A 2025-ben életbe lépő új KRESZ kapcsán a rendőrség folyamatosan együttműködik az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársaival, és jó ideje munkacsoportokban dolgoznak a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet dolgozóival és más külső szakértőkkel is.

Már most megvannak bizonyos szilárd pontok, amelyekről tudhatjuk, hogy a jövő év márciusának végétől elfogadásra kerülhetnek (a hatályba lépéshez persze hosszabb időre lesz szükség), nem árt már most hozzájuk szoktatni magunkat.

Több világítás, jobb láthatóság

Az egyik elsődleges közlekedési változás a világítással kapcsolatos, ami nem is lehetne aktuálisabb, mint a mostani ködös, hamar sötétedő novemberi időben. Eddig az volt a szabály, hogy lakott területen belül tompított, azon kívül ha szeretnénk, távolsági fényszórót működtetünk

annak érdekében hogy lássunk és láthatóak legyünk.

Csakhogy eddig a tompított fényszóró felkapcsolása lakott területen belül csak akkor volt kötelező, ha rosszak voltak a látási viszonyok. Az új KRESZ szerint minden járművezetőnek kötelessége lesz a folyamatos kivilágítás, sőt lakott területen kívül a távolsági fényszóró használata is kötelezővé válik majd, legalábbis korlátozott látási viszonyok között.

Az új KRESZ szerint az esős, ködös időben közlekedőknek jobban oda kell figyelniük a világításra (Kép: Getty Images)

Másképp kell indexelni az új KRESZ szerint

Egészen mostanáig az indexeléssel az irányváltoztatási szándékunkat jeleztük, mégpedig jó előre, de soha nem megtévesztő módon. Sokan mégis csak a manőver közben vagy akár utána villantottak egy kis lámpát, majd ezzel letudták az egészet. Az új szabályozás szerint legalább két másodperccel a kanyarodás vagy sávváltás előtt kötelező lesz használni az irányjelzőt. Persze csak akkor, ha ezt a forgalom és az útviszonyok lehetővé teszik.

Biztonságosabb közlekedés: jön a védelmi sáv

Gyalogosként vagy pláne biciklisként eddig is kihívás volt közelekedni a nagyvárosokban. A balesetek elkerülése érdekében bevezetik a védelmi sávot, ami a menetirány szerinti jobb oldali sáv szélét jelenti majd. Autósként bár alapvető kötelességünk a jobbra tartás, a védelmi sávot üresen kell hagynunk, azaz nem húzódhatunk teljesen az út jobb szélére, hacsak nem mentőnek adunk utat vagy balesetet igyekszünk elkerülni.

A követési távolság pontosítása

Rengeteg baleset és probléma származik abból, hogy az autók túlzottan egymást követően haladnak, akár lakott területen belül, akár azon kívül. Jellemzően az előzni szándékozó, türelmetlen autósok hajlamosak az előttük haladónak kvázi a csomagtartójában kutakodni, ami nagy veszélynek teszi ki mind a két felet egy váratlan fékezés esetén.

Az új szabályozásban már nem csak útburkolati jelek lesznek az irányadóak, mint az autópályánál, hanem a másodpercek is:

autópályán két másodperces távolságban szabad csak követnünk az előttünk haladót, ami a megengedett maximális 130 km/h-s sebességnél 72 métert jelent, míg lakott területen egy másodpercet lesz kötelező megtartani. Ez lehetőséget ad baleset nélkül lefékezni akár vészhelyzetben is, és csak remélni merjük, hogy minél többen betartják majd az új szabályt. Bizonyos autópályaszakaszokon lehetővé teszik majd a 140 km/órás tempót is, ami még nagyobb követési távolságot követel majd meg azoktól, akik biztonságosan és felelősen szeretnének közlekedni.

Mindezek mellett szabályozzák majd a gyerekeket kísérők felnőttek közlekedését, az idős vezetők megkülönböztető matricát kaphatnak, de a vészvillogó és a duda használatáról is hallunk majd még a következő évben.

Ha gyakran közlekedsz autóval, azt sem árt tudni, melyik órában történik a legtöbb baleset.

Kiemelt kép: Getty Images