Néhány perc intenzív mozgás elegendő lehet, hogy csökkentsük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát? Egy új kutatás szerint igen.
Azt eddig is tudtuk, hogy a mozgás szó szerint életmentő, hiszen a megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás jelentősen hozzájárul a különböző egészségügyi kockázatok csökkentéséhez.
Az ausztráliai Sydney Egyetem Charles Perkins Központjának kutatói azonban most olyan eredményekre jutottak, amelyek megdönthetik a hagyományos edzésről alkotott elképzeléseinket. Tanulmányuk szerint nem kell órákig a konditeremben izzadnunk ahhoz, hogy javítsunk szívünk egészségén –
a titok a rövid, de intenzív mozgásban rejlik.
Már napi 3-4 egyperces VILPA-mozgás akár 49 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozást.
Mit jelent a VILPA?
A kifejezés az erőteljes, szakaszos életmódbeli fizikai aktivitást jelenti, amely alatt a napi rutinba beépíthető, 1-4 perces, gyorsan végzett intenzív gyakorlatok sorozatát értjük. Ilyen aktivitás lehet például
a lépcsőzés lift helyett, gyors séta a munkahelyen, vagy éppen a nehéz szatyrok cipelése a boltból.
A legjobb hír, hogy ezt a mozgást akkor is végezhetjük, ha nincs idő hosszú edzésekre, és akkor is, ha éppen nem vagyunk a legjobb formában.
„A tanulmányunk azt mutatja, hogy a mindennapi élet részeként végzett melléktevékenységek intenzitásának növelésével a HIIT edzéshez hasonló előnyöket érhetünk el. Minél többször, annál jobb eredménnyel. Már a napi három-négy perces mozgás is sokat segíthet ” – mondta Emmanuel Stamatakis, a tanulmány vezető szerzője, a Sydney-i Egyetem Charles Perkins Központjának fizikai aktivitás, életmód és népegészségügyi professzora.
Hangsúlyozta, hogy ezek a véletlenszerű napi tevékenységek nem igényelnek különösebb képességeket, felkészülést vagy akár elkötelezettséget. Hiszen például csak fel kell gyorsítani a tempót séta közben, vagy egy kicsit nagyobb lendülettel kell porszívózni.
A kutatók egy orvosbiológiai adatbázis csuklón viselt nyomkövető adatait használták, hogy megmérjék az átlagosan 61 éves résztvevők aktivitását. A százezer feletti résztvevők közül mintegy 22 ezren nyilatkoztak úgy, nem követtek semmilyen strukturált edzésprogramot, vagy csak heti egy szabadidős sétát tettek, míg a többi résztvevő azt mondta, hogy rendszeresen mozog.
Emmanuel Stamatakis szerint a véletlenszerű fizikai aktivitás, a mindennapi rutinunk részeként végzendő tevékenységek sok kiaknázatlan lehetőséget kínálnak, és sokak számára megvalósíthatóbb, mint a strukturált testmozgás.
Jó hír a nők számára
A kutatás egyértelműen rávilágított, hogy a nők számára még nagyobb haszonnal járhatnak ezek a rövid, de intenzív mozgások. A résztvevőknél napi 1-4 percnyi VILPA-val már jelentős kockázatcsökkenést tapasztaltak szívinfarktus, szívelégtelenség és egyéb súlyos szívbetegségek esetén.
A legjobb eredmények azoknál a nőknél voltak, akik napi 3-4 percet szántak a VILPA-ra
– náluk 45%-kal csökkent a szív- és érrendszeri kockázat.
A nagyobb mennyiségű VILPA esetében ténylegesen nagyobb előnyök mutatkoztak, a napi maximum 11 alkalom pedig 65 százalékos csökkenéssel járt a szív- és érrendszeri halálozási kockázatban és 49 százalékos csökkenéssel a rákos megbetegedésekkel összefüggő halálozási kockázatban, szemben a VILPA nélkülivel.
A szív egészségének támogatása globálisan kiemelt fontosságú, mivel a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a halálozás egyik fő oka a világon. Tehát szó szerint minden perc számít, melyet fizikailag aktívan töltünk.
Női szívroham: hetekkel előre megjósolja ez a különös tünet
Kiemelt kép: Getty Images