• Fekete István valódi írói munkásságáról éppolyan keveset tudunk, mint családjáról.
• Az írónak hat testvére született (közülük kettő kiskorában elhunyt), ő Edit nevű feleségével két gyereket vállalt.
• A Fekete családot alaposan meggyötörte a történelem, de a humánum nem veszett ki az író gyerekeiből, unokáiból sem.

Fekete emellett sokféle stílusban ír: a Tüskevár érthető és élvezhető a felsős általános iskolásoknak, de első regénye, az 1937-ben megjelent A koppányi aga testamentuma hosszas kutatások után írt történelmi kalandregény, ami a török hódoltság idején játszódik.

Fekete István másik híres műve, a Zsellérek című műve arról az alapvető belső harcról szól, ami egy paraszti származású, de jó eszű és kiemelkedésre képes fiatalban végbemegy, amikor sem otthon, sem a nagyvárosi létben nem találja meg önmagát. Fekete regénye két évvel A koppányi aga testamentuma után jelent meg, s akkora sikert aratott, hogy négy éven belül hétszer adták ki.

Zsarolás, könyvégetés kísérte írói útját

Csakhogy Fekete őszintén leírja benne az őszirózsás forradalom bizonyos eseményeit, ami miatt a kommunista vezetés később kitörölte őt az irodalmi emlékezetből, és

családját megfenyegették.

Az író egészségének gyors romlásának pontos okáról sosem beszéltek, csupán később is autóbalesetként eufemizálták.

Fekete István könyveit elégették, őt pedig annyira megverték, hogy fél veséjét és egyik szemére a látását is elvesztette. Miután megkínozták, kidobták egy autóból a kórház előtt, járókelők vitették be, azonnal műteni kellett.

A megélhetésében teljesen ellehetetlenített író ekkor kezdett ifjúsági regények írásába, amelyek a regnáló hatalom számára is biztonságosnak tűntek. Ennek ellenére Fekete Istvánt még ma sem úgy ismerjük, mint

aki az ország 15 legjobb írói közt szerepelve nagyszerű forgatókönyveket, elbeszéléseket, novellákat és izgalmas regényeket írt.

Azt is kevesen tudják, hogy Fekete István Kittenberger Kálmánnal meg gróf Széchenyi Zsigmonddal vadászott, emellett pedig sikeres gazdatisztként fajokat nemesített. Pedig ez volt az igazság. Ezen az ismeretlenségen szeretne változtatni a Fekete István Irodalmi Társaság, s annak elnöke, Horváth Tibor. Most arról beszélgettünk, hogy nőtt fel Fekete István, és ehhez képest miben nevelte másképp feleségétől, Piller Edittől származó fiát és lányát.

Fekete István és családja a Sas-hegyi otthonukban (Kép: Valló László 1986-os könyvéből)

Gyerekként szigorúan fogták

Fekete István a Somogy-megyei Göllén nőtt fel, apja a helyi iskola tanáraként, illetve iskolamesterként megbecsült, szigorú ember volt, aki megkövetelte a rendet és az engedelmességet.

Csakhogy a kis István elképesztően kíváncsi gyerek volt, akit a kezdetektől lenyűgöztek az állatok, a növények, no és a pajtások, akikkel akkori szokás szerint erdőt-mezőt járták, patakban fürödtek, s úgy általában mai szemmel nézve veszélyes játékokba kezdtek. Nekünk eszünkbe sem jutna egy hároméves gyereket vadászatra vinni, akkor ez megszokott dolognak számított, Fekete pedig élt is minden lehetőséggel.

Fekete István szülei: Fekete Árpád és Sipos Anna Teréz (Kép: Valló László 1986-os könyvéből)

Kapcsolódó: Kvíz – Tudod kik írták ezeket a híres könyveket?

Természetszeretet irodalomba ágyazva

A falusiakkal jól kijött, olyannyira becsülte őket egész családjával együtt, hogy a göllei évek egy életre megalapozták Fekete haza- és faluszeretetét, ahogy azt is, hogy mindenre megoldást jelent a természet adta rend és béke. Innentől kezdve felnőve hiába vált sikeres gazdatisztté, később még sikeresebb fővárosi íróvá, legbelül Fekete mindig is vidéki maradt.

Humánumát pedig annak ellenére végig megőrizte, hogy apja sokszor testileg fenyítette,

vagy nemtörődöm módon állt ahhoz, hogy a tilosban lovagló fia a megbokrosodott ló hátáról ívben a kapu felett repülve érkezett be az udvarukra. Fekete saját, szintén Istvánnak nevezett fiát és Edit nevű lányát másképp nevelte: kimutatta feléjük érzett szeretetét, aggódott értük, törődött velük és próbált minél jobb kapcsolatot kialakítani velük. Igyekezett megteremteni a családi békét még úgy is, hogy felesége, Edit asszony gyakran szenvedett hisztériás rohamoktól (akkoriban ennél pontosabb diagnózist nem kaptak).

Fekete István felesége, Edit (Kép: Valló László 1986-os könyvéből)

Lánya titokban apácának állt

Fekete végül olyan jó viszonyban lett gyerekeivel, hogy amikor a 18 éves Edit lánya úgy döntött, hogy mindenki tiltakozása ellenére apácának áll Ausztriában, csak apjával osztotta meg szökése tervét, az anyjával nem. A szökés sikeres volt, Edit elismert apácaként, a rend vezetőjeként és osztrák kormánytanácsosként élte le az életét. A Fekete család is kifejezetten vallásos volt ugyan, de a tudatos gyermektelenséget és a fizikai eltávolodást nehezen élték meg.

Ám míg lányuk elköltözött, az apácák beköltöztek hozzájuk.

Az író egy alkalommal, már a megverése után, egész családja és egzisztenciája biztonságát fenyegetve költöztetett be saját budai villájának nappalijába egy épp az orra előtt utcára tett apácarendet. Az ávósok által üldözött Szent Ferenc Leányai rend végül még tovább is maradt a villában, mint a Fekete család: a Jézus Szíve kápolna tagjai ma is miséznek, és Budán a Tárogató út 77. szám alatt látogathatók is az író egykori lakhelyén.

Ifjabb Fekete István és Fekete Edit 2004-ban apjuk újratemetésén (Kép: Fekete István Irodalmi Társaság)

Fia Amerikába költözött

Fekete István másik gyereke, István 9 éves volt, amikor Fekete írói karrierének kiteljesedése érdekében az egész család Ajkáról Budapestre költözött. Így az ifjabb Fekete István addig megkapta a falusi gyerekkort, utána viszont beilleszkedett a nagyvárosi életbe: rendszeresen sportolt, tánciskolába járt, kisegítő oktató volt, különféle üzleteket kötött. Teljesen más élet jutott neki, mint az apjának, mások voltak a barátai, más volt a miliő, és anyagi gondokkal sem kellett soha szembenéznie. Legalábbis addig, amíg fegyveresen részt nem vett az 1956-os forradalomban.

A rendszerváltás után ugyan állami kitüntetést kapott érte,

a forradalom leverése után azonban az életét féltve külföldre emigrált.

Németország és Kanada után végül Chicagóban telepedett le, ledoktorált és fizikoterapeutaként dolgozott. Két gyermeke született magyar származású feleségétől, akik szintén Amerikában élnek. Ifjabb Fekete István emellett nem csak ápolta apja írói hagyatékát, de ki is egészítette azt: saját írói munkássága mellett folytatást írt A koppányi aga testamentumához, a Vukhoz, a Bogáncshoz, ezeket magyarul, itthon is olvashatjuk.

1956-os élményeit Hajótörött nemzedék című könyvében írta meg, amivel díjat is nyert. Fekete István az édesapám volt és Fekete Istvánra emlékezve című könyveiből híres apjáról is sokat megtudhatunk.

Rendeld meg ingyenes házhoz szállítással a Nők Lapja A 100 legjobb könyv bookazine-t, hogy megtudd, melyek voltak az elmúlt egy év legjobb regényei, gyerek- és ifjúsági könyvei!

Elindult a Nők Lapja Olvasósarok nevű kortárs könyvklubunk!

Kiemelt kép: Ifjabb Fekete István és Fekete Edit édesapjuk újratemetésén, a fotó a Fekete István Irodalmi Társaság tulajdona