Törekvéseinek eredménye a huszadik század egyik legjelentősebb stúdiója, a Paramount Pictures filmvállalat megalapítása volt. A magyar filmmogul elsőként kezdett hosszú játékfilmeket gyártani a közönség számára, és olyan híres némafilmes színészeket indított el a pályán, mint Gloria Swanson és Rudolph Valentino. Csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán, úttörő munkájáért pedig tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmazták – 152 évvel ezelőtt született Adolf Zukor, „Hollywood Napóleonja”.
Adolf Zukor zsidó család gyermekeként, egy aprócska zempléni községben, Ricsén látta meg a napvilágot 1873. január 7-én. Édesapja, Jákob szatócsboltot vezetett, édesanyja, Liebermann Hanna jómódú család sarja volt. Adolf mindössze egyéves volt, amikor édesapja elhunyt. Édesanyja – bár újraházasodott – soha nem heverte ki egykori férje halálát.
Miután 6 évvel később az asszony is elhunyt, mostohaapjuk Adolfot és a testvérét nagybátyjukhoz, Liebermann Kálmán rabbihoz küldte Mátészalkára. „Nem volt apám, nem volt anyám, és nem volt senki, aki éjjelente ébren feküdt volna, hogy kitalálja, hogyan neveljen fel engem… Egyedül voltam” – mesélte később Zukor egy interjúban.
Kálmán bízott benne, hogy unokaöccsei a nyomdokaiba lépnek majd, ám testvérével ellentétben Adolf nem érezte magáénak a rabbi pályát, és jobban érdekelte az üzlet világa, ezért kezdetben inasként helyezkedett el egy abaújszántói élelmiszerboltban. Itt kötött barátságot a bolttulajdonos lányaival, akik falták az amerikai ponyvaregényeket. E rajongás rövid időn belül pedig az ifjú Adolfra is átragadt, akit az olvasás szeretete indított el az amerikai kultúra iránti heves érdeklődés útján.
Annak ellenére, hogy munkáltatói, a Blau család saját fiukként tekintettek rá, és magasabb, jól fizető pozíciót is ajánlottak számára, Adolf mégsem volt elégedett. Nem tudta elképzelni, hogy egy boltban élje le az életét, ezért 16 évesen árvasági ellátását a kabátzsebébe varrta, megvásárolta a legolcsóbb jegyet, és meg sem állt New Yorkig.
Nem félt kockáztatni
Sorstársaihoz hasonlóan elszegényedve, nyelvtudás nélkül érkezett az Egyesült Államokba, ahol elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, asszimilálódik, amilyen gyorsan csak lehet. Elkezdett bokszolni és baseballmeccsekre járni, esténként angolt és üzletet tanult, nappal pedig egy szőrmeüzlet padlóját seperte mindössze heti 2 dollárért. Később, miután sikerült elegendő tapasztalatot szereznie, az álmodozók és nagy újítók gyűjtőhelye, a 1893-as chicagói Világkiállítás felé vette az irányt. Végül itt alapította meg önálló szőrmeüzletét jó barátjával, Morris Kohnnal –
mire betöltötte huszadik életévét, a város elismert szőrmekereskedőjeként kereste kenyerét.
Vállalkozása sikeresnek bizonyult, és hamarosan elegendő haszonra tett szert ahhoz, hogy mást is kipróbáljon. Kohnnal 1900-ban New Yorkba költöztették cégüket. Zukor ekkor, a húszas évei elején látta élete legelső mozgóképét, ami azonnal lenyűgözte, és amelyben azonnal meglátta az üzleti lehetőséget.
Az élménynek köszönhetően Zukor úgy döntött, hogy szerencsét próbál az úgynevezett nickelodeonok, vagyis a korai mozik filléres műfajában is. A nickelodeonok általában kisméretű színházakat vagy átalakított bolthelyiségeket jelentettek, ahol rövid, néhány perces némafilmekkel, valamint élő zenei aláfestéssel szórakoztatták az érdeklődőket.
Az alacsony jegyárak sokak számára tették elérhetővé a filmes műfajt,
beleértve a munkásosztályt és a bevándorlókat is. Zukor hamar felismerte a közönség igényét a hosszabb, majdhogynem színházi élményt nyújtó filmek iránt is – ez vezette hősünket a hosszabb játékfilmeket forgalmazó Famous Players Film Company 1912-es megalapításáig.
Kapcsolódó: A színésznő, aki Londonban építette újra az életét – Interjú Magyar Évával
A vállalat jó osztalékot fizetett, így Zukor nagyobb szabadságot engedhetett meg magának. Beutazta egész Európát és az Egyesült Államokat, figyelte a közönséget, és minden olyan előadás érdekelte, ami szerinte vonzó lehetett a nézők számára. Színházakba járt, jegyet váltott az első sorba, vagy beült egy páholyba, és onnan tanulmányozta a közönséget, hogy lássa, milyen hatással van rájuk a történet. „1911-ben elhatároztam, hogy a színpad nagy darabjait és hírességeit átemelem a vászonra.
Mindenki azt hitte, hogy őrült vagyok,
és azt mondták a feleségemnek, hogy el fogunk szegényedni. Kevesen hitték, hogy az emberek hajlandóak lesznek órákig úgy ülni egy kivetítő előtt, mint a színházban.”
Az első sztárcsináló Hollywoodban
Zukor együttműködésre lépett Daniel Frohman Broadway producerrel, azon kevés elismert színházi szakemberek egyikével, akik hittek a mozgókép és a hosszabb formátumú történetmesélés jövőjében. Hosszas huzavona árán ugyan, de végül sikerült megvásárolniuk a francia gyártású Erzsébet királynő című egészestés film kizárólagos forgalmazási jogait.
A New York-i elit rajongott a főszerepet játszó Sarah Bernhardért, ezért az alkotással egy jóval tehetősebb közönséget céloztak meg. Zukor és Frohman terve bevált, a filmet – ami 40 perces volt, vagyis kétszer olyan hosszú, mint bármely korábbi film – az USA államaiban számtalan alkalommal vetítették, ezzel pedig maguk is jelentős haszonra tettek szert. Zukor elsőként vállalkozott a filmiparban arra, hogy ismert arcok szerepeltetésével vigyen vászonra népszerű regényeket és színdarabokat.
Úgy gondolta, hogy a tehetség mellett a karizmatikus személyiségnek is helyet kell kapnia a filmekben,
ezzel pedig megteremtette azt az általános modellt, ami a mai napig is meghatározó a filmgyártásban.
Adolf Zukor és felesége, Lottie Kaufmann 1953-ban (fotó: Evening Standard/Hulton Archívum/Getty Images)
1914 nyarára a Famous Players Film Company 20 nagy sikerű játékfilmet készített, és az első amerikai cégek között volt, akiknek sikerült belépniük az európai filmes piacra. Merész és kockázatos üzleti döntései miatt sokak szerint elmegyógyintézetben lett volna a helye, ám Zukor kasszasikerei bebizonyították, hogy végig igaza volt.
3500 férőhelyes mozipalotát nyitott a Broadwayn,
sikerült a filmes világba csábítania korának legismertebb színházi színészeit és rendezőit, ő fedezte fel Hollywood első hivatásos női producerét, Mary Pickford Oscar-díjas színésznőt, és olyan más, szintén legendássá vált filmszínészeket indított el az amerikai siker útján, mint Gloria Swanson, Rudolph Valentino, Douglas Fairbanks, Pola Negri, Gary Cooper, Clara Bow és Marlene Dietrich.
Családja és kollégái kedves, halk szavú, kifinomult emberként hivatkoztak rá, az üzleti életben Zukor azonban igencsak ravasz, olykor kegyetlen és tekintélyparancsoló figurának számított. Bár magassága nem haladta meg 165 centimétert, merész üzleti húzásaival hamar filmóriássá emelkedett a maga idejében. Felismervén a filmforgalmazás fontosságát is, cégét 1916-ban egyesítette a Jesse L. Lasky Feature Play Company-vel, majd beleolvasztotta a Paramount Pictures filmforgalmazó vállalatot is.
Zukor elnöki vezetése alatt megalakult napjaink egyik legendás filmstúdiója, a Paramount Pictures Corporation, amelyre olyan nagy hatású filmek bölcsőjeként is tekinthetünk, mint az Álom luxuskivitelben, a Volt egyszer egy Vadnyugat, A Keresztapa, a Római vakáció, a Psycho, a Top Gun, az Indiana Jones-filmek, a Titanic és a Forrest Gump.
Büszke volt magyarságára
„Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned”
– a legenda szerint így szólt a felirat Adolf Zukor igazgatói ajtaján. Az alacsony termete miatt „kisemberként” is emlegetett filmmogul, valamint az általa felépített birodalom, a Paramount Pictures története klasszikus példája a kitartással, bátorsággal, innovációval, stratégiai gondolkodással és vállalkozói szellemmel fűszerezett amerikai álomnak.
Bár Adolf Zukor elérte azt, ami keveseknek sikerült, sosem felejtette el, hogy honnan érkezett. Feleségével, a szintén magyar származású Lottie Kaufmannal, valamint két gyermekükkel, Eugene és Mildred Zukorral csendes, botrányoktól mentes életet éltek – állítólag egymás között mindig magyarul beszéltek. Lottival többször is ellátogattak Budapestre, szülőfalujának rendszeresen küldött segélycsomagokat, iskolákat építtetett, finanszírozta a helyi épületek újjáépítését, adományként pedig egy kutat is fúratott Ricsén, amelyet Juhász-kút néven ma is megtekinthetünk a községben járva. Adolf Zukort 103 éves korában, alvás közben érte a halál Los Angeles-i otthonában 1976. június 10-én.
A filmmogul nem hétköznapi útját egy hazai gyártású filmből is megismerhetjük. A 25 dollár az akkori Magyarországról kivándorló, a filmipar felemelkedésében jelentős szerepet magáénak mondható Adolph Zukor életébe enged betekintést egészen rendhagyó perspektívából.
Kapcsolódó: Lugosi Béla megteremtette a Drakula-mítoszt
Kiemelt kép: Adolf Zukor (Hulton Archive/Getty Images)
