2021 végén Velencében jártam, és döbbenettel tapasztaltam, hogy a szokásos karneváli álarcok mellett minden árusnál lehetett kapni a Squid Game, vagyis a Nyerd meg az életed katonáinak jellegzetes maszkjait is, háromszög, kör vagy négyzet mintával. Szerintem sokat elárul egy film vagy sorozat jelen világban betöltött szerepéről, hogyan járja be a maga útját valamelyik streaming szolgáltatóról a bazárok legmélyebb bugyraiba.

Akkor is próbáltam megfejteni a Nyerd meg az életed sikerét, de nem feltétlen sikerült. A téma jól ismert vándormotívum: zárj össze minél több embert egy olyan helyen, ahol nem számítanak a törvények, és nézd meg, mit kezdenek a helyzettel és persze egymással. A hatalmas sikerű koreai sorozat első évada 2021 őszén jelent meg, és nem vitás, hogy tudott újat mutatni ebben a témában.

Először is bizonyította, hogy Korea is elő tud állítani hollywoodi szuperprodukció szintű sorozatot, és abból is lehet világsiker, amiben eredetileg nem angolul beszélnek. Másrészt elképesztő vizuális világba helyezte a történetet, jól megágyazva ezzel a rengeteg merchandise-nak. Harmadrészt

a brutális, túlélésért folytatott küzdelmet széles körben ismert gyerekjátékokon keresztül álmodta meg.

Talán ez a kontraszt adja a sorozat legnagyobb egyediségét: olyan, mintha egy színes-szagos babaházban járnánk, ahol a babákról kiderül, hogy gépfegyverük van, és minden, ami játéknak indul, horrorba fullad.

Nem is akármilyen horrorba. Kiszolgáltatott emberek brutálisan véres halálába, egymás ellen fordulásba, átverésbe, élet-halál döntésekbe, embertelen választásokba. Nekem 2021-ben is az volt a döbbenetes, hogy ez a sorozat a lehető legszélesebb körben lett sikeres, és ami ennél is sokkolóbb, hogy a gyerekek körében is népszerű volt.

A környezetemben több 10-12 éves gyerektől hallottam, hogy látta a sorozatot és szerinte nevetséges volt, mert látszott, hogy művér folyik benne. Olyanok is voltak, akik azt állították, ők ugyan nem látták, de azért fejből tudták a játékokat és megvetették a szüleikkel a már említett bazári maszkot.

Egy anyuka ismerősöm arról számolt be, hogy 10 éves lánya egy szülinapi zsúrban találkozott a sorozattal,

amin az anyuka teljesen kiakadt, a lány azonban egész jól vette az akadályt, pedig két évvel korábban még a Jégvarázstól is félt kicsit. A Nyerd meg az életed nyilvánvaló bizonyítéka, hogy a Z és az Alfa generációnak már egészen máshol van az ingerküszöbe a brutalitás tekintetében, mint a náluk idősebbeké.

Kapcsolódó: Vajon megnyerném az életem? – Kritika a Squid Game első évadáról

Eltávolít vagy közel enged?

Én utoljára ennyi vért a Kill Bill-ben láttam, de azt a történetet kellően távol éreztem magamtól, és ez nem véletlen. Tarantino szándékosan képregényszerűen dolgozta fel a véres eseményeket, karakterei sokszor direkt önmaguk karikatúráivá váltak, párbeszédeik szinte művésziek voltak, de semmiképp sem életszerűek. A Squid Game alkotóinak nem voltak ilyen szándékai, ők nem a japán jakuza világába kalauzolják el a nézőt, hanem a kiszolgáltatott, reménytelenül eladósodott emberek nyomorába, ami – lássuk be – sokkal közelebb van a mai ember valóságához, mint a távol-keleti bűnszervezet.

Számomra az is érthetetlen, miért december 26-ra tették a második évad debütálását. Ki döntött vajon úgy, hogy a kellően nyomasztóan véget ért első évad után három évvel pont karácsony második napja lesz az ideális időpont a még nyomasztóbb folytatásra? Nekem ez is kicsit árulkodó azzal kapcsolatban, milyen világban élünk, milyen új dimenzióiba lépünk a fogyasztói társadalomnak.

A második évad már kimondottan olyan, mintha a Z-generáció számára készült volna,

a főbb szereplők között influenszerek, egy egykori K-pop ikon és egy transz karakter is szerepel. Mintha az alkotók – látva, mekkora siker volt a sorozat a fiatalabb generációk körében – direkt ráerősítettek volna erre, hadd szóljon a folytatás!

Fotó: Netflix

Ez persze nem azt jelenti, hogy a második évad nincs jól kitalálva és jól kivitelezve. Bár a főszereplő visszatér a játékba, mindez nem a jól ismert sablonok szerint történik, így nem csúszunk bele egy koreai Éhezők viadalába. Van új történet, vannak új karakterek, új sorsok, és új főgonosz is, illetve kezd összeállni egy nagyobb kép, sokkal nagyobb, mint az első évad végén.

Az alkotók ezúttal két részre szedték a folytatást, és két évadnak álcázzák azt, ami nyilván egybe is belefért volna, hadd nőjön a hype és a várakozás. Általános véleményem a streaming szolgáltatók sorozataival kapcsolatban, hogy azok sok esetben simán megállták volna a helyüket filmként, azonban az üzleti érdek az, hogy szét legyenek húzva többrészes sorozatokká.

A Nyerd meg az életed második évadában rengeteg az üresjárat.

Ennyi lépcsőn vonulást még életemben nem láttam, úgyhogy bevallom, én pörgetve néztem végig a második évadot (igaz, nem karácsony második napján). Közben többféle érzés kavargott bennem: egyrészt lelkiismeretfurdalásom volt, amiért megnéztem, másrészt nyomasztott, harmadrészt lenyűgözött, hogy a maga műfajában ilyen jól eltalált folytatást tudtak készíteni egy olyan sorozatnak, amelyért sok millióan rajonganak az egész világon.

Halál pinkben

Közben továbbra is ámulok (bár lehet, hogy nem ez a legjobb szó arra, amit érzek), hogy mennyire vidám és életteli kampányt álmodtak meg az Squid Game alkotói. A díszlet színeiben pompázó sportcipőktől kezdve az Amszterdam utcáin vonuló pink ruhás katonákig

mindent bedobtak, amit csak lehetett, hogy fokozzák az őrületet.

Aminek ugyebár nincs vége, mert talán nem mondok újdonságot azzal, hogy mivel egyszerre forgatták a második és a harmadik évadot, így a második évad egy sorsfordító jelenet kellős közepén ér véget. Nyáron jön a befejezés, szóval nem is kell olyan sokat várni, hogy kiderüljön, sikerül-e erkölcsi győzelmet aratni szegény főhősünknek, akit mindig a jószándék vezérel, és mindig azok bántják a legjobban, akiket a legközelebb enged magához.

Kapcsolódó: 5 remek ázsiai film a Netflix kínálatából, amit nem érdemes kihagyni

Kiemelt kép: A sorozat második évadának berlini bemutatója 2024-ben (Fotó: Sebastian Reuter/Getty Images/ Netflix)