Az 1700-as években nem igazán volt mesebeli az élet. Rendszeresen kötöttek olyan házasságokat, ahol a fiatal lányokat hozzáadták egy náluk jóval idősebb, de vagyonos vagy a család szempontjából más ok miatt előnyös kérőhöz. Nemet nem mondhattak, így a mesében található kényszer eleve valós motívum. A felvilágosítás is elmaradt, így számukra maga a házasság és a férfi, akivel élniük és gyerekeket nemzeniük kell, valóban lehetett olyan ijesztő, mint egy szörnyeteg.
A legtöbb lánynak nem jutott egy kifinomult, korban illő herceg, aki amellett, hogy gazdag, még türelmes, művelt, finom modorú és jóságos is, egy korban hozzájuk illő férfi, akibe bele lehet szeretni. Ezért aztán csupán a mesében, sőt annak is csak a végén kapja meg a szép és jóindulatú Belle a hozzá illő párt. Addig élhet a szörnnyel, akit megpróbál ugyan civilizálni, s akire képes barátként tekinteni, de mégis egy vadállat, sőt az eredeti francia elnevezése, a bête alapján intelligenciának is híján van.
A szörny igaz története
A szőrös, patás szörny alakja azonban nem csupán a fiatal hajadonok félelmének visszatükrözéseként jelenik meg a mesében. Az 1500-as években valóban élt egy férfi, aki olyan szőrös volt, hogy állatként mutogatták. Pedro Gonzáleznek, később latinosított nevén Petrus Gonsalvusnak hívták és Tenerifén született. Ma már úgy sejtjük, hogy hipertrichózisban szenvedett, azaz szinte minden bőrfelületét szőr borította, az arcát is. Kanári vérfarkasként és vad úriemberként is emlegették, a többi csúfnevét talán jobb is, ha nem ismerjük.
Mivel igazi különlegességként és egyben tárgyként kezelték, 1547-ben, 10 éves korában Habsburg Margit parmai hercegné II. Henrik francia király udvarába küldte ajándékként.
A király szerette gyűjteni a torzszülötteknek nevezett, az átlagtól eltérő külsejű embereket, s olykor nagyon kegyetlenül bánt velük. Gonsalvus azonban szelíd volt, így nemcsak ártalmatlannak minősítették, de rendes oktatásban is részesült.
Kapcsolódó: 5 pszichológiai kísérlet, amit ma már nem engedélyeznének
Annak érdekében, hogy megfigyeljék, mire lehet képes egy eleinte beszélni is képtelen vadember, Gonsalvus udvari etikettet, több nyelvet és magas szintű irodalmat, matematikát tanult, és mindenben kiválóan teljesített. Kifejezetten finom modorú, udvarias férfi vált belőle, akivel okosan lehetett társalogni.
Valószínűleg Gonsalvus és felesége ihlette a Szépség és a szörnyeteg című mesét (Kép: Heritage Art/Heritage Images via Getty Images)
Emberkísérletként házasították ki
1559-ben II. Henrik elhunyt, őt az özvegy Medici Katalin követte a trónon. Az ő ötlete volt, hogy kiházasítja a vadembert, mert kíváncsi volt, vajon milyen utódai születnek majd. Léteznek elméletek, hogy a választott feleség egy udvarhölgy vagy társalkodónő lehetett, akit Catherine-nek hívtak, de erre nincsenek meggyőző bizonyítékok, arra már inkább, hogy egy csinos konyhalány volt, aki örült, hogy az uralkodó házasítja ki. Azt viszont feljegyezték, hogy a párnak hét gyermeke született (közülük négyen örökölték apjuk betegségét), s halálukig együtt maradtak.
Még látta az unokáját
A felnőtt Gonsalvust később családostul Alexander Farnese parmai herceg udvarába költöztették. Hagyniuk kellett, hogy Ulisse Aldrovandi orvos folyamatosan vizsgálja őket. Még a gyerekeket sem vették egészen emberszámba, szörnyek, látványosságok és tulajdonok voltak, akiket egyszerűen elajándékoztak.
Gonsalvus két gyermekének képe, akik örökölték apjuk betegségét (Kép: Heritage Art/Heritage Images via Getty Images)
A feleségét meghagyták Gonsalvusnak, vele végül Olaszországban telepedett le. Az utolsó ismert feljegyzés 1617-ből maradt ránk, amikor Gonsalvus az unokája keresztelőjén jelent meg. Egy évre rá, 81 évesen hunyt el a Róma melletti Capodimontében.
A leghíresebb A szépség és a szörnyeteg mesék, filmek
Valószínűleg ez a történet ihlette A szépség és a szörnyeteg meséjét, amelyet 1700-as évekbeli lejegyzése után eleinte könyvekben jelentettek meg, majd 1946-ban La Belle et la Bête címmel francia romantikus fantasy is készült belőle.
Az 1946-os film plakátja (Kép: LMPC via Getty Images)
A rendező Jean Cocteau francia költő és filmrendező volt, a női főszereplő Josette Day. Ebben a történet még Belle apja körül forog, akit halálra ítélnek, mert rózsát szedett a Szörnyeteg kertjéből. Belle felajánlja, hogy apja helyett ő megy fogságba a Szörnyeteghez.
Az beleszeret, és minden este megkéri a kezét, de Belle minden alkalommal visszautasítja.
A Szörnyeteg erre próbára teszi Belle-t azzal, hogy egy hétre hazaengedi a családjához, azzal, hogy ha egy héten belül nem tér vissza, ő belehal a bánatba. Belle végül szinte az utolsó pillanatban ér vissza és vall szerelmet, amitől a szörnyeteg ifjú herceggé változik. A legtöbben nem ezt a filmet, hanem a Disney 1991-es animációs filmjét tekintik alapnak, amit aztán 2014-ben Léa Seydoux és Vincent Cassel szereplésével készült film követett. 2017-ben ismét A szépség és a szörnyeteg került a figyelem központjába, amikor Emma Watson főszereplésével Bill Condon megrendezte az 1991-es rajzfilm élőszereplős változatát. Kevesen tudják, micsoda valódi alakok, sorsok lapulnak a mese mögött.
Kedvenc meséink, történeteink is megjelentek élő szereplős filmben. Te melyiket szereted a legjobban?
Kiemelt kép: Getty Images
