elbizakodott férfiak randi

Miért hiszik azt egyes férfiak, hogy minden nő őket akarja?

Utánunk fütyülnek, egymás között megtárgyalják, melyikünket vinnék haza, zubog, árad az önbizalom. No de mire fel? Miért gondolja azt néhány férfi, hogy garantáltan ő a nők vágyainak tárgya?

Egészséges emberként általában nem úgy szoktunk kimenni az utcára, hogy azt mustráljuk, kit vinnénk haza. Sőt, azt is tudjuk, hogy nem kizárólag a mi választásunkon múlna még a randi sem. Nem az az alapbeállításunk, hogy ha mi úgy akarjuk, akkor most az egyikkel alszunk, de ha más szájízzel keltünk, akkor másnap inkább azzal a magasabbal. Hány nőnek van annyi önbizalma (a fiktív Samantha Jones-on kívül), hogy azt higgye, minden férfi őt akarja?

Nem így a férfiak egy részének, akik mintha úgy születtek volna, hogy meggyőződésük: ők bárki számára elfogadhatók, mi több, hercegek fehér lovon…

A neveltetés buktatói

A régi típusú nevelést kapott gyerekeknél egyértelműen le vannak osztva a nemi szerepek. A lányok ügyesek, illedelmesek és nagyon, nagyon szépek, minél szebbek, annál jobb. Főzni és varrni tanulnak, babáznak, gyakorolják a feleség és az anya szerepét. Számukra a siker vagy egy nagyszerű karrier (ez szinte kötelessége az okosoknak), vagy egy igazán vonzó férj, de mindkét esetben legyen még egy csomó jól nevelt gyerekük is, ami „kiteljesíti” az életüket.

A lányokkal ellentétben a fiúkat nem szoktatják arra mesékkel, filmekkel és neveléssel, hogy passzívan üldögéljenek otthon és várják, hogy valaki megmentse őket. Sőt!

Szerencsétlen esetben őket szintén mérgező, túlzó elvárások elé állítják – csak épp egy másik véglet szerint. A fiúkat sokan bátornak, erősnek és érzelmileg minél tompábbnak próbálják nevelni (hiszen az elfojtás olyan hasznos, ugye). Egyesek pedig a kinézetük folyamatos dicsérete mellé azt is megkapják, hogy mennyire „odalesznek majd értük” a lányok. Ciki, hogyha mégsem. Ezután halkan elhangozhat még, hogy „azért bánj majd velük szépen”…

elbizakodott férfiak randi

Kontraproduktív viselkedésminták (Fotó: Getty Images)

Lehet, hogy itt kezdődik minden baj? Azoknál az anyáknál, apáknál, akik úgy vélik, az ő tökéletes kisfiuk bármit és bárkit megkaphat az életben, és ennek szellemében is nevelik fel? Ennek értelmében a hercegnek csak választania kell, melyik várat ostromolja, olyan elő sem fordulhat, hogy ne engednék be. Kardja éles, lova erős, ide azt a sárkányt!

De mi van akkor, ha se kard, se ló – a várba viszont mégis jó lenne bemenni?

Előfordul, hogy ha az ilyen férfiak elutasításba ütköznek (esetleg tartósan), akkor a nőkben keresik a hiba okát. Megsértődnek, de akár még agresszívvé is válhatnak, hiszen a társadalom ígért nekik valamit, ami nem teljesült. Ha a csalódásokból (amelyek mindenkivel megesnek) ezek a férfiak nem hajlandók higgadt következtetéseket levonni és tanulni, veszélyessé válhat a helyzet.

Úton az erőszak felé

Ha úgy próbálják távol tartani az elutasítottság érzését, hogy elviccelik, legyintenek rá, az az olyan mérgező elképzelések melegágya lehet, mint például „csak kéreti magát, kacérkodik” meg hogy „nem vette volna fel ezt a ruhát, ha ne akarna hazamenni velem”, esetleg „minden nő prostituált, csak van, amelyik jobban öltözik”. És ezzel szépen át is eveznek a szexuális erőszak és zaklatás vizeire. Ilyesmit pedig olyan férfiak követnek el, akik képtelenek megérteni és feldolgozni, hogy a nem az nem. Első szóra is.

A férfiak téves jogosultságérzését tudományosan is vizsgálták már.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a férfiak hajlamosak tévesen megítélni egy nő szexuális szándékát, például úgy vélik, hogy ha ittas, akkor az elmotyogott nem valójában igennek számít. Mindehhez a férfiak kötődési stílusának is köze van, azaz a téveszmék kialakulásának oka valóban otthon és a gyerekkori mintákban keresendő.

A New York-i Union College kutatói közel 500 férfi kikérdezése után azt találták, hogy a szorongásosan kötődő férfiak (az ilyen típusú embereknek az átlagosnál több szeretetre és megnyugtatásra van szükségük, és mélyen rettegnek az elutasítástól) nagyobb valószínűséggel képzelik azt, hogy egy nő érdeklődik irántuk, és az elképzelésüknek engedelmeskedve az egyértelmű elutasító jeleket is félreértelmezik.

Saját igényeiket vetítik ki a kiszemelt nőre, ezért képzelik azt, hogy ha ők ágyba akarják vinni, akkor a nő is ugyanígy érez.

Tapasztalatom szerint tényleg van jó pár felnőtt férfi, akiknek alapvető tényeket kell elmagyarázni a világ működéséről. Például azt, hogy egy nőnek nem dolga, hogy az ő rendelkezésére álljon. Sem egyedülállóként, sem kapcsolatban vagy házasságban. De még akkor sem, ha épp egy szórakozóhelyen táncol. Nem játék, amellyel vagy épp van kedve játszani, vagy, ha nem, mozdulatlanul pihen a polcon. Szomorú, hogy kimondásra szorul, hogy a nőnek saját személyisége és akarata van. Amin a kényszerítés nem fog változtatni.

Tigrisek, oroszlánok, szarvasbikák – és férfiak

Az ilyen, mérgező viselkedésbe menekülő férfiak egyébként gyakran próbálnak azzal érvelni, hogy amit ők csinálnak, az azért teljesen oké, mert „ez a természet rendje”. Valóban?

Nos, szerintem nincs olyan állatfaj a földön, amelyik készpénznek venné a nőstények készségességét.

A hímek olykor élet-halál harcot vívnak a másik nem kegyeiért. Megpróbálják bebizonyítani, hogy ők a legügyesebbek, legrátermettebbek, hogy megérdemlik a nőstény figyelmét – de ezt egyáltalán nem füttyögéssel adják a tudtára. Az a hím tigris pedig, aki azt hiszi, hogy a kiválasztott nőstény csak rá várt egész életében, sosem jár sikerrel. Mi több, akár komoly sérüléseket is elszenvedhet, ha félreérti a helyzetet.

Mindeközben pedig a konkurencia teljes nyugalomban fényesíti a szőrét, ráérősen levadássza a legszebb antilopot, és tiszteletteljesen védelmezi az általa kiszemelt nőstényt, akinek minden bizonnyal sokkal szimpatikusabb is ez a hozzáállás. És ha mindezek ellenére esetleg mégsem? Nos, a magabiztos hím feltápászkodik, megrázza fenséges bundáját és elegánsan távozik a helyszínről. Annak megnyugtató tudatában, hogy minden bizonnyal ő és az őt valamiért elutasító nőstény is megtalálja majd a számára ideális társat.

Figyelem! Ha nem érzed biztonságban magad otthon, hívd az alábbi, ingyenes telefonszámok egyikét!
– Rendőrség: 112
– Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT): 06-80-20-55-20, www.bantalmazas.hu (csak maga az áldozat keresheti, védett ház itt intézhető)
– Áldozatsegítő Vonal (jogi, pszichológiai, szociális segítség, kárenyhítés bűncselekmények áldozatainak és hozzátartozóiknak): 06-80-225-225 www.igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/
– NANE (segélyvonal nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek): 06-80-505-101, www.nane.hu

Kiemelt kép: Getty Images