Ha mérgekre gondolunk, úgy gondoljuk, hogy a legerősebb szerek között ott a cián vagy az arzén. Ezekkel természetesen nem lövünk nagyon alá, hiszen a világ legerősebb mérgei között tartjuk számon őket – az arzén például a lista 5. helyén áll. Esetleg megemlítenénk a gyilkos galóca mérgét vagy a viperamérget. Ezek viszont a kanyarban sincsenek a legerősebbekhez képest.

Az igazán halálos mérgek között a legelső, amelynek egyetlen grammja több millió embert képes lenne a másvilágra küldeni, egy gyakran használt és általunk is ismert szépítőszer.

1.A leghalálosabb méreg a világon a botox

Nagyon sok szempont alapján dönthetjük el egy mérgező anyagról, mennyire halálos: számít a felszívódás, a mennyiség, a hatásmechanizmus, az idő és persze az, visszafordíthatók-e az elindult folyamatok. A tudósok mégis egyetértenek abban, hogy a világ legerősebb mérge az anaerob baktériumok által termelt botulinum toxin.

Hihetetlenül kis mennyiségben is gyorsan öl, egy nyolcvan kilós embert már 80 nanogramm (a nanogramm a gramm milliárdod része) is kivégez.

A hatás villámgyors: a méreg leállítja az izmok és az idegek közötti kommunikációt, aminek következtében leáll a légzés. Nem csoda, hogy előállítása és tárolása csak extrém erős biztonsági intézkedések mellett engedélyezett. Gyártását főként egy ír cég, az Allergan végzi, és ne csodálkozzunk, hogy katonák védik a létesítményt.

No de honnan jön a botulinum toxin?

Ki találta fel? Maga a természet. A Clostridium botulinum baktérium a talajban él, és toxinja könnyen rákerülhet bármire, amit a földből szedünk: zöldségekre, gyümölcsökre. Nincs színe, nincs szaga, azaz észrevétlenül kerülhet a szervezetbe. A jó hír az, hogy 120 fokon már elpusztul, egyébként pedig könnyű lemosni vízzel.

Ha a méreg mégis a testbe kerül, azt botulizmusnak nevezzük.

Ezt leggyakrabban nem kellően hőkezelt, rosszul előállított húsfélék, kolbász fogyasztásával történhet, így is fedezték fel magát a baktériumot és az általa termelt méreganyagot az 1700-as években Németországban. Botulizmust emellett leggyakrabban a nem megfelelően tartósított élelmiszerek okozhatnak, például a hús- és gyümölcskonzervek, nyers hús (itthon nem véletlenül hívjuk kolbászmérgezésnek is), tejtermékek. A legismertebb botulizmusos esetek 1996-ban történtek Olaszországban, amikor a fertőzött mascarpone fogyasztása miatt egy fiú meghalt, hatan pedig kórházba kerültek.

Fontos, hogy ha csak kisebb mennyiségű méreg jutott a szervezetbe, speciális antitoxin injekcióval a botulizmus kezelhető is lehet.

A betegség tünetei a fertőzött étel fogyasztása után 12-36 órával jelentkeznek, bár ritka esetekben napok is eltelhetnek a rosszullétig. A botulizmus jele a hányás, hasmenés, nehéz nyelés és beszéd, izomgyengeség, kettős látás, izombénulás. Minél előbb kerül kórházba a beteg, annál jobbak az esélyei.

A Clostridium botulinum baktérium toxinja a leghalálosabb méreg (Kép: Getty Images/CAVALLINI JAMES/BSIP/Universal Images Group)

Ha ilyen veszélyes anyag, miért fizetünk érte?

A botoxban az a legérdekesebb, hogy bár igen veszélyes, nemhogy távol tartjuk magunkat tőle, de egészen apró adagokban felhasználjuk különböző kozmetikai eljárások során. Mivel hónapokig tartó bénulást okoz, ezért a mimikai ráncok kisimítására használják, de az orvosok a kancsalságot, a migrént, az akaratlan izomrángásokat, a krónikus gyulladásokat vagy a túlzott izzadást is kezelik vele. Ahogy Paracelsus mondta: Minden dolog méreg, egyedül az adagolás számít.

2. Maitotoxin: nagyon kevés elég belőle a halálhoz

Listánkat a második legerősebb méreggel folytatjuk. A maitotoxin azért lett dobogós, mert ebből kell a botox után a legkevesebb mennyiség, ahhoz, hogy meghaljunk. A méreg ismét a természetből érkezik, a Gambierdiscus toxicus nevű faj, egy aranyos kis tengeri plankton termeli, és több mint százezerszer erősebb, mint a harcászatban használt VX idegméreg. 

Az MTX-ként rövidített anyag a szívizomra hat, és rövid időn belül szívelégtelenséget okoz. Eleinte a tudósok úgy vélték, hogy a Ctenochaetus striatus nevű hal felelős a méreg előállításáért, mert először belőle tudták kivonni magát az anyagot.Az csak később derült ki, hogy a Csendes-óceán és az Indiai-óceán trópusi és szubtrópusi régióiban található korallzátonyokon szaporodó kis planktonok állítják elő.

A méreg szennyezett tengeri herkentyűk, halak nem megfelelő fogyasztása során kerülhet az emberi szervezetbe,

a tünetek között hasmenés, hányás, zsibbadás, viszketés, hideg- és melegérzékenység, szédülés, gyengeség, szív- és érrendszeri panaszok szerepelnek. A legtöbb méreganyag a barrakuda, a sügér, a muréna, az ámbráscet és a tokhal testében halmozódhat fel. Ha csak kis mennyiséggel kell megbirkóznia a szervezetnek, akkor kórházi körülmények között akár túl is élhető a mérgezés, de a felépülés évekig tarthat.

A planktonok vízben lebegő parányi élőlények életközössége – elég erős mérget termelhetnek (Kép: Getty Images)

3. Békákban és madarakban található a batrachotoxin

Ha a baktériumok és a planktonok nem lettek volna elég ijesztőek, az előkelő harmadik helyre a méregtermelő békák kerülnek. Mindannyian hallottunk már a Dél-Amerikában élő, színes nyílméregbékákról, amelyek olyan erős anyagot bocsátanak ki a bőrükön, amihez elég a nyíl hegyét hozzáérinteni a sikeres vadászathoz. Ez az anyag a batrachotoxin.

A Kolumbia nyugati részén élő indiánok óvatosan összegyűjtik az aranyszínű Phyllobates terribilist (magyarul rettenetes nyílméregbékát) és a Phyllobates bicolort (magyarul feketelábú nyílméregbékát), tűz fölé tartják őket, majd a kicsöpögő méreggel kenik be a nyilaikat vagy a fúvócsőbe kerülő kis dárdákat.

A nyílméregbékák között az egyik legmutatósabb a Phyllobates terribilis (Kép: Getty Images)

Elég két szem asztali sónak megfelelő mennyiség a halálhoz

A batrachotoxin az izmok és idegek sejtjeiben lévő nátriumion-csatornáknál okoz problémát, aminek hamar szívelégtelenség és halál a vége. Érdekes, hogy a fogságban tenyésztett békák nem tartalmazzák ezt a mérget, azaz vadon élő társaik valószínűleg a táplálkozásuk során tesznek rá szert. Ez lehet az oka annak, is, hogy a batrachotoxin nemcsak békákban, de egyes madarakban is megtalálható. Szerencsére ha nem mászkálunk Pápua Új-Guineában vagy Kolumbia erdeiben, nem valószínű, hogy találkozunk ezzel a méreggel.

Ha a mérgek nem lennének elég halálosak, ezek a járványok is rengeteg ember vesztét okozták.

Kiemelt kép: Getty Images