Az van, hogy át vagyunk verve. Az élelmiszeripar mindent megtesz annak érdekében, hogy fogalmunk se legyen, mit nyomnak le – szó szerint – a torkunkon. Minden ételben – ha nagy nehezen is – de találnak minimum egy pozitívumot, ami marketing szempontból jól hangzik, azt jó hangosan és nagy betűkkel hirdetik, a valóság pedig minél kevésbé olvasható és értelmezhető módon kerül fel a csomagolásra.

Néha az is az érzésem, hogy teljesen hülyének néznek, amikor büszkén hirdetik a gumicukor csomagolásán, hogy gluténmentes, vagy a rostos üdítőn, hogy vegán. Elhitették velünk, és gyerekeinkkel is, hogy a gyümölcsjoghurt szuperegészséges, hogy a tejszeletben lévő tej a legmegbízhatóbb kalcium forrás, és ott virítanak a hústermékeken a legelésző marhák és a boldog csirkék, miközben a termékek ipari állattartásból származó alapanyagokból készülnek, aminek részleteibe most ne is menjünk bele.

Ha végig megyünk bármelyik élelmiszer áruházlánc üzletének sorain, becsléseim szerint kb. nyolcvan százalékban feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszereket találunk, és ezek jelentős részéről még mindig az a tévhit élhet bennünk, hogy egészségesek.

Chipset uzsonárra?

És ennek minden veszélye a gyerekeinket is ugyanúgy fenyegeti, mint minket, ha nem jobban. Nemrég készített egy tanulmányt a University College London (UCL), amelyet az European Journal of Nutrition című szaklapban is publikált. Ebből az derül ki, hogy a kisgyerekek (bölcsődés és óvodás korúak) kalóriabevételének nagyjából fele ultra feldolgozott ételekből származik, és ez a szám 59 %-ra emelkedik, mire elérik a hétéves kort.

A megdöbbentő számok Magyarországon sem lehetnek sokkal különbözőbbek.

Mivel hétéves gyerekem van, és az elmúlt évek jelentős részét játszótereken és gyerekprogramokon töltöttem, látom, miket eszik ez a korosztály. Mindig döbbenettel figyelem, ahogyan a chips, a sós és édes kekszek, a gumicukor és a cukros üdítők napi szinten jelen vannak a gyerekek étrendjében, sőt sok esetben magát az étkezést jelentik.

Például egy zacskó chipset uzsonnára. Azt is látom, hogy sokan próbálkoznak, hogy lehetőleg egészségesebb dolgokat kínáljanak a gyereküknek, de ők is hajlamosak abba a tévedésbe esni, hogy a müzliszelet és a gyümölcslé jó választás ehhez. És látom azokat, akik vért izzadnak, hogy távol tartsák a gyerekeiket ettől a sok üres kalóriától, és vagy elbuknak, mert a küldetés lehetetlen vagy ők lesznek a környék ügyeletes gonosz anyái, akik „nem elég lazák”.

Ez például egy nagyon egészségtelen uzsonna – mindenkinek kortól függetlenül (Fotó: Getty Images)

Az ultrafelfolgozot élelmiszer legalább olyan káros, mint a dohányzás.

Kicsit rossz és nagyon rossz között nagy különbség van

Meglehet, hogy még mindig nem tudatosodott bennünk, hogy mi az, amit feláldozunk a kényelem és az egyszerűség oltárán. Igen, mindenki rohan, a szülőknek ezer gondjuk van, és látszólag ezek közül az az egyik legkisebb gond, ha bolti péksütemény és felvágott kerül az asztalra, arról nem beszélve, hogy sokkal olcsóbb is, mint ezek természetes alternatívája.

De ma már egyre jobban látszik, hogy ezért nagy árat fogunk fizetni, és nemcsak mi, hanem gyerekeink is. Nem biztos, hogy jó ötlet felmenteni magunkat azzal, hogy ennyi elvárásnak nem tudunk megfelelni, úgyhogy ezek egy részét, például az evést, muszáj instant módon megoldani

De mielőtt halálra rémülnénk, érdemes tisztázni, melyik élelmiszer mennyire veszélyes kategóriába tartozik,

bár a besorolás egy része a kutatók között is vitatéma, és még ők sem jutottak dűlőre.

Létezik egy bizonyos NOVA-rendszer, eszerint az élelmiszerek négy kategóriába sorolhatók: 1. feldolgozatlan és minimálisan feldolgozott, 2. feldolgozott kulináris összetevőket tartalmazó, 3. feldolgozott és 4. ultrafeldolgozott ételek.

A feldolgozatlan élelmiszerek azok, amelyek közvetlenül a forrásból származnak, ilyenek a nem módosított zöldségek, gyümölcsök és húsok. Ha szárítják, erjesztik, pasztörizálják vagy lefagyasztják ezeket az ételeket, de nem adnak hozzá semmit (például sót vagy cukrot), akkor ezek minimálisan feldolgozott élelmiszerek. A tisztított ételek is „minimálisan feldolgozottnak” számítanak.

A feldolgozott kulináris összetevők olyan élelmiszerek, amelyeket ritkán fogyasztanak magukban, és amelyeket természetes élelmiszerek préselésével, darálásával, zúzásával, porításával és finomításával nyernek ki. Ide tartozik például az olívaolaj, a vaj és a só.

A feldolgozott élelmiszerek körül azonban már kezdődik a káosz. Otthon sült kenyér? Feldolgozott. Sajt – és most nem egy ipari tömb trappistára gondolunk, hanem egy bio, díjnyertes cheddarra! Feldolgozott. Sózott hús? Feldolgozott. Babkonzerv? Feldolgozott. Ha feldolgozott kulináris összetevőket adunk hozzá egy feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerhez, az már feldolgozottnak minősül.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek azok, amelyekkel a legjobban kell vigyázni.

Ilyen a fagyasztott pizza, a halrudacska, a bolti fánk, az üdítők… és estig sorolhatnánk. Főleg feldolgozatlan élelmiszerekből kivont összetevőkből készülnek, leggyakrabban gyárakban, ipari körülmények között. Ettől még nem feltétlen ördögtől valók. Az ízesített joghurtoknak, a gabonapelyheknek, bizonyos előre szeletelt kenyereknek vagy konzerv leveseknek egész magas a tápértékük, viszont a legtöbb az ajánlottnál több cukrot és sót tartalmaz.

Hosszútávú következmények

Tény, hogy nagyon sok ultrafeldolgozott élelmiszert eszünk, ennek egészségügyi hatásait felnőtteknél már számos kutatás feldolgozta. Most azonban elkezdték a kutatást gyerekeknél is, aminek épp ideje volt, ugyanis már az első eredmények megmutatták, hogy ezek az élelmiszerek kockára teszik a kisgyerekek kardiometabolikus egészségét. Ami azonban a legnagyobb veszélyt jelenti kis korban, az az, hogy a korai táplálkozás nagyban befolyásolja, hogyan és mit fognak enni életük hátralévő részében, sőt, már az is meghatározó, hogy a méhen belül milyen táplálékhoz jut a baba.

Szakértők szerint könnyebb a gyerekeket a „jóra szoktatni”, amikor még igazán picik,

mint leszoktatni a rosszról, amikor már nagyobbak.  Mit érdemes tennünk ennek az információnak a birtokában? Talán fontos felismerni, hogy a kisgyermekeinkért hozott döntéseink egész életükben visszaköszönnek. Súlyos betegségektől, többek között a 2-es típusú cukorbetegségtől is megóvhatjuk őket, ha megpróbáljuk minimalizálni étrendjükben az ultra feldolgozott élelmiszereket.

Az is tény, hogy a 21. században az ultrafeldolgozott élelmiszerek teljes kiiktatása gyakorlatilag lehetetlen, legalábbis addig biztosan, amíg az élelmiszeripar így működik, és ameddig nagyon sok ember számára elérhetetlenek az egészségesebb élelmiszerek a világ minden táján.

Viszont az a hozzáállás, hogy a gyorsaság és a dolgok egyszerűbbé tételének oltárán feláldozzuk azt a lehetőséget, hogy gyerekeink kis koruktól megtanulják, mi tesz jót a szervezetüknek és mi nem, úgy tűnik, már nem járható út. Ne felejtsük, zömében most dől el, mit eszik majd a gyerekünk 40 éves korában, amikor a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek már nem a távoli jövő gondjai, hanem a kegyetlen valóság lesz.

A vegán élelmiszerek között is egyre több az ultrafeldolgozott étel, ami ugyanúgy egészségtelen, mint az állati eredetű verziók.

Kiemelt kép: Getty Images