A fehérjeszükségletünket viszonylag egyszerű kielégíteni: a tejtermékek, a hús és a tojás is rengeteget tartalmaznak belőle. Rostot viszont továbbra sem eszünk eleget, mivel hiába a sok hivatalos ajánlás, nehezen illesztünk az étrendünkbe még több zöldséget és gyümölcsöt.

Ez odáig fajult, hogy a szakértők szerint a brit felnőttek 95 százaléka nem viszi be az ajánlott napi 30 grammos rostmennyiséget sem. Ehelyett átlagosan 18 grammot esznek naponta, ami egy négyéves gyereknek ajánlott mennyiség.

A rostra nem csak az egészséges mikrobiom miatt van szükségünk

Szerencsére egyre több kutatási eredmény jelenik meg a beleinkben élő baktériumflórával, a mikrobiommal kapcsolatban. Minél ügyesebben tápláljuk az érzékeny egyensúlyban élő mikroorganizmusokat, annál hatékonyabb az emésztésünk, annál több boldogsághormont termelünk és annál nagyobb az esélyünk karcsú alakunk megtartására is. A megfelelő rostbevitel mindezek mellett megvédhet a cukorbetegség, egyes szívbetegésgek és a vastagbélrák kialakulásától is.

A rostbevitel segíti a fogyókúrát és az egész testünk működését javítja (Kép: Getty Images)

A fogyókúránk sikere múlhat a rostbevitelen

Ahhoz, hogy a bevitt ételeket hatékonyan megemésszük és a vitaminok, ásványi anyagok megfelelően felszívódjanak, szükség van az egészséges mikrobiomra. Nem mellesleg a rostok a székrekedéssel, aranyérrel küszködők gondjait is megoldhatják, hiszen az oldhatatlan rostok a vastagbélbe jutva táplálják a hasznos baktériumokat,

az oldható rostok pedig segítik a víz felszívódását, amitől a széklet puhábbá válik.

Csakhogy a rendszer ennél bonyolultabb, és a megfelelő rostbevitelnek hála a tüdő, az agy, a szív és az immunrendszer működése is felpörög, a gyulladáscsökkentő anyagok mennyisége pedig meglepő módon megnő. A rostok emellett hosszú időre eltelítenek és kevésbé leszünk éhesek, így a fogyókúránkat is hatékonyabbá végigcsináljuk.

Milyen rostokat együnk?

A rostban gazdag diéta nem jelenti azt, hogy egész nap brokkolit kell ennünk zöldbabbal. A több mint 70 százalék kakaótartalmú étcsokoládéban is találni rostokat, 100 grammnyiban 11 gramm rost található. No persze ha fogyni szeretnénk, nem ehetünk meg napi egy tábla étcsokit, de pár kockányi még nem árt meg, főleg akkor, ha alacsony cukortartalmú termékeket keresünk. A fermentált élelmiszerek ősszel és télen is ellátnak rostokkal, amikor friss zöldségekből egyre kevesebbet találunk a piacon. Emellett a bab, a borsó, a lencse és a csicseriborsó is gazdag rostforrásnak számít.

A diófélék és a magvak finomak, tele vannak egészséges zsírsavakkal és rostokkal is, amikor ránk tör az édesség utáni vágy, együnk egy marék diót vagy mandulát, ezek eltelítenek és ellátnak szinte minden tápanyaggal, amire szükségünk lehet.

A gabonák közül a zab és a rozs tartalmaz sok rostot, a gyümölcsök közül a málna, a szeder, az avokádó és az articsóka. Napi 30 grammnyi rostot így már be tudunk vinni a szervezetbe, de a mennyiség akár 50 grammig is emelhető. Arra azonban nagyon vigyázzunk, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a bélrendszert a rostokhoz. Időre van szükség, amíg alkalmazkodni tudunk az egészségesebb táplálkozáshoz, a hirtelen rostbevitel puffadáshoz, görcsökhöz vezethet. Szánjunk rá néhány hetet, hogy fokozatosan emeljük a rostbevitelt, így elkerüljük a kellemetlen tüneteket.

60 év felett még fontosabb a rostbevitel

Ha még kellene ok arra, miért együnk több rostot: kiderült, hogy az agyunknak is kifejezetten jót tesz. A Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a megfelelő mennyiségű rostbevitel 12 hét alatt mérhetően javította a 60 év feletti korosztály agyi működését. A kutatók 36 ikerpárt vizsgáltak: a párok egyik tagja rostot tartalmazó étrend-kiegészítőt kapott, a másikuk placebót. A rostot szedő tesztalanyok 3 hónap után jobban teljesítettek az Alzheimer-kór korai tüneteit mérő memóriateszteken.

A rostok a rák kialakulásának esélyét is csökkenthetik. 

Kiemelt kép: Getty Images