A delfinek mosolyogva nyitják ki a szájukat, amikor számukra szimpatikus embereket látnak. Sokáig azonban a tudomány is úgy vélte, ez messze nem kedvesség, csupán ilyenek a vonásaik, mint ahogy számos más állatnál is megfigyelhető ugyanez a bunda mintázatában vagy a száj körüli vonalakban.

Így van ez például a vízilovakkal, akik mintha barátságosan mosolyognának ránk, pedig nem igazán kedves állatok, sőt ha emberi betolakodót észlelnek a területükön, bizony agresszívan támadhatnak is.

Az első igazi állati mosoly

A palackorrú delfinek azért is olyan népszerűek, mert olyan, mintha folyamatosan mosolyognának. Egy új kutatás most először végre nekünk, embereknek ad igazat, a delfinek tényleg képesek mosolyogni, azaz jellegzetes arckifejezéssel megmutatni, hogy örülnek. A Pisai Egyetem kutatói azt is kiderítették, hogy

a delfinek képesek mások arckifejezését is tükrözni.

No de miért van szükségük ezeknek az állatoknak a mosolygásra? A tudósok szerint azért, mert nagyon játékosak, és amikor üldözőset játszanak, lökdösődnek, ugrálnak, akkor szükségük van egy jelzésre, amivel megüzenik fajtársaiknak és az embereknek, hogy ne ijedjenek meg, ez most csak játék és nem valódi agresszió.

Nem véletlenül nyitogatják a szájukat

Hogy lássák, a delfinek hogyan közvetítik ezt az üzenetet, a kutatók 80 órányi filmfelvételt tanulmányoztak a Planète Sauvage állatparkban fogságban tartott 22 palackorrú delfinről. Az állatok sokat játszottak egyedül, egymással és a kiképzőikkel is. 1288 alkalmat rögzítettek, amikor a delfinek szándékosan kinyitották a szájukat.

92 %-ban más delfinekkel való játék közben „mosolyogtak”.

A delfinekről tudjuk, hogy megértik, mit látnak mások, amikor rájuk néznek, és többnyire akkor használták a nyitott szájas mosolyt, amikor egy másik ember vagy állat látómezejében voltak. A legaranyosabb az egészben az volt, hogy az esetek egyharmadában, amikor egy delfin meglátott egy másik delfint mosolyogni, gyorsan visszamosolygott rá.

Az állatok kommunikáció roppant érdekes – Tudj meg mindent a macskák nyelvéről is!

A mosoly csak nekünk szól?

Annyit azért fontos megjegyezni, hogy ezt a mosolygást fogságban tartott delfineknél figyelték meg, a vadon élő állatokat nem tudjuk ilyen alaposan megfigyelni, így azt sem tudjuk, egymás között szoktak-e mosolyogni. Az is elképzelhető, hogy miként a háziasítás során a kutyák változtattak viselkedésükön és arckifejezéseiken, úgy az állatkerti delfinek is kifejlesztettek egy jelzést, hogy megmutassák az embereknek, ártalmatlanok, sőt igazán szeretnivalóak.

Más állatok is tudnak mosolyogni?

Ahogy a delfinekről kiderült, úgy a jövőben akár több állattal kapcsolatban is felfedezhetjük, hogy mosolygással fejezik ki pozitív érzelmeiket. A nyitott szájú mosolyt, sőt

nevetést a majmoknál és a társas életet élő szurikátáknál is megfigyelték.

Ugyanakkor a macskák esetében még nem bizonyították, hogy mosolyognának. A kutyák pozitív helyzetekben, például játék vagy séta közben ugyan mintha ezt tennék, a tudósok azonban még nem értenek egyet abban, hogy ezzel a boldogságot jelzik-e, vagy csupán a kommunikáció egy másik eszközeként használják. Dr. Lore Haug állatorvos és viselkedés-specialista szerint

a kutyamosoly lényegében egy megnyugtató üdvözlés, amely csak az embereknek szól.

Ugyanakkor amikor az állatok felhúzzák az ajkaikat és megmutatják a fogaikat (morgás, vicsorgás nélkül), az inkább egyfajta behódolás. De nem is érdemes kutyánk vagy macskánk mosolyát mániákusan keresni, ők a szemkontaktussal, a bújással, hangjukkal sokkal erősebben kifejezik az érzelmeiket, ragaszkodásukat, örömüket.

A kutyáról is azt gondoljuk, képes mosolyogni, de ez a kutya tényleg mosolyog, nem igaz?  (Kép: Getty Images)

Az állatoknak tényleg vannak érzéseik

Az állati érzelmekről szóló vita már több mint egy évszázada tart. Charles Darwin 1872-ben megjelent, Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése című könyvében arról írt, hogy szerinte az emberek és az állatok ugyanúgy fejezik ki az érzelmeket. Mint ahogy az emberek sírnak, ha szomorúak, vagy nevetnek, ha boldogok, ugyanígy tesznek az állatok is. Ezt azonban rengetegen igyekeztek megcáfolni azóta is.

Jane Goodallt eleinte azért nem engedték a csimpánzok közé, mert más tudósok úgy gondolták, hogy túl sok emberhez hasonló érzelmet tulajdonít az állatoknak.

Azóta számtalanszor kiderült, hogy Darwin és Goodall járt jó úton az állatokkal kapcsolatban.

Dőreség lenne azt állítani, hogy az állatok pontosan ugyanazokat az érzelmeket élik át, mint mi és ugyanúgy fejezik is ki őket, de azt már nem lehet tagadni, hogy vannak érzelmeik. Félnek, magányosak, örülnek, játszanak, vonzódnak, gyászolnak és még sorolhatnánk. De minél közelebb kerülünk ennek megértéséhez, annál nehezebb lesz megmagyarázni a fajok kiirtását és a haszonállatokkal szembeni kegyetlenkedéseket.

No de melyik állatot hogy hívják vidéken, vagy épp miként nevezte őket a nagyanyánk? Teszteld, melyikre emlékszel!

Kiemelt kép: Getty Images