Ahhoz, hogy megértsük a limfóma természetét, érdemes megismerkednünk a nyirokkeringésünkkel és a hozzá tartozó csomókkal. A legtöbben tisztában vagyunk vele, hogy a testünkben vér kering, minden szövetet behálózó erek szövevényes rendszerén keresztül.

Csakhogy emellett egy másik rendszer is működik, ami az átlátszó, vagy maximum sárgás színű nyirokfolyadékot szállítja. Ebből napi 2-4 liternyit termelünk. A nyirokhajszálerek ugyanúgy behálózzák a testünket, majd a nagyobb nyirokerekbe torkollnak.

Mire jó a nyirokkeringés?

A nyirokkeringésünk kiegészíti a vénás keringést, résztvesz a szövetközti folyadék elvezetésében. A nyirokrendszerhez tartoznak egyébként a mandulák, a csecsemőmirigy, a lép, a féregnyúlvány is. A nyirokcsomók, amelyek a nyirokhálózat számtalan pontján megtalálhatók, egyfajta szűrőként működnek. 

Nagyon fontos részét képezik az immunrendszerünknek, felfogják és elpusztítják a baktériumokat és vírusokat, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését.

Emellett limfocitákat, nyiroksejteket termelnek. Nem véletlen, hogy egy-egy fertőzés során az orvos rögtön a nyakunkon és az állunk alatt kezd tapogatózni, a megnagyobbodott nyirokcsomók jól mutatják, hogy az immunrendszer harcol valamivel.

A torokfájás, a láz is lehet a limfóma tünete (Kép: Getty Images)

A megnagyobbodott nyirokcsomó a limfóma tünete lehet?

Gyakran nagyobbodnak meg a nyirokcsomóink, ezt főként az állkapocs és a nyak vonalánál, a hónaljban és az ágyékunk két oldalán tapinthatjuk ki mi magunk is. Ezekre a csomókra (persze sokkal több van belőlük) nagyon is szükség van, és normális létezésük az egészséges működést jelzik.

A megnagyobbodásuk sem egyenlő a rákkal,

hiszen amint már említettük, különféle fertőzések esetén meg tudnak nagyobbodni, és akár 1-2 hétre is szükség lehet, mire visszanyerik korábbi méretüket. Gond akkor van, amikor általunk ismert fertőzés nélkül veszünk észre megnagyobbodott nyirokcsomót, ami ráadásul nem hajlandó kisebbé válni. Ez már lehet limfóma, azaz a nyirokrendszert érintő daganat, ezért orvoshoz kell fordulni, ha ilyesmit tapasztalunk.

A limfóma tünetei

A testünkön belül 5-600 nyirokcsomó található, csoportokba rendeződve, különböző méretekben: 1 mm és 3 cm között változhat az átmérőjük. Érdemes tisztában lenni a saját, általunk kitapintható nyirokcsomóinkkal, hogy észrevegyük, ha valamelyik nagyobb a szokásosnál.

A limfómát a nyiroksejtek, más néven limfociták rákos megbetegedése okozza. A betegség két fő típusa a Hodgkin- és a non-Hodgkin-kór.

A limfómák a nyirokrendszer bármely részét érinthetik, a nyirokcsomókat, a mandulákat, a csontvelőt vagy a lépet.

Az első észrevehető tünet az érintett szerv megnagyobbodása. Jellemzően a nyirokcsomók dagadnak meg, de fontos jel lehet a lép megnagyobbodása is. Emellett előfordulhat láz, hidegrázás, fáradtságérzés, köhögés, étvágytalanság, éjszakai izzadás, légszomj, fogyás, bőrkiütés is. Mivel ezek számtalan más betegség jelei is lehetnek, gyakran csak később jut eszünkbe a nyirokrák lehetősége. Pedig minél korábbi stádiumban fedezik fel, a limfóma annál sikeresebben gyógyítható.

Létezik agresszív és lassan terjedő formája is

A non-Hodgkin limfóma (a név egy orvostól, dr. Thomas Hodgkin patológustól származik, aki az 1800-as években azonosította a ma Hodgkin-limfómának nevezett sejteket) jellemzően lassan terjed, és bármilyen életkorban kialakulhat. Ellentétben a Hodgkin-limfómával, nem alakulnak ki nagyméretű rákos sejtek. Idősebb korban nagyobb az esély a megjelenésre. Cserébe viszont az egyik legsikeresebben gyógyítható rákfajtáról beszélünk.

Ha furcsa tüneteink vannak, forduljunk orvoshoz, aki különböző vizsgálatokkal, vérvétellel kizárja vagy megerősíti a limfómát, és elkezdhetjük a kezelést.

A tipikus non-Hodgkin limfóma lassan alakul ki és terjed. Ugyanakkor sajnos létezik egy agresszív típus is, a diffúz nagy B-sejtes limfóma, ami gyorsan növekszik, és a vérben lévő kóros B-sejtekből ered. Kezelés esetén gyógyítható, de ha nem tesznek vele semmit, halálhoz vezethet.

A hasonlóan agresszív Burkitt-limfóma is ritka, és jellemzően a legyengült immunrendszerű embereknél fordul elő. Emellett még számtalan típus és kórlefolyás létezik, ezek meghatározása már az orvos feladata.

A miénk az, hogy ha a fent említett tünetek közül bármelyiket is tapasztaljuk, orvoshoz forduljunk, illetve hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra. Hogy a non-Hodgkin típus milyen szépen kezelhető, azt Jane Fondától tudjuk, aki szintén limfómával küzd(ött). 2022 őszén jelentette be, hogy beteg, azóta véget ért a kemoterápiás kezelése és jól van.

Jane Fonda tudja, milyenek a limfóma tünetei, 2022-ben kezelték vele. A képen idén szeptember 19-én látható New Yorkban (Kép: Craig Barritt/Getty Images for The Women’s Media Center)

Ki segít meggyógyulni a limfómából?

Ha az orvos limfómára gyanakszik, biopsziát végez, és a szövettan eredménye alapján indítja a további vizsgálatokat. Gyakran sor kerül az érintett nyirokcsomók kiműtésére is. Ekkor már valószínűleg hematológusnál ülünk, egy olyan orvosnál, aki speciálisan a vérképző- és a nyirokszervek betegségeivel foglalkozik. Az ő munkáját gyakran kiegészíti egy onkológus is, hogy a lehető legjobb kezelési tervet kapjuk.

Az egyes stádiumú limfómát, ami maximum néhány nyirokcsomót érint, viszonylag könnyű gyógyítani.

Fontos információ az is, hogy a daganatok milyen gyorsan növekszenek, minél kisebb a sebesség, annál könnyebb a gyógyulás. Immunterápia, biológiai, kemo- és sugárterápia is szóba jöhetnek kezelésként, egyes esetekben csontvelő- vagy őssejt-átültetést is alkalmaznak. Az 5 éves relatív túlélési arány az egyes stádiumú Hodgkin-limfóma esetében 93%, a non-Hodgkin esetén 73%. 

A Jurassic Park sztárja is limfómával küzd, kemoterápiát kapott, és most sokkal jobban van.

Kiemelt kép: Getty Images