A briddzsel kapcsolatban sok sztereotípia és tévhit kering, például, hogy úri sport, az idősek szórakozása és hogy nem könnyű kártyajáték. Az alábbiakból kiderül, milyen is valójában ez a szellemi sport, akár hobbi-, akár versenyszinten űzi az ember. 

Mesélj a csapatról! Ha jól tudom, nem főállású bridzsezőként értétek el ezt a nagyszerű helyezést, hanem mindenkinek van civil foglalkozása a versenyzés mellett.
Magyarországon kevés olyan játékos van, aki a bridzsből él, és ők is inkább tanításból, semmint a játékból. A többség civil állás mellett játszik, ami azért limitálja az eredményességet. Az európai, illetve nemzetközi top csapatok tagjai nagyrészt főállásban bridzselnek, amivel nem könnyű versenyezni. A férfiak között egyébként nagyobb arányban vannak profik, mint a nők között. A mi csapatunk, amellyel a mostani EB-n szerepeltünk a következőképpen állt össze. Zalai Ágnes közgazdász, digitális médiatanácsadó. Tichy Eszter matematikus, egészség-gazdaságtani modellezéssel foglalkozik. Csipka Szilvia kereskedelmi végzettségű, de egy jó ideje coaching a szakmája. Hegedűs Júlia pedig most fog érettségizni, és nyelvészetből a magyar diákolimpiai csapat tagja. Ő volt az EB-mezőny legfiatalabb versenyzője, tizennyolc éves, eddig ifjúsági játékosként szerepelt világversenyeken. Ezt azért emelem ki, mert míg más sportágakban teljesen általános, hogy tizennyolc évesek felnőtt kategóriában versenyeznek, a bridzsben ez másképp van.

Itt még a harmincévesek is az ifjúsági korosztályba tartoznak. 

Ez azért alakult így, mert a bridzset a komplexitása miatt nem lehet óvodás korban elkezdeni, sőt. Erre a tizenkét-tizennégy éves kor az ideális. Úgyhogy óriási dolog felnőtt válogatottban szerepelni tizennyolc évesen. Júlia egyébként Zalai Ágnes lánya, szóval őt gyerekkorától a bridzs veszi körül.

És te mivel foglalkozol, amikor éppen nem bridzselsz?
Akkor is a briddzsel… Négy évvel ezelőtt karriert váltottam, és a műkereskedelemben töltött hosszú évek után először egy magánoktatási intézményben dolgoztam operatív vezetőként, most pedig projektvezető vagyok egy informatikai cégnél, amely a versenybridzs digitalizálásával foglalkozik. Egyébként az Európa-bajnokságon is használták a Love Bridge nevű termékünket.

Hogy kell elképzelni egy bridzs EB-t?
Ez most Herningben volt, Dániában. Itt van az ország legnagyobb bridzsklubja, még a koppenhágait is megelőzi. Egy ilyen verseny hasonló egy sakktornához, minden játékos teljes fókuszban van, nincs őrjöngő közönség. Ritka a hangos szó vagy a beszélgetés. Az ember a partnerével se nagyon tud beszélgetni, még leosztások közben sem, hiszen el vagyunk választva egy fallal, nem is látjuk egymást.

És hogy van jelen a digitalizáció?
A játék egy része tableten, más része kártyákkal történik, de vannak olyan versenyek is, ahol minden tableteken zajlik. A tableten minden rögzítve van: ki mennyit gondolkodott, mikor és mit rakott, ami nagyon hasznos például az utólagos elemzések szempontjából. További előnye, hogy így minden asztalról lehet élő közvetítést mutatni online, és a magas szintű játéknál esetlegesen előforduló csalásokat is teljesen kiküszöböli.

Amikor a tabletes játékot 2019-ben bevezették Magyarországon, először idegenkedtem tőle,

és féltem attól, hogy teljesen más lesz, mint kártyával játszani. De rájöttem, hogy ez csak megszokás kérdése. Valójában mi nem a kártyákkal játszunk, hanem a lapokkal, amiket bármi reprezentálhat. Maguknak a megoldandó problémáknak semmi közük a fizikai kártyákhoz.

Hegedüs Orsolya versenyzés közben a 2024-es herningi Európa-bajnokságon (Forrás: Facebook)

Mit jelent az, hogy ez a tizedik hely „élő” Európa-bajnokságon a legjobb eredményetek?
Korábban nem kellett ezt hangsúlyozni, hogy „élő”, de a Covid alatt volt egy Európa-bajnokság, amely online zajlott. Persze ellenőrzött körülmények között, nem úgy, hogy mindenki otthonról bejelentkezett. Az összes csapat tagjai bent ültek egy nagy teremben, mindenki a fal felé fordulva a számítógépével, miközben nemzetközi megfigyelők ügyeltek rá, hogy rendben menjenek a dolgok. Ez 2021-ben volt, hatodik helyen végeztünk a női csapattal, és ezzel az eredménnyel kijutottunk a 2022-es világbajnokságra, ahol a tizennegyedikek lettünk.

Említetted, hogy ez nem az a játék, amit kiskorban el lehet kezdeni.
Konkrét szemtanúja voltam annak, mi történik, ha egy gyereket túl korán próbálunk bevonni a bridzs világába: a tíz és a tizenkét éves gyerekemet ugyanarra a tanfolyamra írattam be, az idősebb belemerült, versenyző lett, és nagyon jó eredményeket ér el, a kicsi viszont egy darabig járt csak, és aztán évekig a közelébe sem ment a bridzsnek.

Ez egy nehéz játék, ami nem úgy működik, hogy elmagyarázzák a szabályokat, és akkor gyerünk, csináljuk!

A két fő része – a licit és a lejátszás – egyaránt hosszas tanulást igényel. Persze vannak társasági bridzsezők, akik nem versenyszínvonalon játszanak, és élvezik, mert a bridzs minden szinten élvezetes tud lenni. De én azt mondanám, hogy egy három hónapos tanfolyam nem árt ahhoz, hogy egyáltalán elkezdjen az ember partikat lejátszani. És ez egy kisgyereknek túl lassú, nem jön azonnal az élvezet, munkát kell bele fektetni. Ráadásul egyhelyben kell ülni, ami szintén nehéz a gyerekeknek egy bizonyos kor alatt.

Van olyan készség, ami jól jön akkor, ha valaki bridzselni szeretne? Akár versenyszerűen, akár hobbi szinten. Például türelem, koncentrációkészség, ilyesmik jutnak eszembe.
Minimálisan persze, de ezeket a bridzs inkább fejleszti: az együttműködési készséget, a koncentrációt, az empátiát. Ami igazából szükséges, az a kitartás. Valamennyi logika és matematika kell hozzá, de például én is bölcsész vagyok, tehát nem a szupermagas színvonalú matek az, amitől az ember sikeres lesz. Most sokat cikkeznek a friss kutatásokról, amelyek a szellemi sportok, és ezen belül a bridzs hatásait vizsgálják például a demencia megelőzése tekintetében. De egyébként

a bridzs nem csak a szellemi képességek frissen tartása miatt fontos, hanem a közösség miatt is.

Húszéves korom óta vagyok benne a versenybridzs társadalomban, és számos idős embert láttam, akik hetven-nyolcvan éven felül is fittek szellemileg, de ami legalább ilyen fontos, hetente járnak le a bridzsterembe, van miért kiöltözni, megkérdezik tőlük, hogy vannak, beszélgetnek. Nem szakadnak ki a társadalomból, akkor sem, ha esetleg rokon vagy hozzátartozó már nincs mellettük. Van egy közösség, ahová járhatnak, és amelyikhez tartozhatnak. Ez rengeteget számít.

Milyen Magyarországon a bridzsélet?
A Magyar Bridzs Szövetség kis szervezetnek számít, nagyjából ötszáz igazolt versenyzővel. A hasonló méretű Hollandiában például százezer bridzsversenyző van – legalábbis a Covid előtt ennyien voltak, lehet, hogy azóta ez csökkent valamennyit, de akkor is szembetűnő a nagyságrendi különbség.

Nem vagyunk egy bridzsnemzet, pedig azok voltunk a két világháború között.

A nyílt csapatunk akkor nyert Európa-bajnokságot is. Aztán sajnos a szocializmusban egy időre megszakadt a versenyélet, nem nagyon támogatták, illetve „úri sportnak” bélyegezték. Nyilván volt egyfajta polgári jellege, de azért az emberek közötti népszerűségét tekintve árulkodó, hogy a két világháború között az összes napilapnak volt bridzs rovata. Szóval ilyen múlt után most kapaszkodunk vissza, nagyjából Európa tíz legjobb nemzete közé. Itt szeretném megemlíteni, hogy vegyes válogatottunk az idei EB-n a nyolcadik helyen végzett, és ezzel kivívta a részvételi jogot a jövő évi világbajnokságra.

Te hogy szerettél bele a bridzsbe?
Én egy férfiba szerettem bele, aki bridzselt. Ő – aki azóta már a férjem – akkor kezdett Magyarországon versenyezni, és egy baráti párt és engem is megtanított játszani. Aztán elmentem egy tanfolyamra is, és jól ment a játék, huszonnégy évesen ifi válogatott lettem, egy évvel később pedig már az első felnőtt versenyemen szerepeltem a magyar női csapatban. Nem tudom, vajon valaha rátaláltam volna-e a bridzsre, ha nincs a személyes érintettség, de azt hiszem, sokkal szegényebb lennék nélküle.

Ebben a cikkben pedig a társasjátékok reneszánszáról írtunk.

Kiemelt kép: Hegedűs Júlia, Zalai Ágnes, Hegedüs Orsolya, Tichy Eszter, Csipka Szilvia