Kiskorunk óta azt sulykolják belénk, hogy életünk nagy célja az, hogy rátaláljunk az igaz szerelemre, az életünk végéig tartó, boldog párkapcsolatra. A mesék lehetnek évszázadosok, de a mai filmek, sorozatok, regények és a közösségi média oldalak is szinte kötelezően hozzák a szirupos befejezést: a párok örökre együtt maradnak boldogan, míg meg nem halnak.
A túlzó elvárások miatt tényleg őrülten keressük a szerelmet és szó szerint meg kell tanulnunk, hogyan lehetünk egyedül is teljes egészek, hogyan válhatunk elsősorban önmagunk legjobb társává, gondoskodójává. Csak ezt követően érdemes belevágni a randizásba, mert ez garantálja azt, hogy nem két fél, hanem két egész ember alkot egy új egységet.
A párkapcsolati elvárások és a boldogság
Az életünk nem egy romantikus film. A legtöbb Instagram-kép mögött, amin a pár ellágyultan mosolyog a romantikus, naplementés vacsorája során, kompromisszumok állnak. Érzelmileg és minden más szempontból is összetett lények vagyunk, saját szükségleteikkel, félelmeikkkel, reményeikkel. Olykor még önmagukat is nehezen tesszük boldoggá, nemhogy egy másik emberi lényt.
Ennek ellenére ma is rengetegen szomorúak azért, mert nem elég hurráoptimista módon boldogok a párkapcsolatukban. Hiányzik az a folyamatos öröm, amit a filmekben látunk, a regényekben olvasunk. Irreális elvárásaik alakulnak ki, amiket aztán tényleg nagyon nehéz teljesíteni.
Milyen elvárásokkal érkezzünk egy randira?
A jól működő párkapcsolat gazdagítja az életünket, kiegyensúlyozottá tesz, hosszabb életet garantál, táplál és támogat. Megéljük, hogy valaki ismeri és szereti az igazi lényünket, egészséges szexuális életet élhetünk, feloldódhatunk a másik ölelésében, a vele alvásban, az összebújásban, a közös utazásokban. Még a gyűlölt feladatok is könnyűvé válnak, ha a párunkkal közösen végezzük őket.
Csakhogy nem állíthatunk oda a randira elvárásaink halmazával és
nem kérhetjük meg a másikat egy listával a kezünkben, hogy teljesítse az összes vágyunkat.
Elsősorban magunkért tartozunk felelősséggel, nekünk kell gondoskodnunk saját jólétünkről, s az csak egy plusz örömforrás, ha ezt a feladatot megoszthatjuk egy másik emberrel. A valódi, komoly és tartós párkapcsolatok is olykor veszekedésekkel, vitákkal, elhidegüléssel, félreértésekkel tűzdeltek, hiszen esendő emberi lények vagyunk, akiket ráadásként egy csomó külső tényező tart szorításban: idő, pénz, stressz és még sorolhatnánk. A kapcsolatok a szerelem, a teljesség és a szeretet mellett néha tanulásról, kompromisszumokról is szólnak, ami sokaknál nem egyenlő a vágyott, színtiszta boldogsággal.
Az elégedettség nem boldogság
Megvan az az érzés, amikor egy finom ebéd vagy vacsora után van hely és idő arra, hogy elpilledjünk a kanapén, relaxáljunk a jó melegben, s közben a párunk masszírozza a lábunkat? Ebben a pillanatban valószínűleg elégedettek vagyunk. De ez, bár kétségtelenül mennyei érzés, nem egyenlő a boldogsággal.
Utóbbi érzés illékony, vagyis nem marad sokáig velünk.
A boldogság rengeteg mindentől függ, külső és belső tényezőktől egyaránt. Ezzel szemben az elégedettség egy mélyebb békét jelent önmagunkkal és a kapcsolatunkkal, függetlenül a körülményektől. Ez már egy olyan cél, amit nagyobb eséllyel érünk el a párkapcsolatunkban. A sziruptól mentes igaz szerelemben például erősebbnek, munkabíróbbnak érezzük magunkat. Boldogabb és könnyebb párban az élet, s még a betegségeket is hatékonyabban legyűrjük a megemelkedett boldogsághormonok és az erősebb immunrendszer segítségével. Családot alkotunk, fészket rakunk, gondoskodunk és gondoskodnak rólunk.
Nem baj, ha fejlődünk a párkapcsolatunkban
A boldogság idealizált képétől a vitatkozás, az összecsiszolódás nehézségei, az empátia, a helyes önkifejezési módok megtanulása is meglehetősen távol áll. Pedig ezek azok a valós tényezők, amelyek egy komoly kapcsolatban várnak ránk az őszinte, meghitt, tartalmas pillanatok mellett. Nem működik magától, működtetnünk kell, időt és energiát rászánva, olykor kényelmetlen kérdésekkel szembesülve. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a kapcsolat rossz, csupán arról van szó, hogy mindkét ember növekszik és fejlődik, és néha ez a folyamat súrlódásokat okoz.
Ahogyan nekünk megvannak a magunk traumái és vakfoltjai, úgy a másiknak is, és óhatatlan, hogy ezekből félreértések, sértődések legyenek.
A kérdés csak az, mit kezdünk ezekkel, képesek vagyunk-e őszintén, de higgadtan átbeszélni a különbözőségeinket és az elvárásainkat. Van, amit soha nem fogunk megkapni a párunktól. De megadhatjuk magunknak mi, vagy megélhetjük a barátainkkal.
A boldogság elégedettség és biztonság
A boldogság a kölcsönös tisztelet, a szeretet és a személyes fejlődés mellékterméke, de messze nem egy állandó állapot vagy a végső cél. Ahelyett, hogy a boldogságot hajszolnánk, jobban járunk, ha megszeretjük, fejlesztjük a rugalmasságot, a kölcsönös támogatást és a megértést.
Ha ezekre összpontosítunk, előbb-utóbb a boldog pillanatok is egyre sűrűbbek lesznek.
De jó érzésekhez vezethet az is, ha kitartunk egy nehéz időszakban, anyagi vagy egészségügyi nehézségek idején, amikor átéljük, hogy bizalom és biztonság vesz minket körül. A boldogság, ami ezek után eljön, sokkal őszintébbnek és teljesebbnek fog tűnni, mert kiérdemeltük, nem pedig kiköveteltük.
Kiemelt kép: Getty Images