Komposztot készíteni számos módon lehet, ehhez pedig különösen alkalmasak az őszi hónapok, hiszen kertünk ilyenkor hemzseg igazán a könnyen bomló, szénben gazdag szerves anyagokban – például a falevélben. A komposztálás elsőre bonyolultnak tűnhet, hiszen alaposan meg kell válogatni, mi kerülhet a ládába, és mi nem. Ha viszont tisztában vagyunk az alapvető tudnivalókkal, a komposztkészítés tulajdonképpen pofonegyszerű folyamat.

Mindössze egy négyzetméternyi területre van szükségünk, ahol egyszerűen a talaj tetejére halmozhatjuk az anyagokat, de számos kertészeti szaküzletben vásárolhatunk különböző méretben komposztálóedényeket és -ládákat is. Ha most vágunk bele, kezdésnek nagyszerű lehet az őszi levelek és a levágott fű keverékét belerakni, ez ugyanis szenet, nitrogént és hőt is termel, miközben gazdag, szerves anyaggá bomlik.

A leveleket és a füvet jól össze kell keverni, a bomlás szempontjából pedig külön jól jöhet, ha fűnyíróval, egyszerre aprítjuk össze őket. A levelek és fű alkotta mix önmagában is elegendő, de konyhai hulladékkal – például zöldségmaradványokkal, kávézaccal és tojáshéjjal – még több tápanyagot adhatunk a komposztunknak. És ez még nem minden!

Hideg vs meleg komposztálás

Ha igazán profik módjára szeretnénk űzni a komposztálás művészetét, azt is érdemes tudnunk, hogy mi a különbség a hideg és a meleg komposztálás között. Mutatjuk, melyik mire jó!

Ilyen a hideg komposzt

A hideg komposztálás a legelterjedtebb, legegyszerűbb módszer. A kerti és a konyhai hulladék (felaprítva) fokozatosan adagolható a komposztládába. A tartalmat néhány hetente érdemes átforgatni, ami így 6–12 hónap alatt lebomlik. (A komposzt elkészítéséhez szükséges időt pontosan nehéz megbecsülni, mert ez a halomban lévő anyagoktól, illetve azok méretétől is függ.)

Ősszel különösen gazdaggá tehetjük a komposztunkat, érdemes most belevágni (Fotó: Getty Images)

Hideg komposztálásnál szén és nitrogén kerül a levegőbe, a késztermék végül csak 20%-a lesz az eredeti térfogatnak. (Meleg komposztálásnál ez a térfogat változatlan marad.) Fontos, hogy a kupacot távol tartsuk a közvetlen napfénytől: ha nem szeretnénk, hogy kiszáradjon a komposztanyag, keressünk árnyékosabb helyet! Mivel a hideg halom minimális erőfeszítést igényel, főként azok számára lehet tökéletes módszer, akik nem szeretnének sokat pepecselni a folyamattal, illetve teljesen kezdő komposzt-művészek.

Ilyen a meleg komposzt

A meleg komposztálás a hidegnél gyorsabb folyamat – akár 18 nap alatt is végbemehet –, viszont oda kell figyelni a szén és a nitrogén optimális arányára, ha ezt a módszert alkalmazzuk. (És nem árt, ha zárt, hőálló tárolóról is gondoskodunk.) Az igazán jó meleg komposztnak barna és zöld elemeket is tartalmaznia kell. Szénben kifejezetten gazdag barna anyag lehet például az őszi falevél, a felaprított gally és a faforgács. Zöld nitrogénforrásként pedig a levágott fű, a gyümölcs- és zöldséghulladék, valamint az állati trágya a legjobbak.

Ebben az esetben, ha módunkban áll, az összetevőket egyszerre, aprítva javasolt hozzáadni a komposztunkhoz, mivel ennek eredményeképp szaporodnak gyorsabban a bomlásért felelő baktériumok és gombák, és ettől melegszik fel viszonylag rövid időn belül a kupacunk. A halmot érdemes hetente néhányszor átforgatni, hogy levegőzzön és hogy ne melegedjen túl. Ellenkező esetben a forró környezet a jótékony mikroorganizmusokat is elpusztíthatja.

Kapcsolódó: Ezeket soha ne tedd a komposztba!

Ha megfelelően járunk el, a kupac eléggé felmelegszik ahhoz, hogy hatástalanítsa a gyommagvakat, a kórokozókat és más kártevőket. Erős szaga, illetve a bomlása során keletező baktériumok miatt a húst alapvetően nem ajánlott komposztálni, de a forróság hatására elpusztulnak a káros kórokozók, így, ha ezt a módszert alkalmazzuk, az apró konyhai húsnyesedékeket is komposztálhatjuk, ha nagyon muszáj. Összességében azonban inkább kerüljük ezt, már csak a vadon élő ragadozók távoltartása végett is.

A bomlás elősegítése érdekében a kupacot olyan nedvesen kell tartani, mint amilyen például egy kicsavart szivacs – nedves, de nem tocsog.

Ha igazán biztosra szeretnél menni, használj hőmérőt is! Amennyiben a hőmérséklet csökkenni kezd, esetleg nagyon felmelegszik, forgasd át egy kicsit a kupacot! A forró halom hátránya, hogy több erőfeszítést igényel, de kétségkívül mellette szól, hogy nagyon gyorsan termel használható komposztanyagot.

Számos előnnyel jár mind a környezet, mind pedig a kertészkedők számára, ha komposztálásra adjuk a fejünket. Így természetes módon csökkenthetjük a hulladékmennyiséget, miközben a klímaváltozás elleni küzdelemhez is hozzájárulunk. Hogy melyik módszert érdemes használnunk, az teljes mértékben tőlünk függ – rossz választás tehát nincs. Azzal viszont számolni kell, hogy a meleg komposztálás jóval több odafigyelést igényel.

Kapcsolódó: Ettől az egyszerű összetevőtől lesz igazán gazdag a komposzt

Kiemelt kép: Getty Images