A legtöbb ember nehezen veszi rá magát, hogy terapeutához menjen, legalábbis a mi kultúránkban biztosan. Ennek nagyrészt a rossz társadalmi beidegződés az oka, de a legtöbb film- és sorozatbeli pszichológus és pszichiáter sem könnyíti meg a helyzetet. De vajon miért ilyen rettentőek a fiktív terapeuták?

Hiába élünk a 21. században, az, hogy valaki a mentális jóléte érdekében pszichológushoz vagy pszichiáterhez forduljon, még mindig nem magától értetődő. Anyáink és nagyanyáink sokszor büszkén hangoztatják, hogy az ő idejükben szó sem volt ilyesmiről, mégis ember lett belőlük. Ezt vagy elhisszük, hogy magunkban csak annyit felelünk, hogy

mi pedig pontosan azért járunk most terápiába, mert nekik eszükbe sem jutott.

A szűrővizsgálatok és a testi egészségünk egyre nagyobb hangsúlyt kap az életünkben, a mentális részünk viszont még mindig kicsit (vagy nagyon) mostoha körülmények között próbál túlélni. A legtöbben csak akkor (vagy sajnos akkor sem) fordulnak szakemberhez, ha már nagy a baj vagy teljes a szétesés.

Sokakban még mindig az munkál, hogy aki pszichológushoz megy, az nem normális. Itthon ma is bevett szinonimája egy terapeutának a „dilidoki”, és a kevésbé felvilágosult közegekben most is hajlamosak őrültnek bélyegezni azt, aki ilyesmi segítséget vesz igénybe.

És ebben a filmek és sorozatok készítői is vastagon benne vannak.

Egyrészt valószínűleg bennük is munkálnak ezek a rossz beidegződések, másrészt nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hogy jobb esetben valami vicceset, rosszabb esetben valami horrorisztikusat kreáljanak abból a rendkívül komplex kapcsolatból, ami a terapeuta és a páciense között van. Mert hogy ez tényleg nagyon összetett viszony, és beindul az ember képzelete, amikor arra gondol, mi történhet egy ilyen bizalmas helyzetben.

Szerelemdoktor, gyógyítsd meg a szívem!

Az első fiktív terapeuta, aki nyomot hagyott az emlékezetemben, Adrian Mole pszichiátere volt a 23 és ¾ éves Adrian Mole küzdelmeiben. A naplósorozat ezen részében egykori gimnáziumi szerelme, Pandora javaslatára pszichológushoz megy a főhős. Találkozóiknak fél év után vége szakad, miután Adrian ordítva szerelmet vall a nőnek. „Ez nem transzferencia, hanem igazi szerelem” – bizonygatja, mire a pszichiáter csak annyit mond: „legalább hússzor hallottam már ezt a mondatot.”

Kapcsolódó: Vekerdy Tamás is gyakran ajánlotta jó szívvel, hogy szülők és gyerekek egyaránt kérjék pszichológus segítségét.

Az biztos, hogy ritkán találkozni ilyen higgadt és profi terapeuta-páciens viszonnyal, ha kitalált történetről van szó. Az első szélsőséges karakter egy viszonylag felejthető film egyetlen felejthetetlen jelenetében borzolta a kedélyeimet. A Szerelem és egyéb katasztrófák című romantikus komédiában az egyik szereplő úgy dönt, szakemberhez fordul, amiért a valóságban nem, csak a képzeletében tud párkapcsolatot működtetni.

Az ikonikus jelenetben a terapeuta néhány bevezető mondat után azzal sokkolja hősünket, hogy a párkapcsolat fázisait a felek anyagcseréjével és az arról való kommunikációval hozza párhuzamba. A karakterre mégsem lehet haragudni, nyilvánvalóan azért került bele a filmbe, hogy lehessen min nevetni… és egyébként ha jobban belegondolunk, van igazság abban a teóriában, amit felvázol hősünknek.

Elrettentő példák

A most következő sorozatbeli terapeuták azonban olyan ártalmas képet festenek erről a szakmáról, hogy több mentális egészséggel kapcsolatos oldal is felhívja a figyelmet arra, hogy a nézők semmiképp se azonosítsák ezeket a karaktereket a valós terapeutákkal.

Ilyen például Dr. Nicky karaktere a Te című sorozatból, akit John Stamos alakít.

Először is Dr. Nicky orvosi marihuanát szív a páciensei jelenlétében, amit azzal magyaráz, hogy krónikus fájdalmai vannak. Egy terapeuta számára bármilyen szerhasználat munka előtt vagy közben teljességgel megengedhetetlen, és ez nem minden.

Dr. Nicky ugyanis kihasználja Beck, a főszereplő sebezhetőségét, és előbb szexuális, majd érzelmi kapcsolatba is kezd vele. Ez etikátlan, helytelen, manipulatív és teljes visszaélés a hatalommal egy terápiás kapcsolatban.

Dr. Nicky, a Te című sorozat elrettentő pszichológusa (Kép: Netflix)

Ugyancsak sokat bírálják az igazi terapeuták az Így jártam anyátokkal azon epizódját, amelyben Robin találkozik a bíróság által kirendelt terapeutával, Kevinnel. Részben rendben van a dolog, hiszen Kevin véget vet a terápiás kapcsolatnak, amikor felismeri, hogy fizikai vonzalmat érez a nő iránt. Amikor azonban ezek után randevúzni kezd vele, elveszti minden hitelességét. A terápiás kapcsolatnak okkal vannak határai – hívja fel a figyelmet a Barnum Consueling erről szóló cikke.

Előfordulhat, hogy a terapeuta vonzódik a klienséhez, de ha igazán profi, akkor abban az esetben sem engedi, hogy romantikus szál szövődjön köztük, ha már nem tartozik a kliensei közé.

A Maffiózók pszichiátere sem csinál nagy kedvet a bizonytalankodóknak.

Először is Dr. Melfi lerészegedik egy étteremben, ahol ügyfele, Tony vacsorázik, majd odamegy hozzá és köszön. Ez teljesen tiltott terület egy terapeuta számára. Sokan közel élnek és dolgoznak ügyfeleikhez, ezért megesik, hogy összefutnak velük a boltban vagy épp a moziban. Azonban egy terapeutának kötelessége bizalmasan kezelni, kik tartoznak az ügyfelei közé, ezért sosem kezdeményeznek interakciót, ha összefut klienseivel.

Dr. Melfi anyagi segítséget is elfogad Tony-tól, ami szintén nagyon nem helyénvaló. Vagy ott van az iskolapszichológus a 13 okom volt című sorozatból, aki annyira el van foglalva a saját magánéletével, hogy nem veszi észre egy szexuálisan zaklatott, depressziós tinilány öngyilkosságra figyelmeztető jeleit.

Egy segítő szakember fontos felelőssége, hogy szét tudja választani a munkáját és a magánéletét.

Ha erre nem képes, akkor szabadságra kell mennie. Ugyancsak rémisztő képet fest a szakmáról a Mögöttem az élet című sorozat pszichiátere, akit nyilván viccnek szánt a sorozat alkotója, a mindig provokatív Ricky Gervais, de az biztos, hogy ha egy féri éppen válófélben van, és beleszalad ezekbe a jelenetekbe, többször is átgondolja, felkeressen-e egy szakembert.

A sorozatbeli pszichiáter a világ egyik legkellemetlenebb és legvisszataszítóbb figurája, egy gátlástalanul szexista és hímsoviniszta roncs, aki mindent megtesz, hogy szelíd és összetört páciense még rosszabbul érezze magát. Biztos sokan gondolták már, miután megnéztek egy-egy ilyen vagy ehhez hasonló terapeutás filmjelenetet, hogy „na ezért nem járok pszichológushoz”, de fontos észben tartani, hogy amikor ilyet látunk, fikcióval találkozunk. Nektek van olyan kitalált terapeuta karakteretek, aki elrettentett vagy épp kedvet csinált ahhoz, hogy szakemberhez forduljatok?

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, magányosnak érzed magadat, sötét gondolatokkal küzdesz vagy tartósan szorongsz, akkor ne félj telefonálni a következő számok egyikére: 

• Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123 
• Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000 
• Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111 
• DélUtán telefonszolgálat (lelki segély időseknek): 06-80-200-866
• Emma Egyesület (zöld szám anyáknak): +36 80 414 565
• Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (segítségkérés bántalmazás esetén): +36-80-20-55-20
• Kapcsolj egyből!: anonim chat, iOS- és Android-rendszerről is elérhető alkalmazás. Ez a szolgáltatás megoldást jelenthet azoknak, akik nem tudnak, vagy nem mernek telefonon segítséget kérni. A lelki támogatás mellett az alkalmazás a felhasználó GPS-koordinátái alapján megmutatja, hogy az információkérés helyszínéhez mely intézmények esnek a legközelebb, amelyekhez bizalommal fordulhatunk krízishelyzetben.

Kapcsolódó: Pszichológushoz járni idős korban sem késő elkezdeni, sőt, akkor a leghatékonyabb! 

Kiemelt kép: Getty Images