Ha egyszer valaki megtalálja a tűt a szénakazalban, nyilvánvalóan egyetért azzal, hogy tényleg megéri a párkapcsolatért tett minden erőfeszítés. De mi történik azután, hogy ránk talált a viszonzott szerelem? Nos, a szakemberek úgy tartják, azt, hogy hogyan adjuk és fogadjuk a szeretetet, főként két ember alakította az életünkben: a szüleink.

Az érzelmek széles skáláját először mellettük tapasztaljuk meg, nem véletlen tehát, hogy korai éveink is hatással vannak arra, mit várunk egy párkapcsolattól későbbi életünk során, illetve hogyan éljük meg, adjuk és fogadjuk az érzelmeket. Manapság, amikor egyre többen kutatják, hogyan képes öröklődni a trauma, kevésbé tűnik furcsának az elképzelés, miszerint párkapcsolatunk stabilitására a szüleink házassága is kihathat. 

A diszfunkcionálisan működő családokban nevelkedő gyermekek nehezebben kezelik az érzelmeiket, hiszen a szülői konfliktusok okozta stressz károsítja a magasabb rendű kognitív feldolgozást. Dr. Alice Schermerhorn amerikai pszichiáter megfigyelései szerint az ilyen családokból származó gyermekek nehezebben ismerik fel a semleges interakciókat és érzelmi megnyilvánulásokat, ami kommunikációs akadályok forrása is lehet a későbbiekben.

Az egyik lehetséges magyarázat erre, hogy a gyerekek anya és apa konfliktusát egyfajta radarként használják. Ha például úgy nő fel valaki, hogy gyerekként folyamatosan figyelnie kellett a bajok fenyegető jeleit, előbb értelmezheti félre a semlegesebb érzelmi megnyilvánulásokat egy teljesen hétköznapi beszélgetés során, és könnyebben vehet magára valamit, ami tulajdonképpen nem neki, illetve nem róla szól. 

Hogyan jósolhatja meg szüleink párkapcsolata a miénket?

Ma már egyre több bizonyíték köti össze saját párkapcsolati tapasztalatainkat a szüleink mintájával. Bár a téma maga nagyon összetett, Amato és Patterson eredményei alapján 5 gyakori tényező segíthet megmagyarázni, hogy a szülők nehézségei miként jósolhatják meg a felnőtt gyerekek párkapcsolati kihívásait. Mutatjuk, melyek ezek!

Szüleink párkapcsolata bizony befolyásolja a mi párkapcsolatainkat is (Fotó: Getty Images)

1. Kapcsolati készségek

Az ember gyerekként jellemzően megfigyeléseken keresztül tanul, és ha szüleink kapcsolatát konfliktuskerülő magatartás vagy szeretethiány jellemzi, nagyobb a kockázata annak, hogy felnőttként nem rendelkezünk majd olyan erős társas készségekkel, amelyek az egészséges párkapcsolatok működését segítik.

2. Kapcsolati attitűdök

Ha valaki tanúja volt szülei elhidegülésének és válásának, a folyamat tudat alatt a párkapcsolatokról alkotott nézeteit is kibővítheti. Például, míg egyes párok szigorúan ragaszkodnak a házasság kulturális normáihoz, és akkor sem válnak el, amikor éppen szükséges lenne, addig – egészségtelen párkapcsolat esetén – a szülei válását átélők előbb tekinthetnek ésszerű döntésként és lehetőségként a szakításra.

Vagyis rugalmasabban hozhatják meg a nehezebb, de szükséges döntéseket is.

3. Bizalomvesztés

A jövőbeli tartós kapcsolatok kialakítását nehezítheti, ha szüleink örökös marakodása és szakítása bizonytalanságot és bizalmatlanságot okoz bennünk. Az ilyen szintű érzelmi stressz könnyen alááshatja az egészséges mintákat, ami felnőttként bizalmi problémákhoz, sebezhetőségtől való félelemhez és az érzelmek elfojtásához vezethet.    

4. Érzelmi stressz

A szülők válása és a családi dinamika újjászervezése hatalmas stresszt jelent a mindennapokban. Ha pedig egy gyerek mindeközben a szülők közvetítőjeként működik, vagy ha súlyos titkokat kell megőriznie egyik vagy másik félről, tovább fokozhatja a szorongást – sőt, rosszabb esetben tartóssá is teheti azt, ami felnőttkorba lépve a párkapcsolatokra is kihathat.

5. Elhanyagoltság

Sajnos gyakori jelenség, hogy a szakítófélben lévő párok gyermekeire kevesebb szülői figyelem irányul, ami nemcsak tartós szorongást és bizalomvesztést okozhat, de súlyosabb esetben kockázatosabb viselkedésformákhoz, például kábítószerhasználathoz is vezethet. Ilyenkor megnő a kockázata a túl korai szexualitásnak is, ami kutatások szerint önmagában is összefügg a későbbi párkapcsolati bizonytalansággal.

Kapcsolódó: így lesz a legjobb a kapcsolattartás válás után

Nincs kőbe vésve semmi

Fontos leszögezni, hogy a fenti példák a kutatók szerint sincsenek kőbe vésve, hiszen csoportos adatokon alapulnak, és nem ok-okozati jellegűek. Tehát nem arról van szó, hogy minden elvált szülő gyermekére a fenti tényezők igazak, ugyanakkor az tény, hogy

a szülők negatív párkapcsolati mintája miatt megnőhet egyik vagy másik jövőbeli probléma kockázata.  

A nehézségekkel küzdő szülőknek hasznos lehet elgondolkodniuk azon, hogy párkapcsolati mintáikat hogyan élhetik meg gyermekeik, miként támogathatják őket megfelelően krízis idején, és hogyan csökkenthetik az őket érő stresszt, amihez nagyon jól jöhet, ha nem félnek szakértői segítséget kérni.

Bizonyos esetekben a szülők szakítása egészséges lépés lehet a gyermekek számára is – különösen, ha bántalmazó, abuzáló együttélésről beszélünk –, hiszen segíthet megérteni, hogyan is kellene kinéznie egy jól működő, szeretetteljes kapcsolatnak.

Kapcsolódó: 5+1 tabudöntő regény a házasság nehézségeiről

Kiemelt kép: Getty Images