Ki ne emlékezne a Kaláka együttes fülbemászó furulyadalára, a piros virágmotívumokat daloló kismadárra vagy Szabó Gyula kivételes orgánumára? A hazai művészetet, a zenét és a mese hármasát mesterien ötvöző Magyar népmesék rajzfilmsorozat különleges képi világa, finom humora, a mesélők magával ragadó előadása örökre beivódott emlékezetünkbe – nagy örömünkre pedig hamarosan elkészül a folytatás.

Örök érvényű történetek

„Szívmelengető arra gondolni, hogy 2024-ben is elbűvölő élmény egy-egy népmese, látván életre kelni a kecskeméti stúdió hagyományos stílusában” – mondja Bán János, a Magyar népmeséket készítő Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője, aki szerint ennek a sikernek több titka is van. 

„Egyrészt a mesék örök érvényűek, másrészt Mikulás Ferenc csapatának anno sikerült időtlen, örök érvényű elbeszélői stílust megálmodnia. Jankovics Marcell, Horváth Mari, Nagy Lajos és a többi kolléga talán nem is sejtették, hogy amit létrehoztak a hetvenes, nyolcvanas években, az

 a magyar kultúra génjeinkbe ivódó, kedves alkotóelemévé válik majd.”

1976 és 2011 között a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében (ma Kecskemétfilm Kft.) gazdag mesekincsünk megannyi története elevenedett meg a készítők rajzainak hála. A kőleves, Az égig érő paszuly, Kacor király, A kis gömböc – csak néhány a legemlékezetesebb címek közül, melyek 1980-tól 2012-ig futottak a Magyar Televízióban és ajándékoztak felejthetetlen pillanatokat nézők milliói számára.

A mese szerint a kis gömböc mindenkit elnyel, míg egy kondáslegény ki nem szabadítja belőle azokat, akik benne rekedtek (Fotó: Kecskemétfilm Kft.)

Kvíz: Felismered a magyar meséket és rajzfilmeket kép alapján?

Több száz milliós megtekintés

„Sokáig lezárt történetnek tekintették ezt az alkotók, de több körülmény is azt erősítette, hogy érdemes újra belevágni egy megfiatalodott, új kreatív energiákat hozó csapattal. Egyrészt a kereken száz epizód kikerült a Youtube-ra  – magyar mellett angol és kínai szinkronnal –, és megdöbbentően népszerűnek bizonyult ott is.

Kétszázmillió felé közelít az epizódok nézettsége, havi több mint egymillióval bővítve a népmesék nézőinek számát”

– osztja meg az adatokat Bán János. A száz epizódot számláló évad még a hazai rajzfilmgyártás aranykorában született. 1976-ban, Mikulás Ferenc stúdióvezető ötlete nyomán Jankovics Marcell álmodta meg a vizuális koncepciót, aki mellett a változatosság érdekében számos alkotó, Horváth Mária és Nagy Lajos is részt vett a munkafolyamatban. 

A fiatal filmstúdiónak kezdetben szűkös anyagi keret állt rendelkezésére, ezért – és mert az alkotók fontosnak tartották a paraszti kultúra kincseinek megőrzését – esett a választás a néprajzi témákra. Később ez az elgondolás misszióvá nőtt, Jankovics Marcell vezetésével a műterem alkotói beemelték a népi kultúrát az animáció világába és díjnyertes alkotásaikkal a hazai rajzfilmipar hagyományőrzőivé váltak.

Külföldön is nagy sikere van

Az időközben Kecskemétfilm Kft-vé alakult animációs műhely 2011-ig készítette az újabb és újabb Magyar népmesék epizódokat, melyek idővel túlmutattak az értékmentésen. Amellett, hogy Magyarországon és külföldön is népszerűsítették kultúránkat, a kollektív emlékezet részévé váltak, hiszen generációk nőttek fel a felejthetetlen népmesei történeteken. A stúdió vezetője szerint nem csak a magyar családok imádják a világ minden pontján a sorozatot, hanem

az angol nyelvterület mellett Ázsia országaiban, például Indiában is roppant népszerű a Magyar népmesék.

„Elgondolkodtató ez a napjainkban is tetten érhető siker. Másrészt idehaza a Toldi sorozat és mozifilm népszerűsége arra ösztökélte az alkotókat, elsősorban Jankovics Marcellt és a kecskeméti stúdió vezetőjét, Mikulás Ferencet, hogy készüljön egy újabb évad ebből a csodálatos szériából.”

A tizenhárom új részt korábban még Jankovics Marcell, Mikulás Ferenc és Tóth Gábor néprajzkutató választották ki, majd az időközben elhunyt Jankovics Marcell helyére Csákovics Lajos lépett, aki az említett Toldi-sorozatban is együtt dolgozott a rendezővel. A projekthez további forgatókönyvírók, rendezők és színművészek is csatlakoztak, többek között Bogyó Péter, Király Krisztián és Maticska Zsolt is részt vesznek az új epizódok születésében. 

Színművészek mesélnek nekünk

A 2014-ben elhunyt Szabó Gyula színművész hangja összeforrt a Magyar népmesék hangulatával. Ő majdhogynem pótolhatatlan, mégis, az alkotók mindent megtesznek, hogy helyettesíteni tudják máig fülünkben csengő előadásmódját.

Az ügyvezető elmondása alapján az új epizódoknál visszatérnek majd az első évadok gyakorlatához, amikor több narrátor meséli el a történeteket, így – hasonlóan a korábbi részekhez – most is több kiváló színészt kértek fel a mesék elmondására. „Minden művész apait-anyait beleadott, hogy a mesélő stílusa is elvarázsolja majd a nézőket, ne csak a szépséges mese-látványvilág.”

Az égig érő paszuly (Fotó: Kecskemétfilm Kft.)

Kvíz: Mennyire ismered a magyar népi hiedelemvilág alakjait?

Mint megtudhattuk, a változás nem csupán a narrátorokat érinti; az új epizódok a hagyományok tisztelete és az okos útkeresés ötvözeteként készülnek. Bán János elárulta, az új évad tizenhárom meséje gondos válogatás eredménye: akad köztük hamisítatlan Mátyás királyos történet (Bécs ostromával), és természetesen a klasszikus magyar népmesék minden kelléke újra megelevenedik. Királyfik, boszorkányok, ördögök és óriások öltenek mesehős alakot a már jól ismert grafikákban.

„Ami magával ragadó az eddig látottak alapján, hogy az ifjú alkotógárda féltő gonddal megőrizte a száz epizód lendületét, báját, vizuális stílusát, mégis, új, fiatalos ötletekkel dúsította fel azokat.”

A magyar identitás részei

A sorozat epizódjainak több mint fele már gőzerővel halad a megvalósítás felé, általuk pedig a most felnövekvő generációk is megkaphatják azt az életre szóló élményt, ami gyermekként oly fontos volt mindannyiunk számára. 

„Hiszek benne, hogy közös erőfeszítéssel csodálatos művek készülhetnek még el. Amikor néhány évvel ezelőtt a franciaországi foci EB-n a felemelkedőben lévő magyar válogatott megverte Ausztriát, a meccs után a sok tízezer hazai szurkoló spontán énekelni kezdte a szöveg nélküli Magyar népmesék főcímdalt. Zengett a stadion… és gondoljunk bele: ez nem induló, ez nem harci dal, ez a lelkünk mélyén élő, szépséges magyar identitás megnyilvánulása.

A Magyar népmesék elbűvöli a mai gyerekeket is, bármilyen zaklatott vizuális közegben nőnek is fel. 

Csak esélyt kell adni nekik, hogy ilyen tartalmat is kapjanak.” A 2020 októberében hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék rajzfilmsorozat új részeivel várhatóan 2025-ben találkozhatnak majd a tévénézők. A munkát a Nemzeti Filmintézet és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 

Elindult a Nők Lapja Olvasósarok nevű kortárs könyvklubunk! Csatlakozz te is!

Nők lapja Olvasósarok kortárs könyvklub

Kiemelt kép: Magyar népmesék: A só/ Kecskemétfilm Kft.