• A nemek közötti bérszakadék ma is létezik.
• Egy bizonyos európai országban átlagosan 21,3%-kal keresnek többet a férfiak a nőknél.
• Van azonban egy olyan ország is, ahol a nők keresnek többet – igaz, mindössze 0,7%-kal.

A nemek közötti bérszakadék ma is létező dolog, Európában is. Bár némi lassú haladás megfigyelhető, általánosságban még mindig az az igazság, hogy a nők a béreket, a foglalkoztatást és a munkahelyi hierarchiát tekintve is alulmaradnak. Akkor is, ha a képzettségük és teljesítményük ugyanolyan, vagy akár még magasabb szintű is a férfiakénál.

A bérszakadék a férfiak és nők átlagos bruttó órabére közötti különbséget mutatja meg. Tehát nem veszi figyelembe az iskolai végzettséget, az életkort, a ledolgozott órákat, de még a munkahelyek típusát sem. Alapvetően azt mutatja meg, hogy a nők mennyivel kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért. Mindent összevetve 2022-ben a férfiak 12,7%-kal kerestek többet az Európai Unióban.

Úgy is mondhatnánk, hogy a nők minden egyes ledolgozott órájuk árának csupán a 87,3%-át kapták meg. 

Ez azt is jelenti, hogy a nőknek átlagosan másfél hónappal többet kellene dolgozniuk évente ahhoz, hogy ugyanannyi pénzt hazavigyenek, mint a férfiak. De lássuk a részletes, országokra lebontott adatokat!

Csak egy országban keresnek többet a nők

Az igen magas, 12,7%-os átlagnál is nagyobb volt a bérszakadék például Franciaországban (13,9%), Magyarországon (17,5%), Németországban és Szlovákiában (egyformán 17,7%), Svájcban és Csehországban (egyaránt 17,9%), Ausztriában (18,4%), de az abszolút csúcstartó Észtország lett (21,3%-kal). Ezzel szemben Olaszországban, Romániában és Belgiumban 5% alatti a nemek közötti bérszakadék – ami egyébként még mindig nem nevezhető ideálisnak.

Így érezzük magunkat, mikor megtudjuk, mennyivel többet keresnek a férfiak (Fotó: Getty Images)

Olyan ország nem volt, ahol koppra pontosan egyforma fizetéseket kapnának a nők és a férfiak, de ehhez a legközelebb Luxemburg állt, ahol ráadásul még egy kicsit a nők felé is billent a mérleg: ők kerestek többet – bár mindössze 0,7 %-kal.

Mindez egy folyamatos, de lassú fejlődés részeként értelmezhető, 2012 és 2022 között ugyanis a nemek közötti bérszakadék összesen 3,7%-kal csökkent az EU-ban. (Még így is volt 6 olyan ország, ahol nőtt, ezek: Szlovénia, Lettország, Lengyelország, Málta, Svájc és Litvánia.) Jelentős javulás Spanyolországban, Észtországban és Izlandon volt érzékelhető – gondoljunk csak bele, milyen lehetett akkor eleve a helyzet a most is csúcstartó Észtországban.

Kapcsolódó: Ebben az országban a legjobb nőként dolgozni

Mindez persze főleg a magánszektorra jellemző, a közszférában dolgozók ugyanis rögzített bértábla alapján kapják a fizetésüket. De a probléma ott is megjelenhet más módokon, például abban, hogy több nő dolgozik az alacsonyabb fizetésű pozíciókban, míg a vezetők jellemzően férfiak. Ugyanez elmondható az oktatásról és az egészségügyről is.

Ellenben a tech-ágazatban szinte nem is létezik a bérszakadék – igen ám, de a nők nagyon alulreprezentáltak abban a szakmában.

Ezen kívül az is hozzátesz a problémához, hogy a nőket az, amikor a családalapítás miatt kiesnek a munkából, eleve évekkel veti vissza őket a karrierépítésben – feltéve, hogy egyáltalán visszamennek (vissza tudnak menni) dolgozni. Plusz ezekben az években már nemcsak a házimunka és a rokonok ápolása, de a gyereknevelés zöme is rájuk marad…

Pedig felmérések szerint több a női diplomás, mégis kevesebbet foglalkoztatnak közülük – no pláne a képzettségüknek és kvalitásuknak megfelelő pozíciókban. A 15–64 éves, európai férfiak 74,7%-a dolgozott 2023-ban, míg a nőknek csupán 64,9%-a.

Kapcsolódó: Izlandon egy napig egy nő sem dolgozott, még a miniszterelnök sem

Kiemelt kép: Getty Images