- Mi is pontosan az afta, és miért alakulhat ki a szánkban?
- Mikor kell orvoshoz fordulunk aftával?
- Mutatjuk, hogyan gyorsíthatjuk fel a gyógyulást, illetve miként csökkenthetjük a visszatérő afták gyakoriságát!
Az afta rendkívül gyakori elváltozás a szájüregben, tekintve, hogy a kicsi, ám annál bosszantóbb hólyagokkal a népesség több mint 22%-a életében többször is találkozott már. A nyálkahártyán – többnyire az ajkakon, a szájpadláson, a nyelven, a garaton vagy a szájüreg más belső részein – megjelenő, gyulladásos udvarral körülvett, sárgás vagy fehéres színű hólyagok egyenként, de párban is megjelenhetnek. Méretük változó, lehetnek egészen aprócskák, de súlyosabb esetben akár 2-3 centiméteresre is nőhetnek.
Méretük és kialakulásuk szerint az afták három fő csoportját különbözteti meg az orvostudomány.
- Az úgynevezett Mikulicz-féle, kisebb aftás fekély a leggyakoribb fajta, a visszatérő, aprócska és spontán gyógyuló hólyagok körülbelül 80–90%-áért felel.
- A Cook-féle afta mérete egészen kicsi, bár ez esetben a fekélyek sűrű csoportokká olvadhatnak össze a szájüregben. Tényleg nem hangzik túl jól, és látványra sem kellemes, az esetek többségében a hólyagok szerencsére viszont néhány nap alatt elmúlnak.
- A Sutton-féle aftás fekély már egy súlyosabb fajta, bár szerencsére igencsak ritka az előfordulási aránya. Lévén, hogy nagyobb, valamint mélyebben érinti a szöveteket is, valamivel lassabb és fájdalmasabb a gyógyulása.
Kapcsolódó: Helyes fogmosással az afta is megelőzhető – mutatjuk, milyen hibákat ne kövess el!
Ha a külsejét, illetve ha a vele járó fájdalmat vesszük alapul, az afta kezdeti szakaszát könnyű összetéveszteni a herpesszel. Ám míg a herpesz kialakulása mögött vírusfertőzés áll, addig az aftánál több tényező is közrejátszhat. Fontos különbség továbbá, hogy az afta nem fertőző, míg a herpesz igen.
Miért alakulhat ki afta a szánkban?
Az afta kialakulásának pontos okai összetettek, illetve nem teljesen tisztázottak, annyi viszont biztos, hogy a túlzott és tartós stressz, a gyenge immunrendszer, bizonyos autoimmun betegségek vagy allergia, a genetikai háttér, a hormonális változások és a nem megfelelő szájhigiénia együtt, illetve külön-külön is előidézhetik a (sokszor visszatérő) panaszokat.
Az afta sokaknál fogászati beavatkozás során szerzett sérülések következményeként jelentkezik, de a fogszabályzó vagy a protézis viselése is előidézheti azokon a területeken, ahol valamilyen irritáció éri a szájüregi nyálkahártyát.
Az aftával járó kerek, ovális alakú hólyagok az evést és az ivást is megnehezíthetik (fotó: Getty Images)
Sőt, az ételérzékenységben szenvedőkre bizonyos összetevők is hatással lehetnek, tanulmányok például kimutatták, hogy ritkán ugyan, de a citrusfélék, a curry, a szója, a málna, az eper, a dió és a paradicsom fogyasztása során is kialakulhatnak kellemetlen, csípős fájdalommal járó hólyagok a szájban. De szintén
gyakrabban kell aftával számolniuk azoknak, akik nem fogyasztanak elég cinket, vasat, folsavat vagy B12-vitamint.
Erről árulkodhat az afta
Az afták ártalmatlanok és önmagukban nem utalnak súlyos egészségügyi állapotra, ha viszont szokatlanul gyakran, illetve súlyosabb formában jelentkeznek, a kutatók szerint más betegségek – immunhiányos állapotok, ételallergia vagy intolerancia, gluténérzékenység, hormonális változások, diabétesz, vitaminhiány, gyulladásos bélbetegségek, autoimmun betegségek – kísérő tünetei is lehetnek.
Az aftás fekély szerencsére 1-2 hét alatt magától, kezelés nélkül is elmúlik,
ám ha nem tapasztalunk javulást, megnagyobbodik a hólyag és belázasodunk, mindenképp forduljunk kezelőorvoshoz! A tüneteket megéri figyelni és komolyan venni, súlyosabb formában ugyanis akadályozhatják az evést és az ivást, ami a súlyveszteség mellett tápanyaghiányt és általános gyengeséget is okozhat.
Az elváltozások jellemzően spontán gyógyulnak, ám ha felgyorsítanánk a folyamatot, használjunk antimikróbás, klórhexidint tartalmazó szájöblítőket! Mivel közvetlen gyógymód nincs, az afták kialakulását nem lehet teljesen kiiktatni. Jó hír viszont, hogy megelőzhetjük a kellemetlen hólyagok újbóli kialakulását, ha minden étkezés után fogat mosunk és fogselymezünk, ha egészségesen étkezünk, ha kerüljük a túlfűszerezett ételek fogyasztását, ha gondoskodunk a vitaminpótlásról, ha eleget alszunk, és ha csökkentjük a minket érő stresszhatásokat – amennyire csak lehet.
Kapcsolódó: Szívbetegség lehet a vége, ha elhanyagoljuk a fogápolást
Kiemelt kép: Getty Images
