• Az elutasítástól való félelem az egyik legszorongatóbb érzésünk.
• A neten terjedő elutasítás terápia nem hivatalosan elismert kezelés, de segíthet az önbizalom fejlesztésében. 
• Van, akinek érdemes lehet kipróbálni, de nem alkalmas rá mindenki. 

Az elutasítás sosem pozitív élmény, hisz ki élvezné, ha hátat fordítanak neki vagy visszautasítják a kérését? Mindenkinek van legalább egy kellemetlen sztorija arról, amikor süket fülekre talált a kérése, vagy vérig sértették egy nemmel. Szinte szűkölve próbálunk elmenekülni ezektől az emlékektől, ezért érthetetlennek tűnik, hogy miért keresi valaki tudatosan a kellemetlen helyzeteket.

Valamit nagyon eltalált az elutasítás terápia

A lehetőségek modern kori tárházában, a TikTokon ugyanis éppen ez történik: egy friss trend szerint emberek aktívan keresik a visszautasítás lehetőségét, amit fel is vesznek, majd a videót feltöltik, hogy milliók okulhassanak a kínos pillanatokból. Így láthatjuk, amint valaki ölelést, más pénzt kér vagy ingyen kávét, valaki pedig megkér egy vadidegent, hogy viselje a kalapját.

Legyünk őszinték: ki akarná magát nevetséges helyzetbe hozni? Mi ugyan nem, de Michelle Panning helyettünk is megtette. „Kölcsönkérhetek száz dollárt?” – kérdezte a nő egy gyanútlan férfitól, aki nemmel felelt. Mindketten mosolyogtak, és továbbmentek. „Megcsináltam” – mondta Michelle a telefon kamerájának.

A párkapcsolati coach saját TikTok csatornáján dokumentálta a 30 napos elutasítás terápia kihívást, ami a jelek szerint rezonált a nézők lelkivilágával, ugyanis hamar milliós lett a nézettsége. Panningot nem a száz dollár érdekelte, és az sem számított, hogy mit válaszol a vadidegen. A hangsúly a kérésen volt.

Az elutasítástól való félelem gyakran lebénít minket (Fotó: Getty Images)

Rettegünk a visszautasítástól

Az elutasítástól való félelem az egyik legrosszabb az emberek szerint, hiába az életünk része. Legyen szó randevúról, állásra való jelentkezésről vagy egy szimpla kérésről, annyira le tudunk bénulni félelmünkben, hogy ez gyakran korlátozza a döntéseinket. Így aztán nem is csoda, hogy a neten keringő videók a visszautasítás terápia formáiról több tízmillió posztot és megtekintést eredményeztek.

A népszerű közösségi médiás trend lényege, hogy szokatlan kérésekre ösztönzi az embereket, melyekre nagy valószínűséggel elutasító választ kapnak.

A legfontosabb, hogy egyszerűen nézzenek szembe a kezdeti félelemmel,

ami egy várható negatív reakciónál kialakulhat bennünk.

Szakértőket is megkérdeztek a virális trendről, és mindegyikük elmondta, hogy semmiképp nem beszélhetünk hivatalos kezelésről. Az egész inkább egy önsegítő kihívásnak tekinthető, amelynek célja az elutasítástól való félelem leküzdése. Hogy a sokadik alkalom után természetesebben tudjuk kezelni az elutasítást, és minél kevesebb stressz érjen minket.

Leginkább az expozíciós terápiához hasonlítható, ahol az egyént fokozatosan kiteszik a szorongást okozó ingereknek. A provokatív helyzetek előidézését rendszeresen alkalmazzák különböző fóbiák, a poszttraumás stressz zavar (PTSD) és a szorongásos rendellenességek kezelésére.

Expozíciós terápia keretében számos félelmünkkel szembenézhetünk, melyek kényelmetlen érzéseket, szorongást váltanak ki belőlünk. Ez lehet valamilyen környezettel vagy állattal kapcsolatos fóbia, de idetartozik a vértől, a bezártságtól vagy a magasságtól való rettegés is. Aki hajlamos arra, hogy elkerülje a szorongást okozó helyzeteket, magának tesz roszat. A negatív érzelmek ugyanis erősebben térhetnek vissza, hogy aztán meghatározzák az illető életét.

Többet veszítünk azzal, ha nem kérünk

Noha a trend új, a gyakorlat eredete nem annyira. A 30 napos kihívást dokumentáló Michelle Panningot is Jia Jiang TEDx előadása inspirálta, aki száz napon keresztül blogolt a terápiáról. A párkapcsolati coach célja az volt, hogy megmutassa: az elutasítás nem annyira ijesztő, mint gondoljuk.

A lelki rugalmasságot erősítheti, ha megtanuljuk kezelni az elutasítást (Fotó: Getty Images)

Ezt bebizonyítandó, ismeretlenektől kért ölelést, jelentkezett boltokban élő próbababának. Megpróbált egy matracbolti eladót meggyőzni arról, hadd aludjon a kirakatban, a szendvicsezőnél pedig a pult mögé akart állni, hogy elkészítse saját szendvicsét. A kihívás elején úgy érezte, folyamatosan készen áll a visszautasításra, a harminc nap végére viszont jobban érezte magát. Saját bevallása szerint könnyebb volt megkörnyékezni vadidegen embereket a szokatlan kéréseivel.

A kérései nagy többségére valóban elutasítás volt a válasz, ám olykor meglepődve tapasztalta, hogy igent mondanak. Ez is igazolja, hogy többet veszítünk azzal, ha nem kérdezünk, ha nem kérünk.

A coach úgy véli, a visszautasítás terápia hasznos módja lehet önmagunk egy kicsit jobb megismerésének. Hogy megértsük, miért keletkeznek kényelmetlen érzelmek bizonyos helyzetekben. Továbbá, hogy legyőzzük szorongó agyunkat, ami azt sugallja: úgyis nemet fog mondani a másik.

Nem mindenki alkalmas a kísérletezésre

Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy másképp érezzük magunkat, ha vadidegen utasít vissza, és másképp, ha egy ismerős teszi ugyanezt. Hiszen az utóbbi sokkal fájdalmasabb tud lenni, mint egy ismeretlen nemleges válasza.

Ahogy arra se alkalmas mindenki, hogy pontosan kövesse a közösségi médiában látott trend lépéseit. Aki a legkisebb kérés vagy legegyszerűbb kérdésnél is aránytalan mértékű szorongást tapasztal, annak érdemes lehet szakemberrel konzultálnia.

Aki bátor, esetleg kicsiben próbára teheti magát, de ne kezdjük rögtön egy hatalmas kéréssel, mert egy megdöbbent reakció esetén csak elbizonytalanodunk. Az is fontos, hogy bátran, mosolyogva álljunk ki, úgy még az elutasítás sem olyan szörnyű. Amikor legközelebb kávét kérünk a kantinban, próbáljuk meg, hogy ingyen szeretnénk. Mi a legrosszabb, ami történhet? Nemet mondanak. Vagy annyira meglepődnek, hogy még fahéjat is kapunk a tetejére.

Az érzelmi elutasítás fájdalmasabb, mint egy fizikai sérülés. 

Kiemelt kép: Getty Images