Maga a demencia sok minden miatt kialakulhat. Az Alzheimer-kór például tipikusan az a betegség, ami kiváltja, de a korral eleve, betegségtől függetlenül is megjelenhet. Bizonyos egyéb betegségek, agyi sérülések is okozhatnak demenciát.

Az egyik fő jel a rövid és a hosszú távú emlékezet romlása, a tájékozódás képességének elvesztése,

 de demencia esetén szép lassan leépül a mozgás, a gondolkodás, a megértés, a számolás, a tanulás képessége, a nyelv, az önálló, helyes döntéshozatal, a tárgyak, személyek felismerésének képessége is. Mindeközben azonban az öntudat megmarad, az érzékszervek is működnek. Jelenleg a különféle betegségek mellett két fő kiváltó okot ismerünk: a magas életkort és a depressziót.

Milyen az élet demenciával?

A kutatók 261 korábbi tanulmányt elemeztek, így próbálták meg megfejteni, milyen hosszú életre számíthat az, akit demenciával diagnosztizáltak. 5,5 millió ember adatainak átnézése után kiderült, hogy a várható élettartam

attól függ, kinél hány éves korban vették észre a demenciát, nő vagy férfi az illető, és milyen típusú demenciában szenved.

Például az a férfi, akinek 85 éves korában veszik észre a demenciát, 2,2 évig élhet még a statisztikák szerint. Ám egy még csak a hatvanas éveiben járó nő majdnem 9 évvel élheti túl a demenciája megállapítását.

A demencia befolyásolja, milyen hosszan élünk (Kép: Getty Images)

A demencia sokszor intézeti ápolást igényel

Alapvetésként mínuszban is számoltak a kutatók: a demencia átlagosan 13 évvel csökkenti a várható élettartamot, ha még 65 éves korban fedezik fel, míg ha csak 80 éves korban veszik észre, 3-4 évet rövidít az illető életén. A várható élettartam magasabb, ha az illető ázsiai, vagy Alzheimer-kórban szenved.

Az adatok alapján átlagosan a betegek egyharmada kerül idősek otthonába a demenciát követő három éven belül.

Mivel a világon évente körülbelül 10 millió ember kap demencia diagnózist, nagyon fontos, hogy minél pontosabban meg tudjuk jósolni a betegség lefolyását és annak hatását a páciensek életére, életminőségére.

A megelőzés a kulcs

A demenciát bizonyos esetekben le lehet lassítani, de az igazi hangsúly a megelőzésen van. Ebben kiemelt szerepet játszik a vérkeringés és az erek rendszeres ellenőrzése, a mozgás és az étkezés összehangolása, a társas kapcsolatok fenntartása, illetve

a depresszió és a cukorbetegség kezelése.

A dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása is segíthet a megelőzésben. A rendszeres mozgás, a megfelelő napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás is a javunkra válik, ahogy telnek az évek.

A korai demencia kockázatát viszont ezek a tényezők növelik. 

Kiemelt kép: Getty Images