Ha szeretnénk minél több betegséget megelőzni, kicselezni a kórságokat az őszi-téli időszakban, érdemes kiemelt figyelmet fordítani az otthonunk levegőjére. A kinti szmoggal, ami a fűtési szezon beindulásával még erősebbé válhat, sajnos nem sokat tudunk kezdeni.

Még a vidéken élők is megtapasztalják, hogy szélcsendes időben, főleg a völgyekben hogy össze tud gyűlni a füst. Érdemes vigyázni magunkra, és lehetőleg minél természetesebb, tisztább levegőjű környezetben sportolni, pláne futni, hogy minél kevesebb káros részecske jusson a tüdőnkbe. Amikor pedig beltéren vagyunk, a lakásunkban lévő levegőt érdemes feljavítani, optimálissá tenni.

Sokat számít, milyen a levegő a lakásban

Ideális esetben egy stabil, száraz vályogházban élünk, aminek falait diszperzites festés helyett lemeszelték, körülöttünk jókora udvar, erdő is van a közelben, sokat tudunk szellőztetni és alig kell fűtenünk. Aki ilyen otthonban él, hátra is dőlhet. Ám mi, akik jellemzően panellakásokban, társasházakban vagy jobb esetben családi házakban húzzuk meg magunkat, kénytelenek vagyunk viszonylag erősen fűteni,

ez pedig alaposan kiszárítja a levegőt.

Nagyon hamar érezzük a tüneteit, száraz lesz a bőrünk, a hajunk, reggel kapar a torkunk, az orrunkat mintha szúrós vattával tömték volna ki, karcos a hangunk. A túl száraz levegő ráadásként a vírusok szaporodásának is kedvez, mivel a kiszáradt nyálkahártya egyszerűen sérülékenyebb.

Ha a lakás levegője egészséges, mi is nagyobb eséllyel maradunk azok, a párásítók pedig ma már díszei az otthonoknak (Kép: Getty Images)

Baktériumok, vírusok a lakásban

Egy új stanfordi kutatás összefüggést mutatott a légúti megbetegedések, például a koronavírus vagy az influenza és a beltéri páratartalom között. Richard Zare amerikai kémikus professzor szerint

a 40-60%-os beltéri relatív páratartalom természetes vírusellenes vegyületeket hoz létre a levegő mikrocseppjeiben.

Emellett kimutatták, hogy az alacsony relatív páratartalom sokkal életképesebbé teszi a vírusokat, amelyek így sokkal tovább élnek. Ellenben a megfelelő, 40-60 százalékos páratartalom segít melegebbnek érezni a levegőt, könnyíti az alvást, megfelelően hidratáltan tartja a nyálkahártyákat és a bőrt is.

Milyen az egészséges párásítás?

A szoba levegőjének páratartalma kulcsfontosságú. Az is gondot jelenthet, ha ez az érték túl magas, 60 százalékos vagy afeletti páratartalom már kedvez a penészgombák elszaporodásának, amelyek szintén káros légúti betegségekhez vezethetnek. A negyven százalék alatti páratartalom pedig szárít és a fent említett tüneteket okozhatja.

A páratartalmat könnyedén mérhetjük olcsó eszközökkel,

ma már rengeteg olyan faliórát, időjárásjelző készüléket is kapni, amin külön mérő található erre a célra lényeg, hogy az érték negyven és hatvan százalék közé essen. A fűtés nagyban befolyásolja a páratartalmat, viszont a szobanövények is: minél több van belőlük, annál jobb minőségű a levegőnk. Számít az is, milyen gyakran és mikor szellőztetünk.

Különböző helyiségek, különböző páratartalom

Persze nem várhatjuk, hogy a hálószobában ugyanolyan párás legyen a levegő, mint a fürdőszobában vagy a konyhában, amit a főzés dúsít fel illatos gőzökkel. A páratartalomra való odafigyelés magában foglalja azt is, hogy a konyhában páraelszívót használunk, ha az ottani műszer túl magas értéket mér, s ha penészedésre hajlamos a lakásunk, akkor a fürdőszobába párátlanító eszközre is szükségünk lehet.

A legtöbb lakásban viszont a hálószoba, ahol alszunk, száraz levegőjű.

Ide érdemes elhelyezni a párásítót. Százféle készülék közül választhatunk, a lényeg az, hogy legyen bennük hely elegendő víznek ahhoz, hogy ne kelljen napjában többször is töltögetnünk, hiszen így éjszaka biztos nem párásítanak majd eléggé. Hideg és meleg párásítók, aromadiffúzorok éppúgy elérhetők, mint a fűtőtestekre akasztható edények, amelyeket csak vízzel kell feltölteni. Ha éjszaka is párásítanunk kell, a gyertyával működtetett készülékeket inkább ne használjuk.

Vigyázzunk a kórokozókkal!

Csakhogy a párásításnak is megvannak a maga veszélyei. Először is ügyeljünk arra, hogy 60 százalék fölé ne vigyük a páratartalmat. Másodszor pedig a készülékekre is ügyelnünk kell. Ha nem tisztítjuk meg legalább 2-3 naponta őket, a bennük elszaporodó baktériumok okozhatnak fertőzéseket. Minden készülékhez adnak használati utasítást, amiben leírják, milyen tisztítószerrel érdemes károsodás okozása nélkül áttörölni a párásítókat,

rendszeresen cserélni bennük a szűrőket és ügyelni, hogy sose pangjon bennük a víz.

Ha illóolajokat használunk, azok legyenek 100 %-os tisztaságúak, és ne vigyük túlzásba őket. A teafa, a kakukkfű, a fahéj, a bors, az eukaliptusz, a fenyő és citromfű illóolaja segíthetnek megelőzni a betegségeket, vagy megfázás esetén könnyíteni a légzést, a gyógyulást. Ám ha allergiás, asztmás beteg van a családban, illetve kisgyereket nevelünk, előbb konzultáljunk az orvosunkkal, s csak akkor használjunk illóolajokat, ha ő is áldását adta rá.

A párásítás mellett sokat számít a hőmérséklet is. Hány fokra kell fűteni a lakást?

Kiemelt kép: Getty Images