Az úgynevezett belső gyermek nemcsak gyerekkori emlékek vagy élmények összesűrűsödése, hanem azokat a sérelmeket, igényeket, vágyakat és érzéseket is egybefogja, amelyeket gyerekkorunkban nem tudtunk megfelelően kezelni vagy feldolgozni.

A belső gyermek nagy szerepet játszik abban, ahogyan a felnőttként kapcsolatba lépünk a világgal, és ahogyan saját érzéseinket kezelni tudjuk. Ha a gyermekkori nehéz élmények, az elhanyagolás, bántalmazás vagy épp elutasítás nem kaptak megfelelő feldolgozást, ezek az érzések tovább élhetnek bennünk, befolyásolva a felnőttkori döntéseinket és viselkedésünket is.

A lelked gyerekkori traumát jelez

Bár nem mindenki élt át traumát gyerekkorában, mindannyian szereztünk kisebb-nagyobb sebeket, amikor a szükségleteink nem teljesültek. Ha ezeknek a sérelmeknek a feldolgozására nem került sor, előfordulhat, hogy a legváratlanabb helyzetekben, felnőtt korunkban jeleznek úgy, hogy néha magunk sem értjük, mi történik. Lássuk, melyek a jellemző jelei!

1. Túlzó reakciók

Gyakran előfordul például, hogy a belső gyermek indokolatlanul erős reakcióval felel egy-egy ártalmatlannak tűnő ingerre. Én például sokáig nem értettem, miért érint nagyon érzékenyen, ha felkínálják nekem a választás lehetőségét, majd mégsem a választásom szerint alakulnak a dolgok. Ma már úgy magyarázom, valószínűleg azért, mert gyerekkoromban is sokszor esett meg, hogy a véleményem csak látszólag számított…

Meglepően dühös leszel, mikor partnered a telefonját nézi, miközben beszélsz hozzá? Ez az apróság akár arra is utalhat, hogy gyerekként sokszor nem kaptál annyi vagy olyan figyelmet, amire szükséged lett volna.

2. Egészségtelen megküzdés

A gyerekkori sebekkel élő emberek gyakran alakítanak ki egészségtelen megküzdési mechanizmusokat. Körükben gyakoribb lehet a drog- és alkoholfogyasztás vagy a valóságból való menekvés szermentes formái: a videojátékozás vagy épp a túlzó közösségimédia-használat.

Ha jellemző rád, hogy a nehéz érzések ellen a valóságból való kicsekkolással próbálod felvenni a harcot, gyanakodhatsz arra, hogy a háttérben fel nem oldott gyerekkori sérelmed van.

Traumáink csapdába ejtik a belső gyermeket (Fotó: Getty Images)

3. Szorongató családi kapcsolatok

Ha – akár a magad számára is megmagyarázhatatlan – szorongást keltenek benned azok az események, amikor felnőttként családoddal kell időt töltened… Ha kényelmetlenséget, feszültséget, szomorúságot okoznak ezek az együttlétek akkor is, ha akut konfliktus épp nincs is… No, ez utalhat arra, hogy gyermekkorban nem kaptad meg azt a támogatást, amire valóban szükséged lett volna.

4. Önkritika és önszabotázs

Jellemző rád, hogy nagyon kritikus vagy magaddal? Sokat hibáztatod magad, és az úgysem fog sikerülni a kedvenc mantrád? Megesik, hogy érthetetlen módon elszabotálod a legjobb lehetőségeidet? Például kihagysz egy nagyon ígéretes állásinterjút, vagy nem mész el egy randevúra?

Ez annak a jele is lehet, hogy gyerekkorodban nem kaptál annyi elismerést, amennyit szerettél volna, és most megpróbálod megelőzni a (feltételezett) csalódást.

5. Kapcsolati problémák

Rendszeresen olyan párkapcsolatokban találod magad, ahol bántanak? Amiknek a dinamikája toxikus, amikben nem érzed jól, vagy biztonságosan magad?
Itt többről van szó, mint arról, hogy peched van, vagy egyszerűen nem jól választasz. Az ilyen esetek mögött gyakran ott egy sérült belső gyermek, akiknek nem elégült ki a biztonságra vonatkozó igénye.

6. Mentális és érzelmi problémák

A gyermekkori traumát átélt embereknél gyakran előfordulhatnak mentális problémák. Körükben gyakori a tartós ürességérzés, a reménytelenség érzése, a szorongás vagy épp a depresszió.
Ha téged is gyakran öntenek el a nehéz, szorongató érzések, lehet, hogy a belső gyermek próbál ezekkel a jelekkel segítséget, feloldást kérni. 

A „belső gyermek” gyógyítása

A belső gyermekkel való kapcsolatunk olyan, mint bármely más emberi kapcsolat. Bizalomra épül, és ezt a bizalmat hosszú idő lehet kialakítani. A gyerekkorunkból származó nehéz érzelmek feldolgozása fájdalmas és megterhelő lehet, de nagyon hasznos foglalkozni velük, mivel ez segít megszabadulni az eltemetett fájdalmaktól, és teret engedni a pozitív változásnak.

Ha nem tudod, hogyan kezdj neki, a következő lépések segíthetnek a belső gyermeked gyógyításában. 

1. Figyelj!

Próbáld jobban megismerni és megérteni a benned élő gyermeki énedet. Ha meg tudod figyelni, mi vált ki benned gyerekesnek tűnő reakciót, ha tudatosan figyelsz az olyan helyzetekre, amikben mindig rosszul érzed magad, könnyebben megértheted a kiváltó okokat.

2. Légy kedves vele!

Próbálj úgy gondolni a benned élő gyerekre, mint egy jó barátra, vagy mint egy olyan gyerekre, akit szeretsz. Ugye, hogy egyikkel sem beszélnél úgy, ahogy néha magadhoz szólsz? Ne minősítsd negatívan a saját érzéseidet se, és igyekezz pozitívra fordítani belső monológodat! 

3. Keress szakembert!

A belső gyermekkel való munka néha nagyon fájdalmas lehet, és nem is mindig egyértelmű, milyen irányban kell elindulni. Érdemes ezért terapeuta segítségét kérni hozzá, aki biztonságosan támogat bennünket ezen az úton, majd később, a megoldások felé is.

4. Visszatérés

Próbálj kapcsolódni a belső gyermekhez úgy, hogy visszatérsz azokhoz a gyermekkori kreatív tevékenységekhez, játékokhoz, amelyek örömet okoztak neked gyerekkorodban. Így úgy juthatsz közelebb a gyerekkori élményekhez, hogy közben (amennyiben ez lehetséges) egyensúlyba hozod a pozitív és negatív érzéseket is. 

Mutatunk még kilenc lépést a belső gyermek gyógyításához!

Kiemelt kép: Getty Images