akár a hasznunkra is válhat. Mutatjuk, miben segíthet!

Kiemelt kép: Getty Images