- Sokan még mindig azt hiszik, hogy csak sportolók szenvedhetnek tőle.
- A teniszkönyök tünetei fokozatosan jelentkeznek és egyre fájdalmasabbak.
- Van megoldás, de ne halogassuk az orvosi kivizsgálást.
Nevével ellentétben a teniszkönyök ma már nem kizárólag a sportolók állapota, hiszen a technológiai fejlődés járványszerűen ránk szabadította a mozgásszervi betegségeket. SMS-nyak, monitorszem, egérváll – csak néhány az elnevezések közül, amelyeket a nemzetközi egészségügyi gyakorlat számítógép által okozott károsodásnak nevez.
De miért teniszkönyök?
Egyre több, főként ülőmunkát végző embernél jelentkezik a teniszkönyök, orvosi nevén laterális epicondylitis. Egyre gyakoribb állapot, amely a könyök körüli szövetek gyulladásával jár. A könyök tájékán számos izom ered és tapad, mely nemcsak a könyökízület, az alkar, hanem a csukló, a kéz, és az ujjak mozgásaiban is szerepet játszik. A csukló túlzott megerőltetése révén alakul ki a különösen az alkar feszítő izmait érintő elváltozás, amely a külső könyökdudor területéről indul.
Főként azoknál fordul elő, akik gyakran végeznek ismétlődő mozgásokat, mint például teniszezők, de bármilyen sportág vagy tevékenység, amely megterheli a könyök izmait, kiválthatja. A teniszkönyök az egyik leggyakoribb könyökfájdalom. Bármilyen életkorban előfordulhat, de leginkább a 30 és 60 év közöttieket érinti.
A fájdalom fokozatosan alakul ki, és az ismétlődő traumák hatására először mikroszkopikus beszakadások, majd az esetek egy részében nagyobb szakadások is keletkeznek az izomban. A folyamatos és ismétlődő terhelés hatására kialakul a gyulladás. Ám egy hirtelen mozdulat is kiválthatja, különösen, ha a kar nincs megfelelően bemelegítve, vagy ha túl nagy súlyt emelünk.
A teniszkönyök tünetei
Az elváltozás legfőbb tünete a külső könyökdudornál jelentkező fájdalom és érzékenység. Ezen a ponton csatlakoznak a sérült inak a csonthoz. A fájdalom kisugározhat a fel- vagy az alkarba, és mindkét karnál előfordulhat. Az alábbi esetekben a legintenzívebb a fájdalom:
- tárgy felemelése
- kéz ökölbe szorítása, tárgy megfogása
- ajtónyitás, kézfogás
- könyöknyújtás vagy csuklóhajlítás
Nem érdemes várni az orvosi konzultációval, már az első tünetek jelentkezésekor keressünk fel egy szakorvost. De semmiképpen ne halogassuk a vizsgálatot, ha:
- a fájdalom már a napi tevékenységekben korlátoz
- problémát okoz a karok mozgatása
- a könyök vörös vagy duzzadt
- csomó vagy dudor észlelhető a könyökben
A kivizsgálás során általában segít a fizikális vizsgálat, de egyes esetekben röntgen vagy ízületi ultrahang vizsgálatra is szükség lehet az elváltozások kimutatására.
A teniszkönyök kezelése
A nem műtéti kezelések kitartó eljárással az esetek többségében eredményesek. Az alábbi módszereket szokták általában javasolni teniszkönyök esetén.
Pihentetés
A legfontosabb lépés a sérült terület pihentetése, a fájdalmat okozó tevékenység minimalizálása.
Fájdalomcsillapítók
Nem szteroidos gyulladáscsökkentők segíthetnek a fájdalom és a gyulladás csökkentésében.
Fizikoterápia
A szakember által javasolt gyakorlatok segíthetnek az elváltozást érintő terület izmainak megerősítésében és a mozgástartomány javításában.
Rögzítő viselése
A könyök rögzítése csökkentheti a terhelést és gyorsíthatja a gyógyulást.
Injekciós kezelések
Súlyosabb esetekben lokálisan adott szteroid injekciókat is alkalmaznak.
Ha az ilyen jellegű kezelés hosszabb idő után sem vezet eredményre, sebészi beavatkozás is szükségessé válhat. A teniszkönyök-műtétet követően fontos a pihenés, de érdemes tudni, hogy a gyógyulás a műtét után is elhúzódhat, és a beavatkozás nem minden betegnél vezet eredményre.
Az ülőmunka gyötrelmei: a gépeléstől is kialakulhat a teniszkönyök
Kiemelt kép: Getty Images