Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyike a magyar történelem legmeghatározóbb eseményeinek. A majd hetven évvel ezelőtti történések a nemzeti szuverenitás, a szabadságvágy és a függetlenség iránti elkötelezettség jelképei lettek, és ’56 ma is kiemelt helyet foglal el a kollektív tudatban. Emlékszel még, hogy követték egymást az események?
Magyarország a második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetébe került. 1949-től kezdve a kommunista párt diktatórikus rendszert épített ki az országban.
A Rákosi-rendszer alatt a politikai terror, a gazdasági megszorítások és az elnyomó intézkedések megnyomorították az embereket. Az Államvédelmi Hatóság segítségével a párt brutális módszerekkel nyomta el az ellenállást és félemlítette meg a lakosságot. Több tízezer embert börtönöztek be, deportáltak vagy végeztek ki. A kuláküldözés, a kollektivizálás, valamint az ipari termelés erőltetése és az életszínvonal drasztikus csökkenése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy
a magyar társadalomban néhány év alatt egyre nagyobb elégedetlenség halmozódott fel.
1953-ban, Sztálin halála után, Nyikita Hruscsov hatalomra kerülésével a szovjet politikai légkör valamelyest enyhült, ami hatással volt a kelet-európai országokra is. Magyarországon Nagy Imre került a minisztertanács elnöki székébe, aki igyekezett mérsékelni a diktatúrát. Reformkísérletei azonban nem váltak tartósakká, mert 1955-ben Rákosi Mátyás visszakerült a hatalom élére, és újra megszilárdította a diktatórikus rendszert. Ez tovább növelte a társadalom elégedetlenségét.
Az 1956-os események
1956 őszére a feszültség az elviselhetetlenségig fokozódott. Október 23-án, a Poznańban kitört munkásfelkelések után a budapesti diákok békés tüntetést szerveztek, hogy szolidaritásukat fejezzék ki. A tüntetés azonban hamar a kommunista diktatúra elleni általános felkeléssé vált. A békés tüntetőkre az ÁVH emberei később tüzet nyitottak, és a békés demonstráció véres felkelésbe torkollott.
A következő napokban az események gyorsan követték egymást. A felkelők elfoglalták a rádiót, a fegyveres összecsapások pedig egyre terjedtek. A vidéki városokban is megkezdődött az ellenállás, és a kormány gyakorlatilag elvesztette az irányítást az események felett.
A szovjet vezetés úgy döntött, hogy katonai erővel leveri a forradalmat és a hadsereg nagyszabású támadást indított Budapest ellen. A forradalom ennek eredményeképp gyorsan elbukott, de a fegyveres ellenállás egészen november végéig kitartott néhány vidéki városban.
Budapest, 1956. október 25. Szovjet harckocsik és békés tüntetők a Parlament előtt. (MTI Fotó: Bojár Sándor)
A szabadságharc leverése után Kádár János került hatalomba, és vezetésével brutális megtorlás kezdődött meg. Ennek során több mint kétezer embert végeztek ki, több tízezer embert börtönöztek be és rengetegen menekültek el az országból, főként Ausztriába. Nagy Imrét és társait letartóztatták, majd 1958-ban kivégezték.
Kádár János rendszere a következő években fokozatosan konszolidálta a hatalmat, és létrehozta az úgynevezett puha diktatúrát. Az 1956-os forradalom emlékét hosszú évekig elhallgatták, és a hivatalos narratíva ellenforradalomként bélyegezte az eseményeket.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nemzeti identitás egyik alappillérévé vált. A rendszerváltás után az 1956-os eseményeket újraértékelték, és október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánították. 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait ünnepélyesen újratemették, amely szimbolikus pillanata volt a kommunista rendszer végét jelentő politikai változásoknak. A hősökre és az eseményekre emlékezni közös kötelességünk.
Mindent tudsz az ’56-os eseményekről?
Kvíz: Mindent tudsz az 1956-os forradalom eseményeiről?
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar történelmi emlékezet egyik legfontosabb eseménye.
Ebben a korábbi cikkünkben 1956 hétköznapjairól írtunk.
Kiemelt kép: Getty Images
