• Az Othello-szindróma egy különböző okokra visszavezethető, téveszmékkel járó pszichózis.
• Egy új tanulmány a stroke utáni kialakulását vizsgálta.
• A féltékenység összefügg a jobb agyfélteke működésével.

A féltékenységet Shakespeare darabja miatt hívjuk zöld szemű szörnynek ezen szövegrész alapján: „Uram, vigyázz, hogy féltékeny ne légy! / A zöldszemű szörny csak kacag az étken, / Amelyből él.” (Kardos László fordítása – a szerk.) Az Othello-szindróma azonban a valóságban is létezik. Szerencsére ritka, az oka pedig többféle lehet.

Előfordulhat a pszichózis egyik fajtájaként, skizofréniával társulva, de kialakulhat alkohol- és kábítószer-fogyasztás vagy például Parkinson- vagy Alzheimer-kór, agyvérzés, különböző gyógyszerek szedése következtében is. A beteg kórosan féltékeny mindenre és mindenkire, akkor is, ha bizonyítható, hogy a partnere hűséges hozzá. A negatív érzések olyan erősek lehetnek, hogy az illető fenyegeti, bántalmazza partnerét. Az Othello-szindróma okozta féltékenység több férfit érint, mint nőt. Általában az ötvenes években jelentkeznek a tünetei, 58 éves kor körül.

Othello-szindróma egy 50 éves nőnél

A kóros féltékenység elég érdekes hozzá, hogy különböző kutatások témájává váljon. A marokkói Casablancai Egyetem tudósa, Ghita Hjiej által vezetett tanulmányban egy 50 éves nőről számolt be, aki több mint 30 éve élt boldog házasságban.

Egy napon főzés közben a páciens hirtelen komolyan fájlalni kezdte a fejét, el is ájult.

Kórházba szállították, ahol kiderült, hogy agyvérzést kapott, ami a talamusz (az agy azon területe, nagyjából középtájt, ami fogadja a fő érző pályákat, azaz az érzékszervekből érkező jeleket, illetve szerepe van a tudatosság kialakulásában és az alvásban is) nevű agyterületet károsította. Bár az agy mindkét oldala érintett volt, az agy jobb felében lévő talamusz erősebben károsodott.

Az Othello-szindróma agyvérzést követően is kialakulhat, erős féltékenységgel jár (Kép: Getty Images)

Stroke utáni féltékenység

A beteg két hétig maradt a kórházban, ahol hallucinációkat és látászavarokat tapasztalt, de végül jobban lett. Csakhogy két nappal azután, hogy kiengedték a kórházból, az Othello-szindróma tüneteit mutatta. Férjét azzal vádolta, hogy megcsalta, először a nővérével, majd egy barátja lányával.

A nő viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált, többször ellenőrizte férje telefonját, kémkedett utána, sőt az éjszaka közepén felébresztette azzal vádolva, hogy megcsalja.

Egy évvel az agyvérzés után az asszony féltékenysége annyira elhatalmasodott, hogy kétszer is pengét szorongatva támadt a férjére. A féltékenység olyan rögeszmévé vált, ami minden más gondolatot kiszorított a nő agyából, semmi más nem érdekelte. Végül a pszichiátrián, speciális gyógyszerekkel tudtak segíteni rajta.

A jobb oldali talamusz szerepe az Othello-szindrómában

A tanulmányban arra jutottak a kutatók, hogy agyvérzés esetén a hűtlenséggel kapcsolatos téveszméket a jobb oldali agysérülés válthatja ki. A magyarázat szerint a talamusz károsodása negatívan befolyásolja a döntéshozatalt, csökkenti a megfelelő ítélőképességet, és

ellehetetleníti a megfelelő szociális viselkedés szempontjából fontos agyi hálózatok működését.

Nőknél ráadásként még megjelenhet a Rebecca-szindróma is, ami Daphne du Maurier A Manderley-ház asszonya című könyvéről kapta a nevét. Ebben az esetben (ez egy nem hivatalos pszichológiai kórkép) a féltékenység a partner volt szerelmére irányul.

Ezzel párhuzamosan levonható az a következtetés is, hogy ha valakinél váratlanul és megmagyarázhatatlanul, mindenféle indokot nélkülözve felüti a fejét az extrém féltékenység, érdemes szervi oldalról is kivizsgálni a problémát. Általánosságban elmondható, hogy minden hirtelen jött és drasztikus viselkedésbeli változásnál indokolt egy alapos orvosi kivizsgálás.

A féltékenység nem bók és nem a szerelem jele

A legtöbb féltékeny ember nem Othello-szindrómás, hanem bizalmatlan, rossz a magáról kialakított képe, esetleg régi sémáknak engedelmeskedik. Akárhogy is, ha rendszeresen a telefonunkban nyomoz, követ minket, faggatózik, fenyegetőzik, az már nagyon messze van az elnézhetőtől.

A szerelemféltés szó is igen káros: a birtoklást, a gyanakvást nem igazolhatja a szerelem,

maximum arra jó, hogy kedvező színben tüntesse fel az egyébként negatív viselkedést. Ne dőljünk be ennek: nem annak vagyunk fontosak, aki minden lépésünket ellenőrizni akarja, és aztán erre fájdalmas, olykor bántalmazó viselkedéspiramist épít.

Ha a párunk extrém féltékeny, kérjünk szakértői segítséget, ha pedig már kapcsolaton belüli erőszakról, bántalmazásról, zaklatásról van szó, értesítsük a rendőrséget és kérjünk segítséget a NANE 06 80 505 101 telefonszámán, vagy a PATENT Egyesület jogsegély-szolgálatánál a 06 70 220 2505 telefonszámon.

Te mennyire vagy féltékeny? Teszteld! 

Kiemelt kép: Getty Images