A hagyományok jelenidejű ábrázolása iránti érdeklődés köti össze a Hagyományok Háza Pixel és folklór című egyedülálló tárlatán kiállító, elismert fotográfusokat, akik között Korniss Péter vagy Kása Béla, a fényképész szakma „nagy öregei” mellett a fiatal generáció tekintélyei is képviseltetik magukat, mint Farbaky Tamás vagy Mohos Zsófia. A sokféle stílust felvonultató kiállítás számos csodát tár fel a napjainkban is jelen lévő tradícióról, amelynek továbbélése a megújulásban rejlik – ezt a tényt mi sem igazolhatná jobban, mint az azt kísérő és megörökítő, maga is folyton változó fotográfia.
A kiállítás, amelynek kurátora Szarka Klára fotótörténész, december 18-ig látogatható a Hagyományok Háza nyitvatartási idejében, előre meghirdetett időpontokban tárlatvezetéseken is részt lehet venni. Részletek a Hagyományok Háza weboldalán. A megnyílt tárlattal kapcsolatban Szarka Klárával beszélgettünk.
Rekonstruált és megálmodott valóság – a kiállításhoz szorosan tartozó, kissé titokzatos kulcsszavak ezek.
– Fotográfiai alkotói gondolkodásmódokról van itt szó. Vannak olyan idősebb fényképészek, például Korniss Péter, akiknek a pályáján átalakult a fotográfiai alkotás mikéntje: az elkapott pillanat, az igazi, riportos fotográfia megtelítődött, és felváltotta a rekonstruált világ, ami – ahogy Korniss is mondja –, tömörítés által jön létre, vagyis nem idegen vagy nem létező dolgokat hoz be, hanem összesűríti azokat a látványokat, amelyek időben és térben szét vannak szóródva. A valóságot sűrítő realista irodalomhoz tudnám hasonlítani ezt a fajta fotográfiát, ami egy új szemlélet egyike, míg a másikat a konceptfotográfia, ami már a 20. századtól jelen van, a 21. századtól pedig szinte minden témában találkozhatunk vele, így tehát a néphagyományhoz való viszonyunk ábrázolásában is.
Ez a fajta hozzáállás nem titkolja el, hogy kiindulási alapja a fotográfus fejében lévő elméleti feltételezés, és a képek az ő tapasztalatait, tudásanyagát, kutatásait és az ezekkel kialakult véleményét tükrözik. Nem egy az egyben a valóságot kapjuk, hanem annak alkotói értelmezését, ami hihetetlenül izgalmas tud lenni. A kiállítók közül Fátyol Violát említhetném, aki így viszonyul a fényképezéshez.
A kiállítás megannyi választ kínál – de milyen kérdésekre?
– A kiállítás a 21. századi tétova, útját tévesztett, különböző válságokban létező ember kérdéseire keres és adhat is választ. Az a benyomásom, hogy a természethez, az emberi közösséghez és az emberi élet stációihoz, munkához, szórakozáshoz és szerelemhez való viszony mind-mind megkérdőjeleződött a 21. században. És ha már a fiatalokat említettük, én azt látom, hogy az ő számukra épp ezek a legnehezebben megélhető dolgok. Igaz, hogy el vannak látva rengeteg információval és mindenben kapnak útmutatást, csak épp ezekben, a leglényegesebbekben nem.
Az a meglepő tanulság körvonalazódik ebből az anyagból, hogy vannak dolgok, amikért igenis érdemes a hagyományhoz visszanyúlni, és ajánlott meghallgatni az időseket arról, hogy az ember miként próbáljon megküzdeni a nehézségekkel vagy hogyan élje meg az örömöket. Azt gondolom, az egész személyes életünkre vonatkozóan nagyon sokat tanulhatunk a tradíciókból, ha jól és igaz módon viszonyulunk hozzá.
Mindennek megtalálásában segíthetnek ezek a modern szemléletű fotók?
– Remélem, hogy igen, de legalább is abban, hogy ne legyen olyan idegen a hagyomány, még ha olyan távolinak is tűnik, és egy az egyben nem alkalmazható a mai életünkre. Hiszen nem akarunk a jelenben 100 évvel ezelőtti szerepeket megvalósítani.
Nyitvatartás: 2024. október 10-től december 18-ig (kedd-vasárnap 10:00-18:00)
További információk a Pixel és folklór kiállításról itt!
Kiemelt kép: Revival (részlet a sorozatból) / fotó: Horváth Katalin Fanni
