Nagyon szeretjük a teszteket, nagy igényünk van rá, hogy megismerjük és valamilyen szempontok szerint kategorizáljuk magunkat. Ennek az egyik legegyszerűbb eszköze a vércsoport elemzése. A módszert Japánban régóta használják párkeresés és egyéb jóslatok alapjául.

Az 1920-as évek végén Tokeji Furukawa kutató pszichológus elméletet is gyártott a vércsoport alapú jövőkutatáshoz, és mivel elismert szekemberként tartották számon, a tekintélye miatt elmélete az egész világon elterjedt.

Mi köze a vércsoportnak a személyiséghez?

Furukawa teszteket is végzett elmélete bizonyítására. Közel 200 felnőtt és több, mint 400 fiatalkorú japán embert kért meg arra, hogy egy 11 kérdésből álló felmérésben értékeljék saját személyiségüket.

Ezek után megállapította a vércsoportjaikat, és hasonlóságokat vélt felfedezni az ozonos vércsoportúak között. Fogta a Hippokratész által megalkotott négyféle személyiségtípust (szangvinikus, kolerikus, flegmatikus, melankolikus), és ötvözte a négy fő vércsoporttal.

Tanulmányában azt állította, hogy:

• a nullás vércsoportú emberek jellemzően nyugodtak, békések, flegmatikusak,
• az A típus önbizalomhiányos, mély gondolkodású és melankolikusok alkatok,
• a B vércsoportú emberek társaságkedvelők és szangvinikusak,
• az AB típusúaknak maradt a vezéralkatú, kolerikus személyiségjegy.

Az elmélet annak ellenére terjedt el egyfajta megingathatatlan bizonyosságként, hogy tudományosan soha senki nem igazolta sem akkor, sem azóta. Ez cseppet sem zavarta Masahiko Nomi japán újságírót, aki a hetvenes években egy egész könyvet szentelt Furukawa elméletének.

A könyv hamar bestseller lett, majd több másik követte, hiszen eleve rímelt a több évszázados hagyományos jósláshoz,

sőt Masahiko Nomi könyve egyfajta tudományos látszatot is adott az elméletnek.

Ami a nyugati féltekének az asztrológia, az keleten a személyiség vércsoport szerinti meghatározása. Még akkor is hisznek benne, ha távolról is látszik, hogy tévhitekre, általánosításokra és feltevésekre épül.

Japánban nagyon komolyan veszik a vércsoport szerinti személyiségelemzést, ilyen elemző kártyák elérhetők az utcán (Kép: Wikimedia Commons/Lupe)

Nem csak 4 vércsoport létezik

Furukawa elméletét nagyon egyszerű megcáfolni: ahogy az orvostudomány haladt előre, úgy tudták egyre ügyesebben elkülöníteni egymástól a vércsoportokat jelző antitesteket és immunológiai mutatókat.

A Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság 2021-re már 43 külön rendszert ismert fel. Mi, átlagemberek azért csak a nullás, ás, bés és ábés vércsoportokról hallottunk, mert vérátömlesztésnél ezek azok, amelyeket minden esetben, alapból felmérnek.

Például a Bombay-fenotípus annyira ritka, hogy szinte nem is hallottunk róla, pedig ez is alaposan megbonyolítja a különböző vércsoportok alakulását és öröklődését. Ezeken kívül még egy sor más antigén és antitest tér el a különböző típusú vérekben, így

a japán módszer tulajdonképpen értelmét veszti,

hacsak nem kezdünk el több, mint negyvenféle tulajdonságcsoportot rendelni minden egyes különbözőséghez.

Amíg csak játék, addig nincs gond

Persze valójában csak egy misztikus vallást építünk teljesen fals információkra, s ez alapján próbáljuk megfejteni folyton változó személyiségünket, de amíg izgalmas játékként fogjuk fel, addig szórakoztató. Akkor van baj, ha elkezdjük a kelleténél komolyabban venni. Ezért még egyszer leírjuk: a személyiség egyrészt sokrétű, másrészt nincs olyan titokzatos, a vérünkben rejtőző információ, ami alapján meg lehetne jósolni, milyenek vagyunk vagy leszünk.

Vércsoportunk arra pláne nem alkalmas, hogy eldöntsük, milyen munka, hivatás, otthon vagy társ illik hozzánk:

aki hozott már meg döntést arról, kivel házasodik össze, az érti, miért nem lehet ezt pusztán a vércsoport egyezésére bízni, akkor sem, ha Japánban ez továbbra is nagy divat. Az emberi összeférhetőség és személyiség nem írható le egy általános iskolás szintű egyenlettel, de még egy bonyolulttal sem. Ha betekintést szeretnénk nyerni önmagunkba, érdemes pszichológus tanácsát kérni és az általa elfogadott, levezényelt tesztek segítségével közelebb kerülni önmagunkhoz.

Akkor mit mond el rólunk a vércsoportunk?

Az alapvető négy vércsoport tagjai orvosi értelemben kis mértékben eltérnek egymástól. Persze nem a személyiségükben, hanem az egészségükkel kapcsolatos szempontok szerint.

• Az A antigénekkel rendelkezők (belőlük van a legtöbb Magyarországon) nem szenvednek annyira a szúnyogok támadásaitól, cserébe 20 százalékkal nagyobb a gyomorrák kialakulásának esélye, illetve 5 százalékkal nagyobb a szívbetegség kockázata a többi vércsoporthoz képest.
• A B antitestekkel rendelkező emberek szervezetében több barátságos baktériumtörzs található, viszont 11 százalékkal nagyobb a szívbetegség kockázata, mint a nullás vércsoportúáknál.
• Az AB vagy B típusú nőknél kicsit emelkedett a petefészekrák kialakulásának kockázata a többiekhez képest.
• Az AB vércsoportú emberek ugyan bármelyik vércsoportú embertől kaphatnak transzfúziót, ugyanakkor esetükben 23 százalékkal nagyobb a szívbetegség kockázata a nullásokhoz mérve.
• Az AB vércsoportú terhes nőknél fokozott a magas vérnyomással járó preeklampszia kialakulásának kockázata is.
• A nullás vércsoportú emberekben (az A vércsoportúak után belőlük élnek a legtöbben hazánkban) nincsenek sem A, sem B antigének, ezért ők mindenkinek adhatnak vért, viszont kizárólag nullástól fogadhatnak el. Körükben alacsonyabb a hasnyálmirigyrák és a malária kockázata, de nagyobb eséllyel alakul ki fekély, Achilles-ín szakadás és szúnyogcsípés is.

Bár ezek orvosi adatokon alapuló általános megfigyelések, ezeket sem tekinthetjük szentírásnak, inkább újabb érdekes információhalmaznak, amiben bőven akadnak kivételek.

Kapcsolódó: Érdekel, csörgedezik-e benned királyi vér? Most kiderítheted!

Kiemelt kép: Getty Images