A napfény cirkadián ritmusunk, vagyis finomhangolt biológiai óránk legfontosabb mozgatórugója. Mind szellemileg, mind fizikailag akkor működünk igazán jól, ha az alvás-ébrenlét ciklusa követni tudja a Napot. Nem meglepő tehát, hogy az óraátállítás könnyen megzavarhatja biológiai ritmusunkat; például a melatonin termelését, ami különösen a nyári időszámításra való átálláskor viselheti meg a szervezetet, hiszen ilyenkor egy órával előbb kell felkelnünk, mint az őszi-téli időszakban.

Jetlag-szerű tüneteket tapasztalhatunk, fáradtabbak, levertebbek és ingerlékenyebbek lehetünk az óraátállítás utáni napokban, amit személyenként változó, hogy mennyi idő alatt szokunk meg. Van, aki pár nap alatt hozzáedződik, míg másoknak komolyabb kihívást jelenthet, akár hetekbe is telhet az (egyébként természetellenes) átállás.

Kapcsolódó: A korai sötétedés legfontosabb élettani hatásai

Ezzel szemben a téli időszámításra való átálláskor egy órával korábban kezdődik a napkelte és napnyugta, vagyis – a téli napfordulóhoz közeledve – könnyen meglehet, hogy a napi 8 órás munka után már sötét lesz, mire hazaérünk. Ez szintén kizökkenthet addigi ritmusunkból, és pár napra (vagy hétre) igencsak megterhelheti a szervezetet. Szervezetünk a napfényre kortizol hormonokkal reagál – ez szükséges ahhoz, hogy felébredjünk.

Ezért tartják úgy, hogy a téli időszámítás lenne a „normál idő”, hiszen jobb reggel a Nappal kelni, mint vacsoraidőben ébernek lenni.

Kutatók szerint ez jobban megfelel az emberi test természetes ritmusának és biológiai működésének. Hogy az óraátállítás megviseli a szervezetet, és káros egészségi következményekkel is járhat – beleértve a hangulati zavarok, alvászavarok, a stroke és a szívroham megnövekedett kockázatát –, arra a tudomány is rámutatott nem egyszer. Éppen ezért a kutatók 2018-ban előterjesztettek egy javaslatot, amelynek értelmében az Európai Unióban megszűnne az évi kétszeri óraátállítás gyakorlata.

Sötétségre szükség van

Mivel az ügyről végső döntés azóta sem született, és továbbra is a váltakozó rendszer van érvényben, nincs mit tenni, mint újra és újra, évente kétszer alkalmazkodni az óraátállítás kellemetlenségeihez. Vagy „öröm az ürömben”, esetleg „sovány vigasz” alapon sorra venni, hányféle előnyünk származhat az éppen aktuális időszámításból. Mutatjuk, a tudomány szerint miért járunk jól a mostani, őszi-téli sötétséggel!

1. Természetes sötétség = melatonin

A mesterséges fényforrásoknak hála éjjel is elvégezhetjük azokat a tevékenységeket, amelyekhez világosság szükséges. Sokunk számára így lett az éjszakából nappal: szórakozunk, utazunk, sportolunk, és, ha kell, dolgozunk is az éj sötét leple alatt. De még ha alszunk is, éjjelünket a beszűrődő utcai lámpák és járművek fénye kíséri, felborítva ezzel ősi ritmusunkat, amiért a tudósok szerint komoly árat fizethetünk. Biológiai óránk ugyanis a mesterséges fény előtti időben alakult ki, igazodva a fényes nappalokhoz és a sötét éjszakákhoz.

Ha ehhez nem alkalmazkodik az életmódunk, és tartósan csökkentjük a sötétségben eltöltött órák számát, az egészségünket tesszük kockára.

A fényszennyezés (a mesterséges fények túlzott használata) emberi egészségre mért káros hatásaival – az álmatlansággal, a súlygyarapodással, a rákos megbetegedések, a szélütés megugrott kockázatával és reprodukciós zavarokkal – régóta tisztában vannak a szakemberek. Sőt, egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány azt sugallja, hogy még az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésben lehet.

Kutatók a közelmúltban éppen ezért a mesterséges fény ellentétes oldalát, a természetes sötétségben eltöltött idő egészségi előnyeit kezdték vizsgálni, melyek közül a legfontosabbnak a melatonin, azaz az alvási ciklust irányító hormon felszabadulását értékelték. A meltaninról köztudott, hogy támogatja az alvást, ugyanakkor arról már ritkábban hallani, hogy megköti a szabad gyököket, véd az oxidatív stressztől, megelőzi a gyulladásos betegségeket, valamint a DNS-károsodás kockázatát is csökkentheti.

2. Természetes sötétség = mentális egészség

Régóta világos, hogy a természetben töltött idő jótékonyan hat a testi-lelki egészségre – és egy idei tanulmány szerint ezek az előnyök nemcsak nappal, de éjszaka is érvényesek lehetnek. Különösen jót tehet például, ha az éjjeli égboltot kémleljük.

Az éjszaka amennyire félelmetes, legalább annyira gyönyörű is tud lenni (Fotó: Getty Images)

Ahogyan a kéklő vízpartok és zöldellő erdők látványa, úgy a csillagos égbolt is elemi erővel hat ránk. A kutatás szerint azok az emberek, akik mesterséges fény által szennyezettebb helyeken élnek, és kevésbé tisztán látják az éjszakai eget, rosszabb eredményt értek el a mentális egészséget mérő teszteken, mint azok, akik tisztább területeken laknak.

3. Természetes sötétség = biodiverzitás 

Nem beszélve arról, hogy a nappalok és éjszakák váltakozásához való alkalmazkodás minden állat és növény DNS-ében kódolva van, amit összezavartunk azzal, hogy bevilágítottuk az éjszakákat. Vegyük például azokat az állatokat, akik nappal alszanak, éjjel vadásznak. E körforgásra súlyos csapást mérnek a mesterséges fények, hiszen a városokhoz közeli területek százszor, vagy akár ezerszer fényesebbek lehetnek, mint 200 évvel ezelőtt.

Esetükben ez a szaporodástól kezdve a táplálkozáson át mindenre kihat.

De az egyik legszembetűnőbb példa talán a tojásokból kikelő, aprócska tengeri teknősöké, akik a mesterséges fényt könnyen összekeverik az óceán feletti fényes horizonttal. Azaz nagyobb a valószínűsége annak, hogy a forgalmas utak és városok, nem pedig a biztonságot jelentő víz felé veszik az irányt.

A tudósok éppen ezért nem győzik hangsúlyozni a fényszennyezés csökkentését célzó (és energiapazarlást is gátló) stratégiák kiépítésének fontosságát. Ezek egy egészségesebb szintre hozhatnák az emberiség éjszakához, illetve sötétséghez fűződő viszonyát – amit nemcsak mi, de a teljes bioszféra is meghálálna.

Kapcsolódó: Gyönyörködnél az éjszakai égben? Magyarországon három csillagoségbolt-park is található!

Kiemelt kép: Getty Images