A párbaj napjainkra kiment a divatból. Ma már nem úgy van, hogy ha valakire megorrolunk, mert nem tudunk lenyelni egy sértést, arcába vágjuk a zsebkendőnket, majd kard ki kard. Az inzultus netovábbja ma a másik ember közösségi médiában való letiltása. En garde!
Jó, persze nem csak akkor tiltunk le valakit, ha meg szeretnénk bántani, ha felbosszantott bennünket nyaralós képeivel vagy hamisan csengő életbölcsességeivel.
A másik ember tiltásának tökéletesen megalapozott oka gyakran az, hogy az illető kéretlen üzeneteket, esetleg zavarba ejtő képeket küld nekünk. Nem hagy békén, zaklat. A kellemetlenkedő ember letiltása sok bosszúságtól megkímél bennünket, és a legjobb, amit mentális egészségünk megóvása érdekében tehetünk.
Jó, de mi a helyzet az egyszerű online adok kapok utáni letiltással? Pláne azzal, ha bennünket tiltanak le? Minket, akik olyan jó fejek vagyunk, és akiknek mindig igaza van? Akik a légynek sem tudnánk ártani, és akik egyébként is kifejezetten szórakoztatók vagyunk? És egyáltalán honnan lehet tudni, hogy egy ismerősünk letiltott bennünket? Honnan vehetjük észre, hogy nemcsak nem kíváncsi a tartalmaikra, de kifejezetten szeretne távol is maradni tőlük?
Miért tiltanak le?
A közösségi média sajnos kiváló terepet nyújt ahhoz, hogy az emberek megsértődjenek egymásra. Az algoritmus előnyben részesíti az erős érzelmeket kiváltó tartalmakat: ezeket sokakhoz eljuttatja, mert a kommentfolyamban felkorbácsolt indulatok hosszú ideig tartják az oldalon a felhasználókat. A megosztó, érzelemtől fűtött tartalomfolyam viszont gyakran ahhoz vezethet, hogy erős nézeteltéréseink alakuljanak ki még olyanokkal is, akiket egyébként szeretünk. Barátainkkal, családtagjainkkal, ismerősökkel is könnyebben összeveszünk itt. Akár olyan súlyos konfliktusok is kialakulnak, amik a való életben soha nem eszkalálódnánk ennyire.
Annak, hogy online nagyon el tudnak szabadulni az indulatok, több oka is van. Itt egyrészt könnyebben mondunk olyasmit, amit szemtől szemben nem vágnánk a másik fejéhez. Emellett könnyebb félre is érteni a kommunikációt, amit itt nem árnyal mosoly vagy biccentés.
Az online viták hevében könnyen előfordulhat, hogy a másik megsértődik.
Sértődtében pedig – mivel nincs a közelben egy nagy svunggal becsapható ajtó – egyszerűen letilt vagy megszűnteti a kettőnk közötti online barátságot.
Az ilyesmit persze nem szokás bejelenteni a másiknak, ezért az ember sokszor nem is tudja, hogy egy ismerőse letiltotta. Nemrég konfliktusba keveredtél egy online ismerősöddel? Heves vérmérséklete miatt arra gyanakszol, hogy tiltással vagy az online barátság megszüntetésével kívánta magában rendezni az ügyet? Nézd meg, vajon tényleg ilyesmihez folyamodott-e!
A tiltás jelei
Ha valaki letilt a közösségi médiában, az azt jelenti, hogy nemcsak a te tartalmaid lesznek láthatatlanok az ő számára, de te sem tudod vele felvenni a kapcsolatot. Ennek egyik jele, hogy ha rákeresel az illető nevére a Facebook keresősávjában, és egyáltalán nem jelenik meg a profilja. Ez arra utalhat, hogy letiltott vagy teljesen törölte magát az oldalról.
Éppen így intő jel, hogy ha Messengeren rákeresel korábbi üzenetváltásaitokra. Ha itt a neve helyett mint Facebook Felhasználó jelenik meg, illetve ha nem látod itt a profilképét, illetve nem tudsz neki üzenetet küldeni, nagy valószínűséggel tiltott.
Ha korábban gyakran láttad a posztjait, de már egyáltalán nem jönnek veled szembe a tartalmai, szintén utalhat arra, hogy letiltott. Igaz, ez összefügghet az algoritmus változásaival is, vagy azzal, ha posztjai általános beálltásait változtatta meg az illető.
Nem vagyok a barátod
Ha valaki nem letiltott, „csak” megszüntette a köztetek lévő barátságot a közösségi médián, az azt jelenti, hogy ha szeretnéd, meg tudsz próbálni kapcsolatba lépni vele, de ha nem nyilvános a profilja, csak minimális információt láthatsz belőle.
Amikor átfutod ismerőseid listáját, azt veszed észre, hogy az illető neve eltűnt? Ez valószínűleg azt jelenti, hogy kikövetett téged. Amennyiben korábban sűrűn reagált a posztjaidra, de most hirtelen eltűnnek a lájkok és kommentek, az szintén jelezheti, azt, hogy kikövetett. Persze ez is lehet, hogy csak elhatározta, nem fog többet kedveléseivel támogatni az online térben…
Jó ez nekünk?
Egymás kikövetése és tiltása, és az ezen való vérig sértődés kényelmes eszköznek tűnhet, amikor gyorsan szeretnénk levezetni a feszültséget. Hosszú távon viszont ezek az intézkedések nem vezetnek a probléma valódi megoldásához.
A kikövetés és a tiltás ugyanis gyakorlatilag megszakítja a kommunikációt, így a konfliktus forrásáról ezután nem esik szó. Az alapprobléma megoldatlan marad, ami hosszú távon feszültséget okozhat, és akár mélyebb krízishez is vezethet. A letiltás elzárja egy esetleges tisztázó beszélgetés útját.
Érdemes azt is észben tartani, hogy az emberek milyen könnyen félreértik egymást online környezetben. Mivel beszélgetéseinket itt nem követi mimika, nem haljuk az illető hanglejtését, nem tudunk olyan dinamikusan reagálni, mint élő beszélgetésben, a kommunikáció sokkal gyakrabban csúszik félre. Az online konfliktusok sokszor olyan triviális apróságokon alapulnak, amik a valós életben könnyen megoldhatók lennének.
A tiltás és kikövetés viszont jóval nagyobb súlyt ad ezeknek a problémáknak, mint amit megérdemelnek.
Mikor tiltsunk?
És végül: természetesen van helye a tiltásnak, sőt a jelentésnek is. Ha valakitől csalárd üzeneteket kapsz a közösségi médián, ha zavarba ejtő üzenetetek, képeket kapsz, ha online zaklatnak, tiltsd és jelentsd is a felhasználót, hogy megvédd lelki egészségedet és bankszámládat is.
Ha viszont egy ismerősöddel folytatott, például közéleti tartalmú vita kapcsán nyomnád a tiltás gombot, vagy épp most készülsz vérig sértődni, amiért ő tiltott le, gondold át még egyszer a dolgot. Lehet, hogy egy kávé mellett meg lehetne beszélni a nézeteltérést? Netán valóban úgy kommunikáltál, hogy az bántó lehetett a másik embernek? Lehet, hogy neked nem kellett volna halálosan megsértődnöd? Lehet, hogy mindketten túlreagáltátok?
Tisztázzátok szemtől szemben, ha lehet. Ha az adott kérdésben nem is vergődtök zöld ágra, azért a jó ismerősség megmaradhat.
Ebben a korábbi cikkünkben a közösségi média etikettjéről írtunk.
Kiemelt kép: Canva