Ha szépségápolási termékekről van szó, igen könnyű elveszni a csillogó újdonságok tengerében. Elvakít bennünket a legjobb, a legújabb, a leghatékonyabb. Hírességekkel való kollaborációk és tudományos felfedezések csábító ígéretei versengenek a figyelmünkért. Mi pedig (és amennyiben tudatosak vagyunk, a bőrünk is) imádjuk az egész felhajtást, álmunkból felkeltve is tudjuk, hogy SPF 30 télen, nyáron 50 alá nem megyünk, soroljuk, hogy retinol (persze nem mindegy, hogy milyen), niacinamid, C-vitamin és hialuronsav.
A szépség-, jobban mondva fiatalságkultusz a tudomány fejlődésével mára odáig vezetett, hogy a showbizniszből szinte már nem mosolyognak ránk természetes arcok (vagy ha természetesnek tűnnek is, saját magukat már nem ismernék meg egy 10 évvel korábbi fotón – persze lelkük rajta). Csak ámulunk, hogy mindenki fiatalabbnak néz ki a koránál. Valójában már azt sem tudjuk, hogy kellene kinézni 30, 40, 50, stb. évesen. Már ha ki KELL nézni bárhogy.
Közben ha megnézzük anyáink, nagyanyáink régi fotóit, láthatjuk, hogy harmincévesen még nem néztek ki az anyánknak vagy nagyanyánknak, ha pedig még a frizurájuk is modernebb lett volna! Elképesztő szépségek mosolyognak vissza ránk a gyakran még fekete-fehér fotókról, mindezt úgy, hogy azt sem tudták, mi az a retinol! Csak tudtak hát valamit azok a régi szépségápolási termékek is! Vagy talán a szépségpraktikáikban volt a titok?
Szépségápolási szokások évtizedekkel ezelőtt
Akkoriban még nem állt rendelkezésünkre mindenféle szupermodern molekula és vegyület, hogy segítsenek visszafordítani a visszafordíthatatlant. Az esztétikai bőrgyógyászat pedig nem hogy a vasfüggöny ezen oldalán, de a másikon is épp, hogy kikukkantott a (kalciumban és ásványi anyagokban gazdag) tojáshéjából. Apropó tojás: voltak azonban jól bevált praktikák, például a konyhából!
Házi pakolások
Molnár Dánielné (ismertebb nevén Ilcsi néni) 1976-ban ajánlott először a Nők Lapjában arcbőrre való „turmixot ”. Zsíros bőrre például ezt: „10 szem tölgyfamakkot kávéőrlőn ledarálunk, keverőtálban finomra dörzsölünk, majd egy tojás fehérjével összekeverünk. A letisztított bőrön fél órát tartjuk. Kitűnő pórusösszehúzó.” Víz- és zsír hiányos bőrre a következő pakolást javasolta:
„10 szem hámozatlan édes mandulát összeturmixolunk 3 fürjtojással, vagy egy tyúktojással, 3 kávéskanál tejszínnel, 1 mokkáskanál mézzel, 1 kávéskanál rizskeményítővel, és a letisztított arcra kenjük. 20–30 perc után bőrünk bársonyos sima lesz.”
Mivel minden lapszámban szépségszakértők árulták el kedvenc praktikáikat, ezek valószínűleg igen sok olvasó rutinjába beépültek. Ahogy azok a tanácsok, amelyek arra hívták fel a figyelmet – bizony, az 1950-es évek végén is –, hogy a sport és az észszerű táplálkozás is elengedhetetlenek, ha késleltetni akarjuk a ráncosodást és persze a korral járó, gyakran kellemetlen fizikai tüneteket.
Jeges vízzel mosakodás
Azt, hogy a hideg jó hatással van a bőrre, már igen régóta tudjuk. Nagy Katalin orosz cárnő állítólag már az 1700-as évek közepén minden reggel jegelte arcát, akárcsak nyakát és dekoltázsát. Az 1920-as, ’30-as évek hollywoodi dívája, Joan Crawford színésznő is minden reggelt azzal indított, hogy jégkockákkal teli vízbe mártotta az arcát.
Mert bizony a hideg edzi ereink izomfalát, amely ezáltal rugalmasabb lesz, ennek köszönhetően pedig javul a bőr oxigénellátása. De csökkenti a pórusok méretét, és tonizálja is az arcot. Kinél mélyhűtőbe tett kávéskanál, kinél a hideg víz, de nagy/anyáink kelléktárában is szerepelt hát a hideg. Ma már kaphatóak különféle krioeszközök (ilyen menő nevük lett mostanra), sőt hűsítő hatású arcmaszkok és szérumok is.
Hidratálás, fényvédelem
Már nagyanyáink is tudták, hogy hidratálni kell a bőrt, mert attól lesz ruganyos. Jól tudták, nem véletlen, hogy az elmúlt most már több mint egy évtized legnagyobb bőrápolási sztárjai között van a hialuronsav, amely a bőrbe jutva rengeteg vizet képes megkötni.
És ugyan néhány évtizeddel ezelőtt mindenki süttette magát (ki a strandon, ki a földeken dolgozva), és a fényvédő krémek maximális faktora 5 körül mozgott, az köztudott volt, hogy az UV-sugárzás nem a fiatalos bőr barátja. 1971-ben kerek perec le is írták. Azóta már azt is tudjuk, hogy mennyire nem: a bőröregedés jeleinek 80%-áért felelős (illetve, hogy az UVA okolható a rákos elváltozásokért).
Retro márkák modern termékei
De nemcsak szépségtippjeiket alkalmazhatjuk ma is, hanem bizony olyan termékeket, amelyeket akár a nagyi is használhatott – persze legtöbbször modernebb formulával.
1. Helia-D Classic nappali ránctalanító krém, 3699 Ft (helia-d.hu) 2. Nivea krém, 799 Ft/75 ml (dm) 3. Caola naptej SPF 50, 4628 Ft/200 ml 4. Ilcsi Szőlő őssejtes arckrém, 9290 Ft/50 ml (ilcsi.com) 5. Lancôme Hydra Zen hidratáló géles krém 22 625 Ft/50 ml (notino.hu) 6. Oriflame univerzális balzsam, 1450 Ft/10,5 ml (oriflame.hu)
A kék Nivea és a rózsaszín Oriflame tojás
Lehet elfelejteni ezt az ikonikus kis kék konzervdobozt? Dehogy lehet, és már csak azért sem, mert még mindig elérhető a boltok polcain. A népszerű hidratáló krémet 1911-ben vezették be, bár akkor még nem kék volt, az általunk is ismert ikonikus dizájn csak 1925-ben (csaknem 100 éve!) született meg. Az biztos, hogy megjelenése óta a száraz bőrűek egyik alapkelléke lett, köszönhetően intenzív formulájának. Láthattuk a nagymama fürdőszobájában éppúgy, mint a nagynénénkében és szüleinkében.
A kék Nivea – noha a márkának rengeteg igen modern készítménye is van – pedig újra hatalmas sztár. A TikTok-on az ezredfordulós és Z generációs felhasználók számtalan szépségtrükköt ajánlanak használatával: hajmosás előtti hajpakolásként, szemkörnyékápolónak, kézhidratálónak, körömápolónak éppúgy ajánlják, mint tetoválásápolónak, repedezett bőr kezelésére vagy éppen striák megelőzésére.
Multifunkcionális termék, akárcsak egy másik régi ismerős, a kis rózsaszín tojás. Bizony, az Oriflame univerzális balzsamára gondolunk, ami évtizedekkel később is éppúgy kapható, és éppúgy teszi a dolgát.
A magyar befutók: Helia-D és Ilcsi
A nyolcvanas években szinte nem volt valamit is magára adó nő, akinek a fürdőszobájában nem lapult volna egy üvegcse Helia-D arckrém. Gyerekkoromban szinte hozzá sem mertem érni a rendkívül drágának tűnő fekete tégelyhez, amelyen arany betű hirdette a márkanevet. Ezzel vélhetően nem voltam egyedül, nemcsak a napraforgószer kivonatból készült összetevők, de az elegáns üveg is igen különlegesnek számított akkoriban.
„Nedeczky Margit néni — a Patientia, külföldön is elismert hajnövesztő szer feltalálója — egyszerű körülményei között hosszú éveken át kísérletezett a napraforgószár főzeteivel. Krémet készített, és használata során önmagán és a környezetében élő személyen tapasztalta az arcbőr megújulását (regenerálódását), a ráncok mélységének csökkenését, a bőr elsimulását, feszességének (turgorának) növekedését
– írta Reményi Gabi szakkozmetikus a Nők Lapja 1983. április 23-án megjelent számában.
– Titkos tudását, hogy közkinccsé tegye, felajánlotta az Innovációs Alapnak egyedi hasznosításra. A feladatok véghezvitelére a BIOGAL Gyógyszergyár kínálta fel közreműködését. A hatóanyagot a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerhatástani Intézete, valamint Gyógynövény és Drogismereti Intézete vizsgálta. A növényi kivonatot tartalmazó krémmel orvosikozmetikai vizsgálatok folytak több fázisban és több szinten a Debreceni Bőrklinikán, kozmetikus szakemberek bevonásával. A hosszas és sokrétű munkák végeredményeképpen új kozmetikum került nemrégiben forgalomba, három bőrtípusra, Helia-D néven”.
A cikk elején már emlegetett Molnár Dánielné évtizedeken keresztül kísérletezte kencéit, világkongresszusokra járt, külföldi szaklapokat bújt, majd fiával 1984-ben megalapította az Ilcsi Szépító Füveket. A receptúrák fejlődtek, egyvalami azonban maradt: természetes kozmetikumok, amelyek bizonyítják, hogy a fűk-fák bizony „orvosságként” is működnek.
„Külföldi sminktermékek”
Vasfüggöny ide vagy oda, a Nők Lapja rendszeresen jelentetett meg híreket a nagyvilágból, Bécsben, Londonban, sőt New Yorkban is jártak tudósítói. Az egyik első említése egy nyugati sminkmárkának 1959 júliusából származik. A modern nőkről szóló cikkében Rattai Márta ízig-vérig mai asszonyokról írt.
„Olyanokról, akik kurta kis kék nadrágban mennek le a Balatonra, púderben ismerik a Max Factor márkát, munkaeszközük a mikroszkóp, vagy az elektromos hegesztő, s álmuk… nos, hát az álmuk is ízig-vérig mai…” A cikk szerint Pest utcáin ekkor már nem lehetett megállapítani, hogy „ki értelmiségi, és ki tartozik a munkásosztályba”, hiszen minden nő csinos és elegáns volt.
1. Max Factor Creme Puff púder, 3499 Ft (rossmann.hu) 2. Estée Lauder Double Wear szempillaspirál, most 10 230 Ft (notino.hu) 3. L’Oréal Paris Elnett Satin hajlakk, 2330 Ft (notino.hu) 4. Revlon Cosmetics Super Lustrous™ krémes rúzs, Blush árnyalat, 1730 Ft (notino.hu) 5. Lancôme Hypnôse EDP, 57 600 Ft/75 ml (lancome.hu) 6. Rimmel Maxi Blush pirosító, 2499 Ft (dm)
A Max Factort ma is ismerjük és használjuk, akárcsak a már 1960-ban többször emlegetett Revlont vagy a Rimmelt. Egy 1960-ben született cikkben egy bizonyos dr. Harsányi István (ő egyéblént az MTA Gyermeklélektani Intézetének munkatársa volt) arról panaszkodott lapunk hasábjain, hogy a mai fiatalok (ugye-ugye, ezek a mai fiatalok már ‘61-ben is…) bosszantóan igényesek.
„Egy másik beszélgetés szereplői már tizenkilenc éves korú lányok voltak, s a rúzsokról folyt a szó – írta a szerző. – Egyikük elsöprő nyilatkozata így hangzott: »Magyar rúzzsal a számon még a vécébe se mennék ki!« Némi hatást keltő szünet után még hozzátette:
»Az én márkám a Revlon, színem a Persian Melon. Vagy-vagy. Ha ez nincs, inkább semmi sem kell!«
Márkából ma már szinte számlálhatatlanul sokhoz férünk hozzá, színből még többhöz, szerencsére azonban már a magyar sminkmárkák is szép számmal képviseltetik magukat. Érdekes adalék, hogy 1960-ban jelent meg az első Lancôme hirdetés a Nők Lapjában. A szlogen ennyi volt: „a parfümök és szépségápolási szerek világhírű specialistája”. Ez pedig ma sincs másként.
Egy 1974-es Nők Lapjában dr. Ritter Tiborné már azt sorolta, melyik bőrtípus milyen sminkeket használhat, itt egy újabb brand neve is felbukkant: „A por- és kőpúderek mellett sokan használnak FOLYÉKONY PÚDERT (alapozót). Jól, egyenletesen kenhetők, a bőrt puhává, bársonyossá teszik, a kisebb bőrhibákat elfedik. Száraz bőrűek is jól használhatják. Világos és sötét színárnyalatokban, matt és gyöngyház típusban kaphatók. Olcsó és jó minőségű, de lényegesen drágább a Margaret Astor és Max Factor hidratáló tubusos folyékony púder.”
A Nők Lapja 75 éves történetének rengeteg lapszámát lapozgatva sokszor lepődhetünk vagy döbbenhetünk meg, illetve konstatálhatjuk, hogy milyen jó most élni. De közben azt is láthatjuk, hogy miközben rengeteg minden változott, valami megmaradt: az, hogy örök vágyunk szépnek és üdének látszani.
Kiemelt kép: pr, Nők lapja archívum, Fortepan: a fotó 1984-ben készült, adományozó: Kanyó Béla
