zöld zaj, hang, frekvencia

Veszélyes lehet a zöld zaj? Vagy ellenkezőleg? És mi ez egyáltalán?

Ami az alvást és relaxálást illeti, a fehér, rózsaszín és barna a legismertebb, leggyakrabban alkalmazott zajtípusok, aztán ott van a kevésbé ismert, bár egyre népszerűbb zöld zaj is. Mi lehet ez, és vannak-e előnyei? Utánajártunk!
  • Vannak rossz és jó zajok. A fehér zaj például kognitív és pszichológiai előnyökkel járhat.
  • Akárcsak a barna és a rózsaszín zaj…
  • De mi az a zöld zaj, és lehet-e számunka előnyös hatása?

A zajszennyezés komoly problémák forrását jelenti a mai kor emberének, a fokozott stressztől, ingerlékenységtől és kialvatlanságtól kezdve a tartós fejfájáson, memóriazavaron át egészen a szív-és érrendszeri problémákig.

Ezért váltak népszerűvé manapság a kognitív és pszichológiai előnyökkel járó, más-más frekvenciájú, színek szerint osztályzott háttérhangok. Alvást segítő hatása lévén ezek közül a fehér zaj a legismertebb, melyben az összes emberi fül számára hallható frekvencia azonos intenzitással, egyenlő szinten van jelen.

Bár a fehér zaj mechanizmusaival kapcsolatos kutatások egyelőre még gyerekcipőben járnak, annyit viszont biztosan tudni lehet, hogy monotonitása révén képes elfedni azokat a külső háttérzajokat, amelyek szinte észrevétlenül nehezíthetik az álomba merülést. Eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rádió vagy tévé statikus zajaira emlékeztető hang elősegíti a csecsemők elalvását, csökkenti a stresszt, javítja a koncentrációt, sőt, még a fülzúgás és a fejfájás enyhítésére is bevethető.

 

A fehér mellett a zajnak számos más szintje létezik. Ilyen szélessávú hang a rózsaszín és a barna zaj is. Míg a rózsaszín az eső hangjára és a szél zúgására emlékezet, és kissé intenzívebb, mélyebb a fehér zajnál, addig az enyhe nyári viharok hangját idéző barna még mélyebb és erősebb, mint a rózsaszín. 

Próbáltál már fehér zajban aludni? Lehet, hogy vörösben vagy rózsaszínben még pihentetőbb lenne… 

Míg tehát a fenti zajtípusok hatásairól biztos, hogy mindenki hallott már, addig a zöld zaj kevésbé csenghet ismerősen – bár a Spotify lejátszási listáin, a YouTube-on és a TikTokon manapság egyre gyakrabban találkozhatunk vele. De mit is nyerhetünk a zöld zaj tudatos használatával? Utánajártunk, mit gondol erről a tudomány!

Zöld zaj, egy természet által inspirált hang

Ahogyan a neve is sejteti, a zöld zaj a természet nyugtató hangjaihoz (éjszakai erdő, vízesések, folyók, tengerpartok, fák, rovarok, madarak, stb.) hangjához kapcsolódik – tulajdonképpen a fehér zaj egy változata, ami a középfrekvencia-tartományt hangsúlyozva egyenletesebb és természetesebb hangzást biztosít.

Bár mindkét zajtípus segíthet a relaxálásban, hangszínükben és frekvenciájukban tehát különböznek: míg a fehér statikus hangzású, addig a zöld más hangprofilt használ, ami különösen azok számára lehet hatásos, akik nincsenek kibékülve a fehér zaj „sistergésével”. A természetben a magasabb frekvenciák kevésbé gyakoriak, mint az alacsonyabbak.

Az akusztikai spektrumon a zöld zaj ezt a természetes hangeloszlást imitálja – félúton valahol a fehér és a rózsaszín zaj között. 

Kétségtelen, hogy legkellemesebb, legpihentetőbb pillanataink jórészt a természetben töltött időhöz kapcsolódnak, ami egyrészt magának a látványnak, másrészt a hanghatásoknak is köszönhető. Hogy a természet által inspirált hangok miként hatnak az agyműködésre, azt több tanulmány is vizsgálta már.

Egy 71 egyetemi hallgató bevonásával végzett kísérlet szerint azok a diákok, akik naponta használtak zöld zajra épülő telefonos applikációkat, vagy hallgattak valamilyen természethangot YouTube-on (akár lefekvés előtt, akár napközben, tanulás során), jobb eredményeket értek el a memóriateszteken, mint azok, akik egyáltalán nem használtak ilyesmit. A kutatás főként az eső és a hullámok hanghatásait vizsgálta, amelyek – ahogyan az eredményekből is látszik – nagyszerű kiegészítő elemei lehetnek a tanulásnak, különösen, ha valami miatt nehezünkre esik összpontosítani.

zöld zaj, hang, frekvencia, koncentráció, memória, tanulás

Kutatások is kimutatták, hogy a természetes hangzású zajok az idegi szorongás csökkentésén keresztül képesek növelni a koncentráció és az alvásminőség szintjét (Fotó: Getty Images)

Nem beszélve arról, hogy azok, akik természetes hanghatásoknak voltak kitéve, rugalmasabban reagáltak a stresszhatásokra is, szemben azokkal, akik ember alkotta, mesterséges hangokat hallgattak. Ebből adódóan a zöld zaj rendszeres használói pedig az általános alvásminőség javulását illetően is kimagasló eredményeket értek el.

Melyik a „legjobb zaj”?

Hogy kinek melyik zajfajta válik be jobban, az személyes preferencia kérdése. A statikus fehér zaj könnyen elnyomja a hangos szomszédokat és a nyüzsgő város hangjait, a rózsaszín, a barna és a zöld zaj frekvenciaspektruma pedig stimulálja az agy idegi ritmusát, elősegítve a kognitív feldolgozást és az alvást (különösen az idősebb felnőttek körében).

Összességében elmondható, hogy az alvásminőség javítását illetően a fehér, a rózsaszín, a barna és a zöld zaj egyaránt tökéletes, ám utóbbi különösen jól jöhet, ha az általános nyugalom elérése a cél.

A kutatók úgy tartják, hogy a zöld zaj nemcsak a természeti hangokra, de az anyaméhben töltött korai időszakra is emlékeztethet bennünket. A magzatok az anyaméhben körülbelül 19-20 hetes koruktól hallanak hangokat nagyjából 500 Hz-es tartományig. Vagyis mivel a zöld zaj egy szűrt fehér zaj, amelynek középpontja körülbelül 500 Hz, tudat alatt is hatással lehet ránk.   

Az igazi természetet nem helyettesíti semmi

Míg a virtuális hangzásképek felidézhetik a természetben megélt érzéseink egy részét, valójában nem mindenben egyeznek meg a valódival. A természetre sokféleképpen szükségünk van, és akkor profitálhatunk belőle a legtöbbet, ha minél több időt töltünk a közelében. Amikor például testközelből csodálunk egy vízesést, nemcsak az erőteljes hangot, de a frissítő párát a bőrünkön, illetve a víz és a fák kellemes illatát is érezni fogjuk, amelyek együttesen hatnak a testi-lelki egészségre.

Kutatások is alátámasztják, hogy az igazi természethangok sokkal jobbak, mint a mesterségesen létrehozott zajok.

Az Illinoisi Egyetem egyik kísérletéből például kiderült, hogy a VR-szemüvegen keresztül csodált természet tényleg jobb egy üres szobánál, azonban közel sincs ránk olyan pozitív hatással, mint a valós kültéri jelenlét. Vagyis, ha valami miatt nem áll módunkban rendszeres sétákat tennünk a közeli parkban vagy erdőben, a természet zajait imitáló hanghatások még mindig jobbak a semminél. 

Nehezen alszol? Esetleg tompítanád napközben a nyüzsgő utcák zaját, és javítanád a munka vagy tanulás közbeni fókuszt? A természet hangsávjai segíthetnek! Az earth.fm-en az óceánpart hangjaitól az éjszakai dzsungelig mindent megtalálsz, de a Spotify és a YouTube is bővelkedik zöld lejátszási listákban.

Kapcsolódó: a túrázás és az erdő természetes antidepresszáns

Kiemelt kép: Getty Images