A demenciáról fontos tudni, hogy nem egy konkrét betegséget jelöl, inkább egy általános kifejezés, amelyet akkor használunk, ha valakinek romlanak a kognitív funkciói. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy általában valamilyen, az agyat vagy az idegrendszert érintő betegséggel együtt alakul ki.
A demenciánál a hosszú- és a rövidtávú memória is érintett, a beteg nem emlékszik szeretteire, nem tudja elhelyezni magát térben és időben, számunkra logikátlanul hirtelen izgatottá válik és mehetnékje lesz, aztán úgy kell hazahoznunk, mert a tájékozódási képessége is leromlott. A demencia emelett érintheti a mozgást, rontja a koncentrációt, a porblémamegoldó képességeket is. Súlyos esetben a demens beteg nem képes az önellátásra.
A demencia tünetei egy külön betegségre utalhatnak
A demencia az életkor előrehaladtával alakul ki és lassan változik, fokozatosan, megállíthatatlanul romlik, nem epizodikus vagy átmeneti. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy szerettünk a fentiekhez hasonló tüneteket mutat, de azok viszonylag hirtelen alakultak ki nála, akkor elképzelhető, hogy nem is demenciával van dolgunk, hanem delíriummal. A szóról a legtöbb embernek a delirium tremens, az idült alkoholistáknál megfigyelhető, téveszmékkel és érzékcsalódásokkal kísért, kézreszketéssel járó tünetegyüttes jut eszébe, de a sima delíriumnak semmi köze az alkoholhoz.
Milyen gyakori a delírium?
A demenciával gyakran összekevert betegség az idős kórházi betegek 20-30%-át is érintheti. Ezért különösen figyeljünk oda, ha az illetőnél váltakozni kezd az éberség és a figyelem állapota, azaz éjjel jön rá a mehetnék vagy lesz izgatott, nappal viszont álmos. Jelként vegyük számba a memória romlását is,
a beteg nem emlékszik, mit csinált tegnap, hová indult az előbb, ki látogatott el hozzá.
Gyakran fordul elő, hogy az érintettek nem tudják, milyen évet írunk vagy éppen azt hiszik, otthon vannak, még akkor is, ha nyilvánvaló a kórházi környezet. A beszédjük is akadozóvá vagy érthetetlenné válhat. Az ok nélküli izgatottság és a hallucináció is a tünetek között szerepelhet.
A demenciát és a delíriumot így lehet még megkülönböztetni:
Így lehet kezelni
A delírium, bár ijesztő tüneteket produkálhat, valójában kezelhető. Az egyik fő kockázat a betegséggel kapcsolatban pont az, hogy nem veszik észre időben, mert összekeverik a demenciával. Ráadásként megtörténhet, hogy az illető beteg delíriumos és demenciában is szenved, mondjuk hajlott kora miatt.
A delírium különböző okokból alakulhat ki, sokszor az együtt szedett gyógyszerek mellékhatásaként, amin legalább könnyen lehet segíteni, máskor viszont az ok egy fertőzés, amit le kell küzdeni.
Előrehaladott rákos betegeknél, súlyosabb szervi leállásoknál, intenzív osztályon kezelt pácienseknél is megfigyelték már. A viselkedési zavarokat speciális gyógyszeres kezeléssel tarthatjuk kordában, de meg is előzhetjük azzal, hogy a beteget ingereknek tesszük ki: megfelelő módon támogatjuk a hallását, a látását, társaságban lehet, mozog, amennyit csak tud, elegendő folyadékot iszik és odafigyelnek az emésztése egészségére is. Amennyiben a kiváltó ok megszüntethető, a delírium is elmúlik.
Mit tehetünk még a megelőzés érdekében?
A delírium ritkábban alakul ki, ha a beteget emlékeztetjük a nappal és az éjszaka váltakozásaira. Reggel felhúzzuk a redőnyöket, hogy beáradjon a napfény, este rendesen besötétítünk. Éjszaka segítsük az alvást, nappal az ébrenlétet. Fontos a zavaró zajok kiszűrése, de ne hagyjuk a pácienst teljes csendben, mindig legyen valaki, akivel beszélgethet.
Az izgatottságot finoman igyekezzünk csillapítani, ne vitatkozzunk az épp téveszmékkel küzdő szerettünkkel, mert csak rontunk az állapotán.
A megfelelő szakemberek és gyógyszerek segítségével a delírium kezelhető vagy akár meg is előzhető. Ez egyébként részben igaz a demenciára is, amelynek kialakulását lassíthatjuk étrend-kiegészítőkkel és különféle egyéb módszerekkel.
Ezek a fűszerek például nagyon jót tesznek az idősödő agynak és lassíthatják a demencia előrehaladását.
Kiemelt kép: Getty Images