A varázslatos Petra  (neve görögül sziklát jelent), időszámítunk előtt hétezer évvel épülhetett. Az időszámításunk előtti negyedik században egy arab néptörzs, a kereskedelemmel foglalkozó nabateusok használták jelentős központnak, rengeteg épületet, templomot, színházat, csatornarendszert létrehozva.

Petra virágzó fővárosként működött évszázadokon át, de közben, i. e. 106-ban a rómaiak kezére került, ők nevezték el arábiai Petrának. A város jelentősége a tengeri kereskedelmi útvonalak felfedezésével egyre csökkent, i. sz. 363-ban pedig egy földrengés több épületet is elpusztított, köztük a gladiátorviadaloknak otthont adó színházat is megrongálta.

A bizánci korszakban több keresztény templom épült a városban, de a hanyatlás i. sz. 700-ban már nagyon jelentős volt: a lakók elvándoroltak, a város romjait pedig már csak a beduin pásztorok ismerték. Talán így is maradt volna, ha 1784-ben nem jön a világra Svájcban Johann Ludwig Burckhardt.

Utazás Petra varázslatos világába

A bázeli, tehetős családba született fiú felnőve a világ megismerésének lázában égett. Kairóból indulva, a Szaharán át fel akarta fedezni a Niger folyó forrását, kalandjához pedig 1809-ben Angliában megszerezte az Afrika-kutatók fő támogatójának, Sir Joseph Banksnek beleegyezését.

Petra romvárosa messziről (Fotó: Petr Svarc/Education Images/Universal Images Group via Getty Images)

Burckhardt először is megtanult arabul, hiszen a biztonságos átjutás érdekében muszlimnak kellett kiadnia magát.

Nem véletlenül volt szüksége minden fortélyra: a hozzá hasonlóan kíváncsi felfedező, Ulrich Jasper Seetzen Egyiptomból korábban Arábiába indult, hogy megkeresse Petra elveszett városát, de útközben meggyilkolták. Burckhardt a megfelelő tudás elsajátítása után a szíriai Aleppóba utazott, ahol vett egy kis házat, tanulmányozta a Koránt, és megpróbált Ibrahim Ibn Abdallah sejk néven beolvadni.

Petra első felfedezője, Johann Ludwig Burckhardt tradicionális arab öltözetben (Kép: Imagno/Getty Images)

A romváros titkai

Burckhardt védelmet vásárolt magának útjához a helyi sejkektől, bár ennek ellenére utazása alatt gyakran kirabolták és becsapták. Szíria, Libanon és Palesztina érintésével Názáretből délre, Kairóba indult egy csoport kereskedővel, illetve kecskékkel és birkákkal. A helyi lakosok meséltek neki a keskeny hegyi völgyben található romvárosról, ami a sivatagon átvezető út mellett, Áron, Mózes testvérének feltételezett sírja közelében épült.

Az arab hagyomány szerint Petra volt az a hely, ahol a bibliai Mózes botjával a sziklára ütött és vizet fakasztott.

Burckhardt azzal az indokkal, hogy egy kecskét akar feláldozni Áronnak, felbérelt egy helyi idegenvezetőt, aki elvezette őt a romokhoz. Az ősi sírok és a római templom maradványai lenyűgözték a felfedezőt, és biztos volt benne, hogy Petrát találta meg. Csakhogy nem csodálkozhatott sokáig, mint valamiféle turista, mert azzal leleplezte volna magát, ezért elvégezte a rituális áldozatot, és folytatta az útját Kairó felé.

Petrába érdemes legalább egyszer elutazni (Fotó: Dominika Zarzycka/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)

Petra első látogatói

Burckhardt soha nem tért vissza Petrába. Felutazott a Níluson, felfedezte Nagy Ramszesz templomát Abu Szimbelben, elzarándokolt Mekkába, ellátogatott Medinába, csakhogy 1817-ben, 32 évesen vérhasban elhunyt Kairóban. Petra csodáit európaiként Léon de Laborde és Louis-Maurice-Adolphe Linant de Bellefonds látta legközelebb 1828-ban, ők már pontos rajzokat készítettek róla. Festők, kincsvadászok, misszionáriusok indultak a várost megnézni, ami szép lassan egyre ismertebbé vált.

Sajnos ez azzal is járt, hogy a sírokban található kincseket ellopták.

1929-ben történt az általunk ismert legfontosabb felmérés, amit Agnes Conway és George Horsfield brit régészek végeztek Tawfiq Canaan palesztin orvos és folklórszakértő, illetve Ditlef Nielsen dán tudós segítségével. A Utah Egyetem régésze, Philip Hammond is közel 40 évig járt vissza Petrába. Ekkortól tudjuk biztosan, hogy a kiterjedt, bonyolult csatornarendszert a területet rendszeresen elöntő árvíz elvezetésére alakították ki még időszámításunk előtt.

Az 1980-as években a városban élő beduinokat kitelepítették, és Petra végleg turisztikai látványossággá vált. Hogy a város még ezek után is tartogatott meglepetéseket, azt jól mutatja, hogy 1993-ban a régészek a Szárnyas Oroszlánok temploma közelében görög nyelvű, a bizánci korszakból származó tekercset fedeztek fel.

Petra romvárosának egyik fő látványossága a színház (Fotó: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images)

Még mindig van mit felfedezni Petrában

Azóta többször is erős árvíz sújtotta a területet, ami károkat okozott az építményekben, hiszen rengeteg idő telt el azóta, hogy a virágzó városnak jól kiépített vízelvezető rendszere volt. Petra ennek ellenére is Jordánia leglátogatottabb turisztikai látványossága,

évente közel egymillió turista utazik oda.

A tudósok pedig nem tudnak betelni vele, hiszen folyamatosan felfedeznek valamit, 2016-ban például egy másik hatalmas építmény maradványait. 2024-ben a St. Andrews-i Egyetem kutatói egy rejtett sírra bukkantak az egykori kincstár alatt. 12 ember csontvázát azonosították, akik valószínűleg a Petrát építő nabateus néphez tartoztak.

Ősi romvárosokat Amazóniában is találnak a kutatók mind a mai napig.

Kiemelt kép: Getty Images/Sebastian Kahnert